Pisti006 írta:Szia Gábor!
Olvastam az építési szándékodat!
Csak egy gondolat,ötlet!
Mi lenne ha az 1500x1500-as gödrödbe 5 helyen kb.1,5-2m mélyen lefúrnál (csak fúrás,tudtommal az nem lazítja a körülötte levő föld réteget!) és feltőltenéd vasbetonnal.Úgymond cölöpölést csinálnál!
Erre mehetne a további betonréteg és lehet hogy nem is kellene a 2m mélység mert a cölöpök is tartanak így szerintem nem süllyedne!
Emlékszek mikor a csaba centert csinálták ott is minden tartó oszlop cölöpökön áll és nem süllyed tudtommal!
Mellékeltem egy képet hogy nagy vonalakba mire gondolok!
Ez járható lenne laza, magas talajvizes esetben, sőt elég lenne 20 cm vastag vasalt teherhordó betonnal összekötni a bevasalt és kiöntött cölöpöket. Takarékos esetben elegendő 4 is, ha legalább 1,5 m-re vannak egymástól. A középsőt a szélső hárommal egy 40 cm mély 10 cm széles árokkal is összekötném, alul-felül egy-egy szál vassal betonnal kiöntve. A legfelső 20 cm vastag betonréteg lehet a talaj szintjében is, mondjuk egy 3,5 m átmérőjű bevasalt betonból készített körlap is, aminek a közepén van a 200mm-es főtartó.
A tetejére kerülne az elfordulás biztosított 4 rozsdamentes acélgolyón billegő pólusraállító szerkezet, amely nálam nagyon bevált! A golyópárok iránya DK-ÉNy és DNy-ÉK irányú vonalak mentén engedi csak elbillenni a mechanika tartószerkezetet. Négy csavaros rögzítéssel igen finoman és pontosan lehet állítani, teljesen kiszámítható mértékben. Kb. fél óra alatt be lehet állítani igen pontosan a tengelyirányt, és nem feltétele a pólusra rálátás sem! Természetesen távcsővel és nagyon nagy nagyítással egy tetszőleges égi egyenlítő menti DK-i és egy másik DNy-i csillag segítségével. A köztes vaskorongon a golyóátmérőknél kicsit kisebb 4 darab átmenő lyukat kell fúrni, és a korongátmérőnél nagyobb kör mentén a tartószerkezetbe 4 darab rögzítőcsavarnak egy-egy átmenő lyukpárost. Előnye, hogy a tartóoszlop teteje lezárható egy 8 mm-es vaslemezzel, miután megtömted homokkal, és em tud belekerülni víz, ugyanis teljesen zárt. A tetején csak a két rozsdamentes vasgolyónak van egy-egy süllyesztett fészke. Erre a két golyóra ül a közbenső 4 lyukas korong, és a másik két lyukba erre a mechanika tartólába. Az egészet a négy külső csavar szorítja össze, amely segítségével a szerkezetet a két tengely mentén finoman el lehet billenteni. A szerkezet a golyós feltámasztás miatt csak billegni tud, elfordulni nem. Ezzel a módszerrel tökéletesen be lehet állítani egy felkelőfélben és egy lenyugvófélben lévő égi egyenlítőhöz közeli csillaggal a pontos pólusirányt.
Amennyiben a Polaris látható, úgy nagyon egyszerű a lyukak fúrási helyzetét előre bejelölni. A rekta tengelyt ki kell húzni a mechanikából mielőtt ráhelyezik a lezárt oszlop tetejére. Ezt beforgatni úgy hogy a lyukon mindig látszódjon a Sarkcsillag, és a széleket összejelölni. A többi már magától értetődik, nem részletezem. A lényeg, hogy egyszerű lyukfúrással elkészíthető, és csak 4 rozsdamentes golyó és 4 vastagabb, pl. M12-es csavar kell hozzá.
A távcsövet a cölöpös szerkezetű bordás összekötésekkel készített vasbeton szerkezet egészen biztos, hogy megtartja, évek alatt sem süllyedhet meg, ha a felülete elegendően nagy, és alatta döngölt, tömörített, esetleg úsztatott betonba ágyazott kövek vannak. Nem kell túl vastag réteg, hiszen nem az számít, hanem a felület nagysága. A megcsúszást a legalább 1 m mélyre készített cölöpök megakadályozzák, csupán arról kell gondoskodni, hogy a víz ne álljon meg a széle mentén, hanem tőle távolabbra folyva igya be valahol máshol a talaj. A cölöpöket bordák merevítik a központi tartóhoz, azt nem kell mélyre tenni, de egy jókora kő és egy kis alábetonozás elkel.
A betonvasat, amely a fedőlemezben fut, hozzá lehet hegeszteni a központi tartócsőhöz, még a bordák kiöntése előtt! Szerintem ennél stabilabb, teherbíróbb szerkezet szükségtelen, már szinte ezt is túlbiztosítottnak vélem.
Az, hogy homokkal tömöd meg a vascsövet, avagy vasszálat beletéve kiöntöd betonnal, az majdhogynem mindegy. Önrezgése lesz, a homok sem csillapítja túlságosan az erősebb behatás okozta rezgést. A rendszer önfrekvenciája viszont változik, ha kiöntött, akkor a rúd tömege nagyobb, a szilárdsága is, és esetleg máshogyan csillapodik, mert megváltozik a saját rezonanciája, előny, hogy a nagyobb tömeget nehezebb belengetni. Én kiönteném 3-4 betonszállal a belsejében. Még az sem biztos, hogy sóderes betonnal, lehet, hogy csak kavicsos gipsszel, avagy valami rezgéselnyelő műanyag alapú anyaggal, de ezt számolni kellene minimális belengésre, maximális csillapításra. A vége szerintem az lenne, hogy minél rövidebb az oszlop, annál jobb.
A Yolo távcsőhöz sajnos eléggé hosszú oszlop kell, tehát inkább az oldalról megtámasztott, avagy a háromláb szerkezetű tartót tervezném az egy vastag cső helyett! Ez ráadásul anyagtakarékosabb is lehetne, és az alsó kiindulási pontjuk a cölöpök végén támaszkodna! A rezgése sokkal kisebb, egyedül az elcsavarodása lenne esetleg nagyobb, de a megfelelő keresztmerevítéses átkötésekkel is megoldható lenne. Ennek egyedüli hátránya, hogy jobban láb alatt van, ha zenitben vizsgálódsz, máskülönben semmi probléma nincs vele.
Szóba jöhetne még a ferde tartóoszlop is, de főleg a Newton rendszerű távcsövekhez lenne inkább előnyös, és nem a refraktorokhoz, vagy Yolo rendszerhez, avagy a Cassegrain szerkezetekhez, mert ezek benéző pontja a távcső végén van. Döntsd el, hogy milyen irányban folytatod a tervezgetést, szívesen segítek, esetleg szakcikkeket is tudok ajánlani. Egy könnyebben érthető a sok közül, igaz házalapozásra vonatkozik, de jól tárgyalja a lehetőségeket.
http://www.arc.sze.hu/epszerkea/alapozas.htm Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Most csak Délre észlelek,( de segitséggel igy is forgatható bármilyen irányba - kb 12o kg) a lényeg ,hogy teljesen kizárja az utcafényeket. A két részből álló (alsó-felső részű) bejárati ajtó le van hajitva,mert elrozsdásodtak és leszakadtak a zsanérok. A tető ablak még müködik 
