Holdi por

kulizoli
Hozzászólások: 329
Csatlakozott: 2009.09.16. 21:49

Holdi por

Hozzászólás Szerző: kulizoli » 2009.09.21. 11:51

Meg tudja mondani valaki, hogy kb hány milliméternyi por hullik a Holdra éves szinten?
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3879
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: Attila » 2009.09.21. 15:36

kulizoli írta:Meg tudja mondani valaki, hogy kb hány milliméternyi por hullik a Holdra éves szinten?


Hogyne!!! Vágó István... :lol:

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: Pape » 2009.09.21. 16:49

Szerintem nincs is ez mm-es nagyságrend. Bár nem tudom.
90/900 refraktor
astro
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.09.21. 21:43

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: astro » 2009.09.25. 22:24

A kérdésre egy ötlet, ami mentén el lehet indulni. Keskeny ösvény, de talán célra vezet. Kezdének egy adat
Marik Miklós: Csillagászat c. könyvéből. A Földre a szakértői becslések szerint naponta 10e3 - 10e4 tonna meteorit jut. Ennek a középértéke 6*10e3/nap. Próbáljunk meg ezzel számolni. 6*10e3 tonna = 6*10e9 g. Ez 2.2*10e12 g/év -nek fefel meg. A Föld felszíne kb 5*10e8 km2 = 5*10e18 cm2. Ebből következik, hogy a Föld felszínére évente 4.4*10e-7 g/cm2 por jut. Ha a por sűrűségét 3 g/cm3 -nek veszem, akkor a porvasrtagság kb 1.5*10e-7 cm/év. Vagyis átlagosan 10 millió évente 1.5 cm vastagságú tisztán kozmikus eredetű porréteg keletkezik a Föld esetében. És mi van a Holddal.
A Hold a Földdel együtt mozog, Földdel azonos kozmikus környezetben van. Tehát a Hold környezetében is hasonló a porsűrűség, mint a Föld esetében. Ugyanakkor a Hold tömege 1/81-ed része a Föld tömegének.
Ebből következőleg annak a térrésznek a sugara, amiből a port begyűjti 1/9 - e a Földinek. Térfogata 1/729 -e a Földinek A Hold ennyivel kisebb térrészből vételez port. Ugyanakkor a Hold felszíne is kisebb, mint Föld felszíne. kb 1/14-e a Földének. ( A Hold sugara 0.27 Földsugár) E kettő eredménye - mármint hogy a Hold kisebb térrészből gyűjt és amit begyűjtött az kisebb felszínre jut - hogy a Holdra jutó pormennyiség kb 1/50-e a Földre jutónak. (/729)/(/14) = 1/50. Azaz 3*10e-9 cm/év. . Vagyis 1 milliárd év alatt 3 cm! Nem valami sok. Ugyanakkor a Hold felszínén méteres nagyságrendű regolit található. Hogy miért ilyen kis mennyiség jött ki a számítással, és a Holdon miért van több por, arra néhány magyarázat. Valószínű, évmilliárdokkal korábban a kozmikus térben a porsűrűség jóval nagyobb lehetett, így több juthatott a Hold felszínére. A Hold felszínén pedig vannak egyéb porkeltő mechanizmusok. Közetmálás a hőingadozás hatására, vagy a nagyenergiájú kozmikus sugárzás és a napszél hatására stb. De a kérdés nem ez volt, hanem a kozmikus eredetű por becslésére vonatkozott. Szerintem ez e helyzet.
Üdvözlet mindenkinek: Ivánszky Zltán
kulizoli
Hozzászólások: 329
Csatlakozott: 2009.09.16. 21:49

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: kulizoli » 2009.09.26. 11:36

Ez jó kiindulás, kérdés, hogy a földi érték mennyire megbízható, ugyanis ott meteoritokról van szó. A por, ami belép a felsőlégkörbe, és láthatatlanul elég, gyanítom kimaradt ebből a statisztikából.
A másik, hogy a begyűjtésben szerintem nem az égitest tömegvonzása számít. Én úgy képzelem, hogy a durvább por a meteorrajokhoz hasonlóan áramlik, és az égitestek csak belefutnak, keresztezik a pályájukat. Finom por esetében biztos a napszélnek is szerepe van.
Hallottam olyan elméletet is, hogy iszonyú sok, méter vastag pornak kéne lenni a Holdon.
sirnyeteg
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2009.09.22. 04:18

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: sirnyeteg » 2009.09.26. 16:17

Én csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy valahol olvastam, miszerint 14 x 10^6 tonna mennyiségű kozmikus részecske (por) kerül a Föld gravitációs erőterébe évente. Gondolom ebben benne van az is ami elég. És ebből ugyanezzel a technikával ki lehetne számolni. Én csak úgy saccra arányokban számolva ez a 14 x 10^6 2333-szor nagyobb mint a Zoltán által írt 6 x 10^3. Azaz végeredményképpen egymillió év alatt 7 cm. BOcsi ha hülyeséget írtam vagy férleérelmeztem valamit.
sirnyeteg
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2009.09.22. 04:18

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: sirnyeteg » 2009.09.26. 16:22

Jaj, azt elfelejtettem hogy a Hold becslések szerint 4,5 milliárd éves ugye, tehát az 31500 centiméterre jön ki, vagyis kb 315 méter keletkezhetett idáig, hasonló körülményekkel számolva.
astro
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.09.21. 21:43

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: astro » 2009.09.28. 21:31

Sziasztok!

A 300 m valóban kicsit sok, ennél jóval kevesebbnek kell lennie. Olvastam, hogy a holdi regolit ( ez a Holdfelszínt borító porszerű anayag) kb 3 és 6 m közötti vastagságban borítja a felszínt. Ez nem elméleti megfontolások alapján jött ki, hanem az ottani mérések eredménye. Volt jópár szonda, amely ott járt, az ott ügyködő űrhajósokról nem is beszélve. Tehát ez a regolit a felszín felaprózódásából, a becsapódó meteorok anyagából, a becsapódások során keletkező törmelékből és a Holdfelszínre hulló meteoritikus porból áll. Ezek arányát elég nehéz megbecsülni. Nyilván ahol sűrűn vannak a becsapódásos kráterk ott a becsapódásos törmelék jelentősebb, tengerek területén inkább a kőzetmálás és a meteoritikus por a jellemzőbb. Ha teljesen hasraütésszerűen a regolitvastagság 50%-ára mondom, hogy meteoritikus eredetű, akkor a 3-4 milliárd év alatt 1.5 - 3 m porvastagság keletkezett. Ezt visszaosztva kb 4*10e-7 - 8*10e-7 mm/év jön ki. Tehát 10 millió évente 4-8 mm kozmikus eredetű porvastagság keletkezik. Az elméleti megfontolásokkal ezt ez értéket kellene megcélozni.
Üdvözlettel Ivánszky Zoltán
astrohist
Hozzászólások: 3228
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.11.01. 16:11

A felszini portakaró gyarapodására nem találtam adatot, de nem is lehet egységesen meghatározni, mert az több összetevőből is adódik:
1. Mikrometeoritok
2. A nagyobb szikladarabok felaprózódása a hőmérséklet ingadozás következtében
3. A nagyobb meteorok becsapódása nyomán fellépő porlódás (darabolódás).
Az Apolló-expediciók eléggé eltérő vastagságú portakarót mért, kb. 3-5 cm és 25-30 cm közt.
Viszont a portakaró folyamatosan el is tűnik: a gyarapodás és az átalakulás következtében előálló csökkenés jelenleg egyes kutatók szerint egyensúlyban van. A lejtős területeken fekvő portakaró pedig a mélyebb részekl felé "vándorol"! Viszint a vastagabb takaróval fedett talajon a beütköző nagyobb meteoritok nem okoznak daerabolódást, hanem szó szerint porbafúlnak!
Üdv: BQ.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Holdi por

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.06.16. 11:53

"az átalakulás következtében előálló csökkenés" - feltételezem, ez ma minimális. Becsapódások során nemcsak aprózódás, hanem a por megolvadása és összeállása is elképzelhető, de más folyamatról nem tudok, ami a port el tudná tüntetni. Kivéve a szorgos űrhajósokat ;)
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”