mephi írta: ↑2020.01.08. 18:54
De még mindig nem értem, mert a "toldat" nem domború (vagy homorú) felület.
Akkor hogyan befolyásolja a fókuszpontot?
Mert a szűrő behelyezésével konkrétan hátrébb kerül a fókuszpont, nő a távolság.
Itt viszont a távolság nem változik, "csak" a köztes anyag milyensége (levegő/gáz vagy üveg).
Már hogyne változna a távolság...
Tökre ugyanaz az effekt, mint a szűrő plán-paralel üvege esetén, csak a szűrő 1-2-3mm vastag üveg, a prizmák meg cm-es nagyságrendű üvegvastagságok - és persze ennek megfelelően nagyobb is az általuk okozott eltolás mértéke.
Az alábbi rajzon látod a sugármenetet, csak a tárgyalt esetben az α szög sokkal kisebb, majdnem 0 fok (az objektív nyílásviszonyának megfelelő, és az optikai tengelytől való távolságtól függő, a tengelyen ténylegesen 0°). De a kis összetartás is épp elég, hogy a fókusz (az "x" eltolás miatt)hátrébb kerüljön, és minél vastagabb az üveg (a "d" távolság), annál inkább.
Az SBIG AO8-as adaptív optika is ezen az elven működik; a lemez kontrollált billegtetésével tologatja a sugárnyalábot a seeing (részbeni) kompenzálása érdekében.
De színi hibát nem okoz, mert az ellentétes irányú, de azonos mértékű színtörések 100%-ban kioltják egymás hatását.
A Makszutov távcsőnek is, azaz az erősen görbült meniszkusz alakú korrekciós lemezének (vagy lencséjének) is ez az elve: az optikai tengelytől távolodva - önmagukkal párhuzamosan - egyre kijjebb tolja a beérkező sugarakat, s így kompenzálja a gömbtükör szférikus aberrációját. Zseniális ötlet volt ez anno dacumal Dimitrij Makszutov-tól. Kvázi "paraboloidot csinál a gömbből", de színi hibát nem okoz...
Üveglemez.JPG
MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...