Távcsőépítés

Mindent a házilag történő távcsőépítésről és tükörcsiszolásról.
petrancs
Hozzászólások: 14
Csatlakozott: 2017.01.20. 17:55

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: petrancs » 2017.03.02. 17:44

tobe_ írta:Ez a te üveged milyen vastag ? Elég vékonynak néz ki a képen így lehet hajlítható is.

Lehetne egy olyat csinálni, hogy az állító csavarhoz egy léptető motor csatlakozva lehetne a hajlítás mértékét állítani és közben szemből ráccsal, vagy egyébbel figyelni mi is történik, késéllel meg a többi módszerekkel.


18mm vastag, szerintem kézzel állítás bőven elegendő a teszthez, ha továbbgondolásra érdemes, akkor később lehetne például motorral automatikusan kompenzálni a hőtágulásból eredő deformációt is.
Csillagteszttel próbálnám ki.
petrancs
Hozzászólások: 14
Csatlakozott: 2017.01.20. 17:55

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: petrancs » 2017.03.02. 17:58

mpt írta:Eltekintve a már tárgyalt optikai jellegű kihívásoktól, mi lesz a műszer célja? Mit fogsz vele észlelni?

--mpt


Első kérdésre könnyű válaszolnom, számomra egy friss hobbi, jelenleg az építés élménye, ismereteim bővítése a célja.
Második kérdésre sokkal nehezebb válaszolnom, komoly ismeret szükséges a csillagászathoz, abszolút nulla kezdő kategóriás vagyok, így még egy M31 is élményt jelentene.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: mpt » 2017.03.02. 18:22

Szamomra akkor nem vilagos, hogy minek ide vezerles meg kameramodul?

Dobson-tavcso, a legegyszerubb terkep, (esetleg forgathato csillagterkep).

Persze epiteni erdekes, izgalmas.

--mpt
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2017.03.02. 19:03

Ennél a hajlításnál az a sponge az miféle anyag lenne ?
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2017.03.02. 19:06

petrancs írta:
tobe_ írta:Ez a te üveged milyen vastag ? Elég vékonynak néz ki a képen így lehet hajlítható is.

Lehetne egy olyat csinálni, hogy az állító csavarhoz egy léptető motor csatlakozva lehetne a hajlítás mértékét állítani és közben szemből ráccsal, vagy egyébbel figyelni mi is történik, késéllel meg a többi módszerekkel.


18mm vastag, szerintem kézzel állítás bőven elegendő a teszthez, ha továbbgondolásra érdemes, akkor később lehetne például motorral automatikusan kompenzálni a hőtágulásból eredő deformációt is.
Csillagteszttel próbálnám ki.



Egy százados tolómérővel megnézted már, hogy az üveged egyforma vastag század mm-re a szélein ? Az egy alapvető követelmény a hajlításnál, ha az nem teljesül, nincs is értelme belekezdeni hajlítgatni.
petrancs
Hozzászólások: 14
Csatlakozott: 2017.01.20. 17:55

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: petrancs » 2017.03.02. 19:17

tobe_ írta:Ennél a hajlításnál az a sponge az miféle anyag lenne ?


Neoprén, vagy EPDM habosított gumi.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2017.03.02. 20:28

Pár link a témában, olvasnivaló:

https://groups.google.com/forum/#!topic/sci.astro.amateur/Qh05z1ZOgoU
http://www.stjohnsrasc.ca/mirror-grinding/feb-2001-talk.html


A cikkben emlegetett "Flex" nevű szoftvert tudja valaki, hol található, letölthető az valahonnan ?

Meg is találtam, itt van: http://users.pandora.be/Urania11/Software/flex.zip
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: Imre » 2017.03.02. 20:32

tobe_ írta:Egy százados tolómérővel megnézted már, hogy az üveged egyforma vastag század mm-re a szélein ? Az egy alapvető követelmény a hajlításnál, ha az nem teljesül, nincs is értelme belekezdeni hajlítgatni.

Szerintem nem az számít, hogy egyforma vastag-e, inkább a relatív vastagságváltozása a lényeges, ugyanis a vékonyabb helyen jobban hajlik. Azaz a vastagság változásával arányosan. Ha mondjuk az egyik fele 1%-al vastagabb, akkor ameddig a rugalmas alakváltozása megvan, addig ~1% al lesz kisebb a felületi megváltozás, mint ott, ahol vékonyabb. Ez nem annyira jelentős hiba, mert ha kell deformálni mondjuk 1200 nm-t, akkor ennek 1%-a 12 nm, amely sokkal kisebb a fény hullámhosszánál! Ugyanez vonatkozik a hőtágulás okozta feszítő erő megváltozásra. Ha a csavarorsó és a húzólapok deformációja 1% 20 fok változás hatására, akkor ez a változás vajon mekkora rugóerő változást okoz? Hát az is csak ~1% lesz a már beállított értékhez képest. No nem pontosan, mert a rugóállandó is változik a hő hatására és még sokminden, de az is csak kicsi relatív változást okozhat.

Szerintem érdemes próbálkozni, de ha már ezt tervezed, akkor nem a rajznak megfelelő elrendezéssel, mert ott a beállító csavart a feszítőlap tartja, amely az állítgatás közben sokféle járulékos hajlító erővel is terhelheti a feszítő lapot! No ez viszont nagységrenddel nagyobb hibát okoz, mint az előbbi vastagsági, vagy hőtágulási hiba. Ráadásul a hosszú vastag csavar emelőként nagy nyomatékkal képes hatni, amely csavarja, hajlítja a feszítőtányért. Alább a javított változatot mutatom, ahol a csavar perselyben mozog, és csak a rugón keresztül érintkezik a húzótányérral, és elfordulás ellen csapokkal biztosított. Van ennél jobb megoldás is négyzetes szárú mozgáshatárolt csavarral, de az sem annyira egyszerű megoldani. Szerintem 20 fokos szobában műcsillagra beállítás és interferométeres finomítás tesztelés után a külső mínuszokban lehet ellenőrizni, és ha ott is jó marad, akkor hsználható a módszernek tűnik! Üdv. Imre
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Sidius

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.03.03. 05:11

Kicsit lemaradtam az elmúlt hetekben, de jó visszaolvasni a topikot, jó látni, hogy felpezsdült itt az élet! :)

A gömb főtükör nemcsak meniszkusszal korrigálható, hanem konvex ellipszoid segédtükörrel is. Ez a Dall-Kirkham "fordítottja", Pressman-Camichel néven ismeretes, de ugye nem túl elterjedt, ahogy a Cassegrainek általában sem.

Az üveghajlítást én sosem próbáltam, csak mikor nem akartam. :lol: Ekkor sikerült egy-két elképzelést lerombolni magamban az üveg merevségét illetően.
A Yolo kapcsán viszont napvilágot látott pár kísérleti eredmény, amikor a toroidot feszítik gömb felületből. Eddig én azt szűrtem le, hogy nem sok idő ugyan, de állandóan bele kell nyúlni a szerkezetbe, elsősorban a hőmérsékleti változások miatt.
Nem esküdnék meg rá, de szerintem régen Gyulai Pál tollából olvastam, hogy a kitűnő optikai üveg se teljesen homogén, itt meg még hozzávehetjük a szerkezet egyéb kulcsfontosságú elmeit is, mert azok se egyenletesen fognak torzulni. Viszont mindig igaz lesz, hogy ha a kép jó, akkor az optika jó, úgyhogy ha működik, nem sok vita marad.
Szerintem a paraboloid gömbből való ilyen kialakítása sztenderd (kb. f/6) fényerőnél már csak közepes eredményt adhat, de kétlem, hogy átütő siker lenne, valószínűleg itt is állandóan korrigálgatni kell a feszítést. Nekem sosem sikerült kizárólag az üveg mélyítésével jó paraboloidot készíteni, csak a perem egyidejű laposításával kaptam jó, vagy nagyon jó eredményt. Minden esetre, ha valaki kipróbálja, érdekes tapasztalatokkal lehetnénk gazdagabbak, és még az is kiderülhetne, hogy mekkorát tévedünk mind, akik kételkedünk.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Távcsőépítés

Hozzászólás Szerző: Attila » 2017.03.03. 18:41

Imre írta:Szerintem nem az számít, hogy egyforma vastag-e, inkább a relatív vastagságváltozása a lényeges, ...


Elmagyaráznád, hogy e kettő között mi a különbség?
Esetleg a peremvastagság fi (polár-koordinátarendszer középponti szöge) szerinti második deriváltjára gondoltál? (Egyébként tök mindegy, mert valóban egyforma vastagnak kell lennie; ha nem homogén az üveg, az kollimációval sem javítható.)

Továbbá: a "javított" húzószerkezetnek semmi előnye nincs az eredetihez képest, csak drágábban gyártható le.
De már előre tudom a válaszod: készítsek nyomatéki ábrát... :mrgreen:
Készíthetnék, de attól sem lesz jobb. :lol:

Nem kötözködni akarok (vitatkozni sem fogok), de helytelen információk ne maradjanak minimum reflexió nélkül.

Egyébiránt - mint korábban már írtam - szerintem is érdemes lehet vele próbálkozni (az érthetően szkeptikus vélemények ellenére is), de magam sem tartom egyszerű feladványnak...


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Távcsőépítés”