kérdés 3 : ha a tudomány csak az orrunk előtt ismételhető jelenségekkel tud valamit kezdeni , ez azt jelenti hogy a megismerésből , világkép alkotásból stb egyszerűen kimarad az a jelenség ami nagyon ritkán fordul elő , vagy mondjuk 1000 éves ciklusokban jelentkezik és 500 éve volt az utolsó tehát van még 500 évünk és addig nem megfigyelhető ...stb egyszeri jelenségek kilőve , ismétlődő de bizonyos gyakoriságot el nem érő jelenségek kilőve, és ha mondjuk a mars-on zajlik egy picike lokalitásban ismétlődik .. szóval helyileg sem elérhető a megfigyelés számára akkor az is kilőve ... aztán mérési -észlelési érzékenységen túli kilőve ... akkor bizony a tudományos világkép az a csőlátás szerűség ami elég gyakori, megfigyelhető azaz uralt feltételek esetén végzett megfigyelésekből lehet levezetni
Igazad van. Ezért például a történelmi események terén a tudományos vizsgálat nagyon megkérdőjezehető. Például, amikor a háborúk kitörését a káoszelmélettel vagy pedig a napfoltciklusokkal probálják magyarázni, az igencsak áltudomány. Ezzel mondjuk nem is fizikusok foglalkoznak, hanem olyan társadalom"tudós"-ok, akik nem ismerik a fizikai mérések, elméletalkotások szigorú követelményeit. Minden, ami történelemmel kapcsolatos, megismételhetetlen, a fizika számára nagyon kényes területek. Ezzel a problémával küzd a közgazdaságtudomány. Kondor Imre fizikus a Mindentudás egyetemén tartott egy érdekes előadást közgazdászoknak, erről a nehézségről:
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/i ... A1zat.html Néhány fizikus probál a közgazdaságtudományban fizikát végezni, de szerintem rendszerint elcsúsznak a jégen. A napfizika is a megismételhetetlenség, a történelmiség miatt szenved. Megjelent egy cikk a mostani fizikai szemlében ezzel kapcsolatban:
http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum/ ... k1311.htmlA fizikai jelenségeket bármikor meg lehet ismételni, sok egymástól független kísérletező vetheti össze eredményeit. Így ugyanazt a jelenséget több oldalról is lehet tanulmányozni. Viszont mondjuk az I. világháborút nem lehet mégegyszer kirobbantani. A történelmi álláspontot a győztesek másként értelmezik, mint a vesztesek. Az '56-os forradalmat sokáig ellenforradalomnak tekintették, viszont a genszterváltás óta forradalomnak. De ebben a témában manapság is az eszmecserék sok helyen asztaldobálásokat, üvegtöréseket eredményeznek. Abban a témában szerintem senki sem fog asztalt a másik emberhez dobni, vagy üveget a falhoz csapni, hogy a proton elbomlik vagy sem. Pedig ez sokkal lényegesebb jelenség, mint bármely történelmi esemény. Feynman Mai fizika könyvében van leírva (azt hiszem az Optikában), hogy évszázadokkal később a XIX. századot a Maxwell egyenletek megszületésével fogják összekapcsolni, és nem az USA szélhámos észak-dél polgárháborújára, ahol a szegény fekete rabszolgákat és '48-as magyar és lengyel tiszteket bemanipuláltak a Uniósok hívei (megjegyzést én teszem hozzá). A Maxwell a róla elnevezett egyenletek segítségével (Faraday mezőelmélet elképzelésével) egyesítette az elektromosságot a mágnességgel és megjósolta az elektromágneses hullámokat azáltal, hogy matematikailag ki tudta fejezni azt, amit Faraday csak szavakban tudott kifejezni (mert könyvkötő inasoknak nem tanulhattak felső maket, csak az arisztokraták!!). Maxwell nem tudta volna felírni ezeket az egyenleteket, ha nem vette volna át Faraday gondolatait a közelhatásról: az elektromos és mágneses mezők közvetítette kölcsönhatásról. Ampér-ék is ismertek a mély matematikát, de ők a Newtoni távolhatáson nem tudtak túljutni. Ezért csak a sztatikus vagy kvázisztatikus jelenségekre tudtak képletekkel is választ kapni. Maxwell felismerte az eltolási áramot, ami a Faraday által elképzelt mezőre vonatkozó kontinuitási törvény érvényességéhez volt szükséges. Enélkül pedig nem lehetett kihozni a képletekből az elektromágneses hullámokat.
Az elektrodinamika egységes elméletével viszont az egész világ megváltozott, elektromosság megváltoztatta az egész Földet, a társadalmat. Villamosították a közlekedést, a háztartást. Mit számít ehez az eseményhez képest az amerikai vagy francia forradalom, vagy bármely történelmi esemény? Szóval a fizikai kérdésekben való viták jobban érintik a világ dolgait, mint bármely történelmi esemény. Volt is egy fizikai jelenség, ami pohárdobálásra méltó vitákat kelthetett ki, méghozzá a maghasadás. És az emigrált fizikusok részvétele az atombomba gyártásban.
Az általános iskolában egy nagyon zseniális földrajztanárom volt. Megszerette velem a földrajzot, mert kifejezte, hogy az egész földrajz igazából detektív munka, minden összefügg mindennel. A társadalomföldrajz gyakorlatilag tisztán következik a társadalomföldrajzból. A politikai események, a háborúk az energiaforrások, ásványkicsek miatt zajlanak. Mindig az volt a mondása, hogy mai háborúkat az olajért, a jövő háborúit az édesvízért fogják vívni. Ezek szerint is a történelmi események megérthetők az energiaszükséglet, gazdaság szemszögéből. Mert a szabadság- és különböző -izmusok csak ürügyek arra, hogy egy ország más országra tegye befolyását annak gazdaságára, energiatartalékaira. Igen, de melyik az a tudomány, ami segít új energiaforrásokat, a jelenlegi erőművek javítását kutatni? Hát ebben is a fizikára lehet számítani. Így a politika, a történelem átlátásához, későbbi alakulásához érdemes a fizikai eredményeket figyelni.
A holokausztott, vagy a sztálinizmus tényeit, vagy az USA rejtett politizálását sohasem fogjuk teljesen ismerni, de még a 10^(-4)-ig sem (bármit is jelentsen ezen események számszerűsítése), nem hogy 13 tizedesjegyig (ami a kvantumelektrodinamika esetén lehetséges). És nemcsak a történelmi eseményekkel kapcsolatban sincs se (melynek értelmezését az aktuálpolitika a saját haszná által vezérelve, illetve amúgy inkább érzelmi, mint tudományos hozzáállással folytatnak), hanem olyan kronológikus események kapcsán se, mint a napfoltok, az egész napfizika, geofizika bizonyos témákban.
Vagyis a tudomány műveléséhez nélkülözhetetlen az objektivitás, aminek a feltétele a kísérlet korlátlan reprodukálhatósága.
