Dávid Gyula kérdések

[Rigel]

szerintem csak nem érted az lehet hogy kaotikus a megfogalmazás ,

Na látod, ebben igazad van. Tényleg kaotikus a megfogalmazásod. Gyanítom, hogy még te magad sem érted, hogy mit is akarsz írni.
Mellékesen pedig a központozás magyar helyesírás szerinti használata is sokat segítene a mondanivalód mások általi értelmezésében. Tudod, a mondatok egyértelmű kerek egészek, nagybetűvel kezdődnek és ponttal érnek véget, és néhány kivételtől eltekintve alany-állítmány-tárgy szerkezetük van. Ezt mondjuk nem kioktatásként írtam, de azért megszívlelendő.

Ja és mégy egy.
A megírt és elküldött hozzászólást nyugodtan UTÓLAG is megszerkesztheted, ha valami hibásan sikerült vagy zavarosan lett megfogalmazva. Már persze csak akkor, ha veszed a fáradságot és az elküldése után is elolvasod legalább egyszer, hogy mi is az, amit a kezedből kiadtál, hiszen az minősít téged is.

[p137]

érveket ha lehet please , pót apucikra már jó ideje nincs szükségem , über egókra se, ha nem tudod értelmezni amit írok , akkor ne erőlködj ezzel és ennyi , logikus nem ? , ami érdektelennek, értéktelennek, bulvár vagy áltudományos baromságnak, érzel ... (elismerem hogy lehet ilyen, és többet nem tehetek abéke érdekében ) az mellőzendő ... jogod van ehhez , ahhoz viszont nincs hogy elvedd akárki elől a lehetőséget hogy a véleményét, elképzeléseit leírja . korrekt ez így ? én nem érzem hogy nem lenne az.

[Rigel]

Erről nem kívánok vitát nyitni (hiszen a stílus maga az ember, ha neked jó a trehány is, akkor az te vagy), viszont legalább a Ma, 12:53 -as hozzászólásodban kijavíthatnád az idézet hiányzó [quote] jelzését, hogy mindenki tudja mi merre hány méter, mi az, amit te írtál, és mi az, amit idéztél.

[Aurora]

akkor... nincs mese : különbséget kell tenni , vallási , művészi , történelmi esemény : egyszeriségében van jelen (mohamed egyszer startolt el jeruzsálemben az ég felé , jézus egyszer támadt fel stb ) tudományos módszerrel nem vizsgálható vagy nem igazán mert nem ismételhető elem az ilyen ... lehet benne hinni vagy nem hinni . Művészi alkotás szintén ilyen , sőt maga a tudományos megismerés is ilyen: : felfedezni csak egyszer lehet , egy problémát megoldani egyszer elég (aztán lehet ismételgetni minden évfolyamon a hallgatóknak )

Elvileg szerintem mindent lehetne fizikaval magyarazni. Csak gyakorlatilag nem lehet ezt elvegezni, foleg egyszeri esemenyek eseten. Mert minden kezdeti- es peremfeltetelt vagy statisztikai jellemzoket, stb. ismerni kellene. Nagyon komplex rendszereket nagyon nehez kiszamolni, a fizikai modszerek akkor mukodnek nagyon jol, ha eleg jelentos egyszerusiteseket lehet tenni. Illetve, ha a megfigyelesek teljesen objektivek.

Az egyik furcsa forumozo gumiszobat irt arra, amikor reszleteztem, hogy a tortenelmi esemenyek, miert nem targyalhatoak tudomanyosan.

[Aurora]

ok most akkor mindez azt jelenti , hogy ha összetákolok egy világkép szerűt így : hogy ha a térben van pl egy elemi rész valahol vagy tulajdonképpen bármilyen vizsgált objektum ,jelenség akkor az egész világegyetemen belül arra helyre jellemző gravitációs, elektromágneses (és ami még ami van mindenféle ) hatás (-minden ható) tehát az összes univerzális hatás ami a jelenséghez tartozó lokalitást jellemzi, egyedivé teszi , egyedivé definiálja? (mondhatom azt is hogy feltételezhetően determinálja? , de hogy pl modell szinten a determináltságot nem tudják leképezni az más kérdés . Ez az egyediség nem teljes különbözőség hanem bizonyos megismerhető határok között egyformaságokkal modellezhető, ebből vannak az általánosan érvényesként leírt törvények pl különféle használati tárgyak gyorsuló esése , egy légüres térbe került házassági válság, esetén az emeleti ablakból ,leírható egy adott gyorsulással . Tehát azaz ez egyedi jelenségeket részben le tudja képezni a fizika általánosan, részben meg nem tudja modellezni az egyediség határán túl

Pontos leiras azt is tartalmazza, hogy az atomok tulajdonsagai egy kicsit valtozhatnak, ha a kulso korulmenyek megvaltoznak. Mert meg van annak a magyarazata, hogy az atomok miert annyira hasonloak, de tartalmazza azt, hogy picit kulonbozhetnek is. Kvantummechanika Schrodinger egyenletebol lathato, hogy peldaul a hidrgoenatomok palyai jol meghatarozottak, mert csak jol meghatarozott "sugaru palyak" elegitik ki a Schrodinger egyenletet. Viszont, ha figyelembe vesszuk a kulso elektromos es magneses ter hatasat, akkor az atomok allapotainak (mondjuk a palyasugarak) megvaltozasat is ki lehet szamitani. Kulso elektromos ter szarmazhat masik atombol, vagy ionbol, vagyis szomszedos atomok jelenlete is modosithatja egy kicsit az atomok tulajdonsagait. Vagyis az a kijelentes,hogy minden atom ugyanolyan csak bizonyos ertelemben igaz.

[jeanbart]

Erről nem kívánok vitát nyitni (hiszen a stílus maga az ember, ha neked jó a trehány is, akkor az te vagy), viszont legalább a Ma, 12:53 -as hozzászólásodban kijavíthatnád az idézet hiányzó

jelzését, hogy mindenki tudja mi merre hány méter, mi az, amit te írtál, és mi az, amit idéztél.

azt is észreveted, hogy eddig még egyetlen konkrét felvetésre sem reagáltál ? formai követelmények , trehányság , csupa személyes paraméter hogy áll a mondataid frizurája (dgy- é ihlette az nekem nagyon tetszik ).... ennyire futja ... engem meg ez nem érdekel , a siránkozás az idézőjelek firtatása ... kioktatás így meg úgy , työrnyű stílus , és a nyelvhejesség blabla bla ... bla

[Rigel]

azt is észreveted, hogy eddig még egyetlen konkrét felvetésre sem reagáltál ?

Olvasd vissza!
Értelmes kérdésre értelmes választ szoktam adni. De ha már a kérdező sem képes egyértelműen és érthetően leírni a gondolatait, azzal nem lehet mit csinálni. Találjam ki helyette én, hogy mire akart gondolni?????

Ha a problémád (nem zavarsz meg a második nickkel!) az, hogy tényleg ugyanolyanok-e az elemi részecskék, akkor kérdezd meg ezt, és akkor választ is kapsz rá.
Egyrészt nem lehet végtelen tizedesjegy pontossággal semmilyen tulajdonságot lemérni, ergo nincs mérési bizonyíték, hogy adott elemi részecskék minden egyes létező tulajdonságukban azonosak. Viszont van erős gyanú erre!
Például a fizika jóval egyszerűbb, ha azt feltételezzük, hogy minden elektron tökéletesen pontosan ugyanolyan. Mert ugyanis ha különböznének, akkor fizikai oka kellene legyen a különbözőségnek, és ezen ok a modell részét kell, hogy alkossa, ami tovább-bonyolítja a modellt. Nem véletlenül egymással rugalmasan ütköző, egymástól megkülönböztethetetlen apró golyócskákkal modellezték az ideális gázt! Jóval egyszerűbb a modell, és a vizsgált összefüggésekre a várt pontosságon belül így is rávilágít.

Van egy filozófiai érv is az elemi részecskék tökéletes hasonlósága mellett, még ha ezt méréssel nem is tudjuk igazolni. (Amúgy két valós szám egyenlősége sem igazolható!) Ha az elemi részecskék egyes tulajdonságukban eltérnek, akkor kell hogy legyen az elemi részecskéknek olyan része, ami ezt a tulajdonságot hordozza. Elemi részecske, aminek részei vannak? Máris paradoxonba ütköztünk.

Hogy az atomok nem pontosan ugyanolyanok, azt meg már az előttem szólók említették. Csakhát az atomok nem elemi részecskék.

[Skirka]

kérdés 2 :

A rövid válasz: zagyvaság. (Legalábbis szerintem nincs se füle se farka a felvetésnek.)

szerintem csak nem érted az lehet hogy kaotikus a megfogalmazás , pl a kinetikus gázelmélet modell szinten egyforma golyóknak feltételezi a gáz atomjait nem ? ezt mondták az isiben si ben ... ez egy modell ami teljesen egyforma elemekből álló halmaznak tekinti mondjuk azt az egy liter gázt amit vizsgál ... ez egy matematikai modell projekciója ... matematikai alatt azt értem hogy a számok ideális minden határon túl egyformaságát képezi le 1=1 , 2=2 vagyis egyik egyes teljesen olyan mint a másik és közéjük pakolt egyenlőség jel jelzi hogy ezek teljesen egyformák ... vagy nem ezt jelenti ez? : "="

a kémikus mit mond ? periódusos rendszer pl a szén atomot c betűvel jelöli , megadja tömegszámot stb (és közben feltételezzük hogy a többi szén atom teljesen ugyanilyen , én csak arra kérdeztem rá hogy vajon mennyire ugyanilyen ? az adott paramétereit tekintve pl tömegszáma , rendszáma stb ugyanilyen , vagy teljesen sematikus matematikai (számokra jellemző egyformaságot értek ez alatt)

elnézést a primitív fogalmazásért nyilván nem teljesen korrekt ...

Bocs, hogy bele kotyogok.

A példádnál maradva:
Tegyük fel, hogy egy pici tréfás-kedvű démon egy grafitkristályban felcserél két 12-es tömegszámú szénatomot. Milyen (legalább elvi) lehetőségünk van észre venni a cserét?
Keletkezik-e új állapot?

Attól, hogy különböző körülmények közé teszünk azonos rendszámú és tömegszámú atomokat és ezek az atomok a külső körülmények hatására másképp viselkednek még nem kaptak egyedi azonosító jelet, azaz ha két ilyen különbözőnek vélt atomot felcserélünk, akkor ezt a cserét nem tudjuk kimutatni azon az alapon, hogy egyedi jellemzője lenne bármelyiknek is.
Ha az előbb említett démon két atom kvantum állapotait cserélné ki, akkor sem tudnánk megállapítani, hogy ebben az esetben a két atom helyet cserélt, vagy csak a kvantum állapotokat cserélték meg.
Vagyis amíg az egyes atomok saját belső tulajdonságai alapján nem tudunk különbséget tenni közöttük (elvileg sem), addig teljesen jogos tökéletesen egyformának tekinteni.

[SzZoli]

Most látom, honnan lopta a zindex a korábban felvetett hologram-univerzum cikkét:
http://www.csillagaszat.hu/kulonleges_e ... zumok.html

[SzZoli]

Én ezt röviden így foglalnám össze:
Született két elmélet, ami közül egyiket sem támasztja alá semmi.