SzZoli írta:szerintetek mennyit javít egy + 2-300 m tengerszint feletti magasság a seeingen? Meekora különbség lehet egy alföldi, és egy, Mo-i kisebb középhegységben (Pilis, Gerecse, Vértes falvaiban) levő megfigyelőhely között? Nem tudom azt sem, mennyire jellemző, hogy e hegyek felett esetleg gyakrabban felhős, esős az ég.
Nagyon sokat számít, főleg az őszi-téli időszakban. Nyáron inkább az a jó, hogy eleve hűvösebb van, így a hőingás kisebb, azaz a nyugodtságot kevésbé befolyásolja az esti lehűlés. Mondjuk ebben benne van az is, hogy hegytetőn általában nem betonrengeteg, hanem jó esetben talaj, vagy esetleg erdős részek vannak.
)
Én Pilisszentlászlón lakom, a házunk 430-440m körül van. Az elmúlt napokban sokszor volt 300-350 méteren a ködhatár, így lent Szentendrén szürke, napot se látunk idő, fent meg vígan sütött a nap! Ez ugye a nyugodt, relatíve álló levegő esetén gyakori jelenség ősszel. A Leonidás éjszakán pl. 2x felkúszott a köd a házunkig, de lévén ott a gerinc az enyhe szél fel is oszlatta.
Januárban gyakori, hogy a Kárpát medence alja beködösödik a megálló hideg levegő hatására. Ilyenkor lent a napot se látni, de a magasabb csúcsok kilátszanak, és ragyogó verőfény, mélykék ég van. Éjjel meg töksötét.
A
hegyek felett gyakrabban felhős c. történet onnan tud jönni, hogy a felhőképződés egyik oka lehet az, ha egy nedves levegőtömeg beleütközik egy hegy tömbjébe, a levegő így felszállni kényszerül -- ott lehűl és felhőt, majd akár csapadékot is képez. Ehhez azonban akkora lehülés kell, amit azért kisebb hegyek ritkán okoznak (függ attól, hogy éppen mekkora a hőmérsékletkülönbség pl. 100 méterenként), de ezt meterológus barátaink biztosan szebben leírják majd. Az ideális terep magasan van, és nagy területű fennsík, hogy legyen ideje a hegyoldalak által felkavart levegőnek elnyugodni. Nálunk még as Bükk-fennsík az egyik legjobb levegőnyugodtságú hely.
A szintkülönbség másik előnye, hogy pl. a völgyek mélyén levő városok fényszennyezése is nagyrészt lent marad, sőt kisebb lenti köd takarása esetén akár minimálisra csökkenhet. Általában a légkör alsó része nagyon felkeveredik, mint egyfajta konvekciós zóna -- ennek határa fölött drasztikusan jobbak a viszonyok. Lehet is látni pl. a budai hegyekből lenézve a városra hogy randa szürke a levegő egy határozott vonalig, aztán kitisztul. Ehez akár már 100-150m szint is elég tud lenni, de a kurrens meterológiai viszonyoktól függ. Egy erős hidegfront ezt az alső légréteget is átmozgatja, kitisztíthatja egy ideig.