Dávid Gyula kérdések

[Rigel]

A Lézer Toll (Lézer pointer) bizonyos előtétek esetén hasonló ábrát mutat mint a kétrés kísérletben látni. Azonos ez a jelenség azzal?

Valószínűleg azonos.

Amúgy a lézerpointer koherens (és ami fontosabb) monokromatikus fényt bocsájt ki. Ha tudod a lézer típusát, vagy éppen a fény konkrét hullámhosszát, akkor csupán a netet kell feltúrni, hogy a kétrés kísérlet geometriai méreteit milyen képlettel lehet meghatározni. Oda behelyettesíted a lézered hullámhosszát, és megkapod, hogy milyen széles réseket egymástól milyen távol kell alkalmaznod, hogy az interferenciakép megjelenjen. Innen pedig már csak barkácsolás kérdése, hogy a házi kétrés-kísérletedet megvalósítsad.

[Laikus]

Köszi a választ!
Még nem tudom a típusát és hullámhosszát csak gondolkodom melyiket kéne megvenni. Eddig a zöld fényű 50mW-os a nyerő! Az jó erős!

Üdv: Laikus

[SzZoli]

Apropó, a rések szélessége és távolsága milyen nagyságrendű látható fénynél?

[Rigel]

Apropó, a rések szélessége és távolsága milyen nagyságrendű látható fénynél?

Nem véletlenül írtam Laikus-nak, hogy kutasson a neten ez után, mert én lusta voltam ehhez. De a kedvedért itt van némi (angol) infó:
http://physics.stackexchange.com/questions/74462/optimal-slit-width-in-youngs-double-slit-experiment

[Banzai]

Sziasztok, mit szóltok hogy állítólag japán tudósok bizonyítékokat találtak a Maldacena-sejtésre, vagyis a hologram univerzum elméletre? Nem tudom mennyire friss a hír, de a szuper-tudományos index ma hozta le..
http://index.hu/tudomany/2013/12/12/szi ... _hologram/

Kis magyarázat: http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/re ... ik_dim.pdf

[p137]

kérdés 2 :

A rövid válasz: zagyvaság. (Legalábbis szerintem nincs se füle se farka a felvetésnek.)

szerintem csak nem érted az lehet hogy kaotikus a megfogalmazás , pl a kinetikus gázelmélet modell szinten egyforma golyóknak feltételezi a gáz atomjait nem ? ezt mondták az isiben si ben ... ez egy modell ami teljesen egyforma elemekből álló halmaznak tekinti mondjuk azt az egy liter gázt amit vizsgál ... ez egy matematikai modell projekciója ... matematikai alatt azt értem hogy a számok ideális minden határon túl egyformaságát képezi le 1=1 , 2=2 vagyis egyik egyes teljesen olyan mint a másik és közéjük pakolt egyenlőség jel jelzi hogy ezek teljesen egyformák ... vagy nem ezt jelenti ez? : "="

a kémikus mit mond ? periódusos rendszer pl a szén atomot c betűvel jelöli , megadja tömegszámot stb (és közben feltételezzük hogy a többi szén atom teljesen ugyanilyen , én csak arra kérdeztem rá hogy vajon mennyire ugyanilyen ? az adott paramétereit tekintve pl tömegszáma , rendszáma stb ugyanilyen , vagy teljesen sematikus matematikai (számokra jellemző egyformaságot értek ez alatt)

elnézést a primitív fogalmazásért nyilván nem teljesen korrekt ...

[p137]

Igazad van. Ezért például a történelmi események terén a tudományos vizsgálat nagyon megkérdőjezehető. Például, amikor a háborúk kitörését a káoszelmélettel vagy pedig a napfoltciklusokkal probálják magyarázni, az igencsak áltudomány. Ezzel mondjuk nem is fizikusok foglalkoznak, hanem olyan társadalom"tudós"-ok, akik nem ismerik a fizikai mérések, elméletalkotások szigorú követelményeit. Minden, ami történelemmel kapcsolatos, megismételhetetlen, a fizika számára nagyon kényes területek. Ezzel a problémával küzd a közgazdaságtudomány. Kondor Imre fizikus a Mindentudás egyetemén tartott egy érdekes előadást közgazdászoknak, erről a nehézségről:
....... ""


akkor... nincs mese : különbséget kell tenni , vallási , művészi , történelmi esemény : egyszeriségében van jelen (mohamed egyszer startolt el jeruzsálemben az ég felé , jézus egyszer támadt fel stb ) tudományos módszerrel nem vizsgálható vagy nem igazán mert nem ismételhető elem az ilyen ... lehet benne hinni vagy nem hinni . Művészi alkotás szintén ilyen , sőt maga a tudományos megismerés is ilyen: : felfedezni csak egyszer lehet , egy problémát megoldani egyszer elég (aztán lehet ismételgetni minden évfolyamon a hallgatóknak )

[Aurora]

szerintem csak nem érted az lehet hogy kaotikus a megfogalmazás , pl a kinetikus gázelmélet modell szinten egyforma golyóknak feltételezi a gáz atomjait nem ? ezt mondták az isiben si ben ... ez egy modell ami teljesen egyforma elemekből álló halmaznak tekinti mondjuk azt az egy liter gázt amit vizsgál ... ez egy matematikai modell projekciója ... matematikai alatt azt értem hogy a számok ideális minden határon túl egyformaságát képezi le 1=1 , 2=2 vagyis egyik egyes teljesen olyan mint a másik és közéjük pakolt egyenlőség jel jelzi hogy ezek teljesen egyformák ... vagy nem ezt jelenti ez? : "="

a kémikus mit mond ? periódusos rendszer pl a szén atomot c betűvel jelöli , megadja tömegszámot stb (és közben feltételezzük hogy a többi szén atom teljesen ugyanilyen , én csak arra kérdeztem rá hogy vajon mennyire ugyanilyen ? az adott paramétereit tekintve pl tömegszáma , rendszáma stb ugyanilyen , vagy teljesen sematikus matematikai (számokra jellemző egyformaságot értek ez alatt)

elnézést a primitív fogalmazásért nyilván nem teljesen korrekt ...

Érdekes jelenség, hogy az atomoknak erős kiralitást ad a gyenge kölcsönhatás. A Z-bozonokkal való kölcsönhatás miatt az atomok enyhén balkezesek, az antiatomok viszont egyhén jobbkezesek. Van olyan elmélet, ami ebből az elméletből származtatja a fehérjemolekulák balkezességét. Szóval az elektromágnességen kívűl a gyenge kölcsönhatás is beleszól a kémiába. Valószínűleg olyan körülmények között, ahol a gyenge kölcsönhatás felerősödik, az atomok kiralitása is fokozódik. Vagyis az atomok tulajdonsága megváltozhat, ha a körülmények megfelelően változnak. (Ahogy a Zeeman-effektus vagy a Stark-effektus is módosítja az atomi átmeneteket. Vagyis azok az atomok amik erős elektromos vagy mágneses terekben vannak, egy picit más tulajdonságúak, mint amik nem. )

[Banzai]

Igen, főleg azért érdekes mert jó pár nagy név erősen hisz benne és mögötte áll az elméletnek (Susskind, Hooft,...maga Maldacena sem kis figura)

[p137]

""Érdekes jelenség, hogy az atomoknak erős kiralitást ad a gyenge kölcsönhatás. A Z-bozonokkal való kölcsönhatás miatt az atomok enyhén balkezesek, az antiatomok viszont egyhén jobbkezesek. Van olyan elmélet, ami ebből az elméletből származtatja a fehérjemolekulák balkezességét. Szóval az elektromágnességen kívűl a gyenge kölcsönhatás is beleszól a kémiába. Valószínűleg olyan körülmények között, ahol a gyenge kölcsönhatás felerősödik, az atomok kiralitása is fokozódik. Vagyis az atomok tulajdonsága megváltozhat, ha a körülmények megfelelően változnak. (Ahogy a Zeeman-effektus vagy a Stark-effektus is módosítja az atomi átmeneteket. Vagyis azok az atomok amik erős elektromos vagy mágneses terekben vannak, egy picit más tulajdonságúak, mint amik nem. )[/quote]""

ok most akkor mindez azt jelenti , hogy ha összetákolok egy világkép szerűt így : hogy ha a térben van pl egy elemi rész valahol vagy tulajdonképpen bármilyen vizsgált objektum ,jelenség akkor az egész világegyetemen belül arra helyre jellemző gravitációs, elektromágneses (és ami még ami van mindenféle ) hatás (-minden ható) tehát az összes univerzális hatás ami a jelenséghez tartozó lokalitást jellemzi, egyedivé teszi , egyedivé definiálja? (mondhatom azt is hogy feltételezhetően determinálja? , de hogy pl modell szinten a determináltságot nem tudják leképezni az más kérdés . Ez az egyediség nem teljes különbözőség hanem bizonyos megismerhető határok között egyformaságokkal modellezhető, ebből vannak az általánosan érvényesként leírt törvények pl különféle használati tárgyak gyorsuló esése , egy légüres térbe került házassági válság, esetén az emeleti ablakból ,leírható egy adott gyorsulással . Tehát azaz ez egyedi jelenségeket részben le tudja képezni a fizika általánosan, részben meg nem tudja modellezni az egyediség határán túl