Építési szándék

[SzZoli]

Köszönöm!

Másrészt az épület fölött (ha ott a csillagda) kavargó hideg és meleg levegő okozta aggodalmam nem oszlott el...

[itbpanorama]

Üdv!
Belekezdtem én is a saját csillagda felépítésébe. A név és a hely már megvan, a neheze csak most jön.
A szegedi Partiscum Csillagvizsgáló építésének folyamata itt tekinthető meg:
http://partiscum.blogspot.com/

[acz71]

Sziasztok!

Csak egy ötletnek:

http://widescreen-centre.co.uk/Catalogu ... ories.html

IMHO: minden csak pénzkérdése...

Jó észlelést!

[astrohist]

Szép, ösztönző képek. De áruld már el, hogy mit jelent a Partiscum? BQ

[acz71]

Szia!

Még a római időkban a Duna és Tisza közötti területen volt néhány település, közülük az egyik viselte a Partiscum
nevet, lehet hogy éppen Szeged környékén?

* * *
Forrás:

Az agathyrzek után a Duna-Tiszaköz lakóiul a szarmatákat, e szkytha eredetű, később azonban a hunnokba, avarokba, bolgárokba és szlávokba elvegyült és elenyészett népet ismerjük (8). A szarmatáknak
egyik ágáról, a jazygokról, vagyis metanastákról különösen tudjuk, hogy a Duna-Tiszaköz délkeleti szögletében telepedtek le, honnan a rómaiak világbirodalmába, mely csak a Duna jobbpartjáig, úgy a Tisza és Maros balpartjáig terjedt, gyakori és félelmes beütéseket intéztek.

A jazygoknak már városaik is voltak. Claudius Ptolemaeus római földrajzíró Uscenum, Gormanum, Arbieta, Trissum, Parca, Candanum, Pessium, Partiscum nevek alatt sorolja fel ezeket, melyekről csak annyit tudunk, hogy a keleti hosszaság 37-38 és az északi szélesség 46-48 fokai közé eső területen, tehát a Duna s Tisza között levő síkságon feküdtek. Partiscumot némelyek Kecskemét helyére teszik (1), de az újabb nyomozások szerint Partiscum ettől jóval lejebb esett (2). Kecskemét tájékán már azért sem lehetett, mert mint a Partiscum {para Tiskon) név is mutatja, a Tisza mellett kelle lenni.

Czéltalan dolognak látszik annak vitatása, hogy Partiscum nem-e Szeged körül feküdt, vagy a felsorolt többi jazyg-város közül melyiket keressük Szeged helyén. De az kétségtelen, hogy a jazygoknak itt több telepük volt. Erre mutat a szeged-röszkei lelet (3), s erre az ezzel teljesen egyező tömörkény-újmajori lelettöredék (4). Az előbbi egy római érem által idő szerint is pontosan meghatározható, nevezetesen a Kr. u. második század első fele. Jazyg-leletek kerültek elő a szegedi új lőpor-raktárnál 1885. évben feltárt sírokból is (5). Különben is Szeged mocsaras vidéke egészen olyan volt, mint aminőt a jazygok kedveltek és erődített helyekül felhasználtak (6).

* * *

Így talán nem véletlen, hogy a szegedi csillagda is ez a nevet viseli:

http://partiscum.blogspot.com/


A fentieken túl találtam újabb megoldásokat is:

http://altairastro.com/product.php?productid=16197

Ez pedig egyszerűen "haláli" (a nyári táborokban nyerő lehetne...

http://www.altairastro.com/product.php? ... t=0&page=1

Jó észlelést!

[Arpstronomer]

Sziasztok,

Ugyan nem csillagda, de ha valaki még gondolkozna a karácsonyi ajéndékán, annak itt egy remek ötlet:
http://www.csillagvarazslo.hu/

[santage]

Szia!

Még a római időkban a Duna és Tisza közötti területen volt néhány település, közülük az egyik viselte a Partiscum
nevet, lehet hogy éppen Szeged környékén?

* * *
Forrás:

Az agathyrzek után a Duna-Tiszaköz lakóiul a szarmatákat, e szkytha eredetű, később azonban a hunnokba, avarokba, bolgárokba és szlávokba elvegyült és elenyészett népet ismerjük (8). A szarmatáknak
egyik ágáról, a jazygokról, vagyis metanastákról különösen tudjuk, hogy a Duna-Tiszaköz délkeleti szögletében telepedtek le, honnan a rómaiak világbirodalmába, mely csak a Duna jobbpartjáig, úgy a Tisza és Maros balpartjáig terjedt, gyakori és félelmes beütéseket intéztek.

A jazygoknak már városaik is voltak. Claudius Ptolemaeus római földrajzíró Uscenum, Gormanum, Arbieta, Trissum, Parca, Candanum, Pessium, Partiscum nevek alatt sorolja fel ezeket, melyekről csak annyit tudunk, hogy a keleti hosszaság 37-38 és az északi szélesség 46-48 fokai közé eső területen, tehát a Duna s Tisza között levő síkságon feküdtek. Partiscumot némelyek Kecskemét helyére teszik (1), de az újabb nyomozások szerint Partiscum ettől jóval lejebb esett (2). Kecskemét tájékán már azért sem lehetett, mert mint a Partiscum {para Tiskon) név is mutatja, a Tisza mellett kelle lenni.

Czéltalan dolognak látszik annak vitatása, hogy Partiscum nem-e Szeged körül feküdt, vagy a felsorolt többi jazyg-város közül melyiket keressük Szeged helyén. De az kétségtelen, hogy a jazygoknak itt több telepük volt. Erre mutat a szeged-röszkei lelet (3), s erre az ezzel teljesen egyező tömörkény-újmajori lelettöredék (4). Az előbbi egy római érem által idő szerint is pontosan meghatározható, nevezetesen a Kr. u. második század első fele. Jazyg-leletek kerültek elő a szegedi új lőpor-raktárnál 1885. évben feltárt sírokból is (5). Különben is Szeged mocsaras vidéke egészen olyan volt, mint aminőt a jazygok kedveltek és erődített helyekül felhasználtak (6).

* * *

Így talán nem véletlen, hogy a szegedi csillagda is ez a nevet viseli:

http://partiscum.blogspot.com/


A fentieken túl találtam újabb megoldásokat is:

http://altairastro.com/product.php?productid=16197

Ez pedig egyszerűen "haláli" (a nyári táborokban nyerő lehetne...

http://www.altairastro.com/product.php? ... t=0&page=1

Jó észlelést!

Kedves Zsolt!

Ez, amit Partiscumról írtál, sajnos nem igaz.
Partiskon városát - kereskedőtelepét - görögök alapították a Kr. e. első évszázadokban. Célja a Maros (Marisia) menti sókereskedelem ellenőrzése volt. A város nem "valahol a Duna-Tisza közén", hanem egészen pontosan Szegeden feküdt. A római időkben a kereskedőtelep tovább élt és neve latinosan Partiscumnak csengett. Ennek a településnek a nyomait a szegedi várásatásokon megtalálták, római császárportré töredéke került elő. Az állomás - mert valószínűleg csak arról lehetett szó - épületeinek régészeti nyomait nem találták, mivel azok 6-8 m vastag iszap és feltöltés alatt vannak. Ezt onnan tudjuk, hogy pár éve egy ásatást vezettek a maradványok megtalálására, azokat nem lelték, de 6 m mélyen egy korabeli kelta sírt tártak fel.

Az "agathyrsosok" - agathürszoszok, hisz a nyelv változott a Pallas lexikon óta - kora vaskori nép volt a kr. e. 6-4. sz-ban Erdély és az Alföld területén. A 4. sz. elején kelta lakosság hatolt be a területre, bár az eredeti őslakosság - akik voltaképp a késő bronzkori alaplakossághoz tartoztak - megmaradt, csak átvette a kelták viseletét és kerámiaformáinak egy részét. A keltákat a kr. u. 1. században (50 körül) az iráni nyelvet beszélő szarmaták egyik törzse, a jazigok váltották fel, akik a kr. u. V. századig éltek az Alföldön. Közben betelepedtek közéjük roxolánok és alánok is, akik nyelvileg-etnikailag a rokonaik voltak. A jazigoknak sajnos nem voltak "városaik", legalábbis a szónak sem mai, sem ókori értelmében. Voltak nagyobb településeik és a római határhoz közel kereskedőtelepeik, de valódi városaik, kőépületekkel, vagy csak egyszerűen kiemelkedően nagy lakossággal, nem. Falvaik voltak, melyek közül a vezetőréteg rangosabb tagjainak szálláshelyei (a törzsfők, királyok lakhelyei) fontosabbá válhattak, ezeket említik a rómaiak talán városokként. Az erdélyi területek sorsa ettől eltért. Ott a thrák származású dák törzs alakított ki erős királyságot a kr. e. 2. században, melyet a rómaiak egy időben - pl. Caesar idején - egyik legfontosabb ellenfelüknek tartottak. Sikerrel védekeztek a rómaiak ellen, majd ezek külpolitikája északabbra, Germania felé fordult. Csak Traianus császár fordult újra ellenük, s legyőzte őket egy nehéz, véres háborúban. Decebalus, a dákok királya fogságba esett. Sarmizegethusa, a főváros elpusztult. A terület déli része - a mai Dél-Erdély, Erdélyi-medence - Dacia néven provincia lett.

A jazig leletek eloszlásából Partiscum helyét meghatározni nem lehet, mert a szarmata kori régészeti leletek olyan sűrűségben vannak jelen az Alföldön, mint egyetlen más korszakban sem. Minden alföldi település határában több nagy kiterjedésű jazig települést lehet regisztrálni, ásatás is sok helyen volt már.

Üdv
Gábor

[kalonda]

Csak az ötlet kedvéért...Hátha valakinek kedve támad -- Tarjánig még van 5 hónap.
Az a nóta jutott eszembe, hogy „Ha majd egyszer sok pénzem lesz...”

A link: http://www.pier-tech.com/

km

[SzZoli]

Megtettem az első lépést csillagda építéséhez . Vettem egy telket Bicskén. Igaz, még puszta szántó az egész, tehát folyt. köv.

[parragh]

Üdv Mindenki!

Múlt hétvégén én is belefogtam a családi csillagvizsgálónk építésébe (alapozás, fa-előkészítés, stb). Most hétvégén pedig végre összeállt a váz. Ha valakit érdekel, akkor az következő linken megnézhetitek, hogy mit sikerült eddig alkotnom: http://cudaraszpik.hu/cudarasztro/. Ha lesznek előrelépések (reményeim szerint hétvégén), akkor frissítem az oldalt.

Üdv,
Marcell