jkovacs írta:buta, idejétmúlt kifejezés
A NASA ADS 272 találatot ad, ha a "habitable" ÉS a "zone" szavakat a cikk címében keresed és 1434 találatot, ha ugyanígy az absztraktban. A cikkek mindkét esetben 1976 és 2012 közöttiek, de utóbbinál kb. 1400 darab - nyilván nem véletlenül - 1995 utáni. Szóval nem tudom, hogy idejétmúlt és buta-e a kifejezés...
A lakható zóna az, melyben az általunk ismert élet létrejöhet.
Az egész kifejezés össz. két tényezőre épül: hőmérséklet és víz. Olyan hőmérséklet kell, melyben folyékony víz tartósan fenn tud maradni. Na de már a saját Naprendszerünkben (Europa) is van olyan égitest, mely a Naprendszer lakhatósági zónáján jóval kívül helyezkedik el, ám mégis lehet, hogy van rajta folyékony víz, méghozzá nem is kevés. Akkor hogy is van ez? Ráadásul a permafrost élőlényeknek még csak nem is létszükségletük a folyékony halmazállapotú víz.
Aztán ott van a hőmérséklet, szintén fontos tényező, hiszen az általunk ismert élet jó ha 50 °C-ot kibír. Vagy mégsem? Van olyan extremofil, mely 113 °C-on is életképes maradt (Pyrolobus fumarii).
A fekete füstölgők bámulatos ökoszisztémáját meg már meg sem említem. Fény nélkül, a sugárzástól teljesen megvédve, hatalmas nyomáson, több kilométer mélyen vígan eléldegél egy olyan ökoszisztéma, mely nem csak baktériumokból áll, hanem jóval magasabb rendű puhatestűekből.
Számomra főképp ez utóbbi példa az, mely teljesen értelmezhetetlenné tette a lakható zóna kifejezést. Ha a Földünkön egy a felszínihez képest ilyen összehasonlíthatatlanul más "árnyékökoszisztéma" létrejöhet, akkor miért ragaszkodunk ahhoz, hogy az exobolygók közül csakis a Földhöz jelentősen hasonlító helyzetű és méretű bolygó lehet jó célpont? Hiszen a fekete füstölgők ökoszisztémájának nem kell fény, védve van a sugárzástól, nem kell nekik folyékony víz sem a felszínen. Ha az Europán valóban van a jégkéreg alatt folyékony vízóceán, akkor az ottani (szintén feltételezett) fekete füstölgők környékén vígan eléldegélne egy ehhez hasonló ökoszisztéma. És ha egy ilyen ökoszisztémának évmilliárdjai vannak a fejlődésre, miért is ne alakulhatna ki ott is egy a miénktől merően eltérő intelligencia? Tudom hogy ez már sci-fi, de még mindig csak a szénalapú életnél járunk.
Az én problémám ezzel a kifejezéssel az, (és ezt sok szakértő is vallja, nem csak az ilyen amatőrök mint én)
hogy max. propagandának jó, ám ennek ellenére mégis jelentősen befolyásolja mind a SETI-t, mind pedig az exobolygó-kutatást és hogy nincsenek figyelembe véve azok az új felfedezések (fenti példák) melyek új irányba terelnék az asztrobiológia gyakorlati kutatásait. Gondolok itt például arra, hogy még mindig a Marson keresünk életet, miközben az Europa vagy akár a Titán és az Encleadus is legalább annyira valószínű, ha nem valószínűbb helye földönkívüli életformák létezésének.