A Nagy fúzió.

Tóni
Hozzászólások: 186
Csatlakozott: 2009.09.23. 13:24

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: Tóni » 2010.03.08. 23:26

Szia Tamás !

Úgy látom, hogy több topikban van közös témánk. A hozzászólásodban tetszik ez
a mondatrész : " jelenlegi tudásunk szerint " ! - mintha magamat idézném.

Igen ! 100 év mulva már nagyobb lesz a szám. Már vagy 30 éve az elméleti fizikusok
többsége egyet ért azzal, hogy az idő előrehaladtával csökken a gravitácíós állandó.
Sajnos, ezt a legnehezebb kimutatni mivel a G értékét csupén 4 /!/ tízedes pontosság-
gal tudjuk jelenleg meghatározni. Holott, a többi természeti állandót 7 - 9 tízedesig
ismerjük pontosan. Az összes fizikai adatot megtalálod a :

http://physics.nist.gov/cuu/Constants/index.html

A képletekben ezek az értékek szerepelnek.

Álandók-e a természeti állandók ? - ezzel a témával magyarországon már az
1970-es évek végén behatóan foglalkozott Lukács Béla elméleti fizikus és kutató-
csoportja. Véleményük szerint a gravitácíós állandó NEM állandó, mivel az értéke
az idő előrehaladtával egyre csökken.
Mivel, a G a képletekben a nevezőben szerepel, ebből az következik, hogy az idő
függvényében egyre nagyobb számértéket kapunk az Univerzum korára, illetve
méretáre.
Azzal is tisztában vagyok /és voltam/ , hogy csak az első 4 - 5 tízedesjegyig van
valós értéke, illetve értelme a számadatoknak.
ÉN PUSZTÁN , a CODATA jelenleg elfogadott adatait helyetesítettem be a
képletembe, a megadott számértékek szerint.

A Univerzum csoportben már lírtam ugyan ezt egyszer, de idekívánkozik :

A természet a törvényeit nem az emberi elmének alkotta meg, hanem önmagának!
Az Univerzumot nem nagyon érdekli az, hogy mi emberek feltudjuk-e fogni
a felfoghatatlant.

Üdv. Tóni.
maro
Hozzászólások: 289
Csatlakozott: 2009.09.21. 10:14

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: maro » 2010.03.09. 19:32

Szia Tóni!

Nézzük csak. Mikor volt a G a jelenlegi kétszerese? Ha beírjuk a képletedbe akkor az jön ki, hogy az Univerzum kora a jelenlegi 0,59 szerese azaz 7,8 milliárd éves volt. Vagyis alig 5,4 milliárd évvel ezelőtt. Másképpen nézve: 5,4 milliárd fényévre lévő galaxisban a G kétszeresét kéne látnunk. Nem negyedik tizedesben lévő változásról van szó, hanem kétszeres értékről! Ennek észlelhetőnek kéne lennie. Én erről nem hallottam.

Ha Lukács Béláék ilyen mértékű csökkenést valószínűsítettek volna, akkor adtak volna mérési eljárást is, amellyel igazolható.

Üdv,
Tamás
Tóni
Hozzászólások: 186
Csatlakozott: 2009.09.23. 13:24

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: Tóni » 2010.03.09. 21:47

Szervusz Tamás!

A képletemben szerepel a finomszerkezeti /Sommerfeld/ - állandó is.
Ez sem állandó. A hipotézisek szerint sokkal nagyobb ütemben változik
mint a gravitációs "állandó".

Paul Dirac (1937) óta vita tárgyát képezi, hogy a fizikai állandók értéke csökken-e a világegyetem élettartamától függően. A mérések mindeddig nem szolgáltattak bizonyítékot erre. Feltételezik azonban, hogy a G (γ) gravitációs állandó évente 10 e−11, az α finomszerkezeti állandó évente 10 e−5 értéknél kisebb mértékben változik.

Tehát, a képletemben nem csak a gravitációs állandó csökkenését kell figyelembe venni, hanem
a sokkal gyorsabban változó finomszerkezeti állandóét is.

Üdv. Tóni.
maro
Hozzászólások: 289
Csatlakozott: 2009.09.21. 10:14

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: maro » 2010.03.09. 22:24

Szia Tóni!

Nem könnyű ezt így követni, ha mint egy bűvész mindig kihúzol valamit a kalapból, ami nem állandó. Ezt le kellett volna írnod. Mi az, hogy a finomszerkezeti állandó változik? Nő vagy csökken? Amúgy ezek az értékek nyilván felső korlátok, ennél akár nagyságrendekkel kisebb lehet a változás, ha van egyáltalán.

No mindegy. Egyelőre ennyit tudtam az általad leírtakhoz hozzászólni. Majd azért néha néha ránézek a honlapodra.

Üdvözlettel,
Tamás
Ksl
Hozzászólások: 102
Csatlakozott: 2009.09.07. 12:29

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: Ksl » 2010.03.12. 10:02

maro írta:Nem könnyű ezt így követni, ha mint egy bűvész mindig kihúzol valamit a kalapból, ami nem állandó. Ezt le kellett volna írnod. Mi az, hogy a finomszerkezeti állandó változik? Nő vagy csökken? Amúgy ezek az értékek nyilván felső korlátok, ennél akár nagyságrendekkel kisebb lehet a változás, ha van egyáltalán.


Ebben a témában rendszeresen jelennek meg szakcikkek. A legújabb az Astrophysical Journal folyóirat Letters szekciójának ápr. 1-jei kiadásában (de nem vicc). Beidézem az absztraktot (Kanekar és mtsai):

ABSTRACT. We have detected narrow H I 21 cm and C I absorption at z ~ 1.4-1.6 toward Q0458–020 and Q2337–011, and use these lines to test for possible changes in the fine structure constant α, the proton-electron mass ratio μ, and the proton gyromagnetic ratio gp . A comparison between the H I 21 cm and C I line redshifts yields ΔX/X = (+6.8 ± 1.0) × 10–6 over 0 < langzrang < 1.46, where X = gp α2/μ, and the errors are purely statistical, from the Gaussian fits. The simple line profiles and the high sensitivity of the spectra imply that statistical errors in this comparison are an order of magnitude lower than in previous studies. Further, the C I lines arise in cold neutral gas that also gives rise to H I 21 cm absorption, and both background quasars are core-dominated, reducing the likelihood of systematic errors due to local velocity offsets between the hyperfine and resonance lines. The dominant source of systematic error lies in the absolute wavelength calibration of the optical spectra, which appears uncertain to ~2 km s–1, yielding a maximum error in ΔX/X of ~6.7 × 10–6. Including this, we obtain ΔX/X = (+6.8 ± 1.0(statistical) ± 6.7(max. systematic)) × 10–6 over 0 < langzrang < 1.46. Using literature constraints on Δμ/μ, this is inconsistent with claims of a smaller value of α from the many-multiplet method, unless fractional changes in gp are larger than those in α and μ.

A harmadik sor visszafelé tartalmazza a lényeget: ebben az esetben, ezzel a módszerrel nincs kimutatható fejlődés a vizsgált vöröseltolódás-tartományon. A pontos referencia itt:

http://www.iop.org/EJ/abstract/2041-8205/712/2/L148

(ahol a mindenféle alsó-felső indexek is tökéletesek).

A lényeg, hogy a felvetés, jelesül a mindenféle fizikai konstansok kozmikus fejlődése, élő és létezik, de soha senki nem detektált még szignifikáns változást. Jelentek meg cikkek, ahol beszámolnak mondjuk 5-szigma detektálásról, de a szakmai konszenzus inkább csak a hiperoptimista hibabecslésnek tekinti az 5-szigma szintet, valójában az sem volt szignifikáns.

Ksl
Tóni
Hozzászólások: 186
Csatlakozott: 2009.09.23. 13:24

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: Tóni » 2010.03.16. 02:38

Üdvözöllek Székely Mihály!

Természetesen van értelme annak, hogy kifejtetted a véleményed.
Egy elfogulatlan véleményt írtál, és ami a legfontosabb, a komoly szakértelem.

A proton élettartamánál a Planck-időt szoroztam meg a Sommerfeld állandóval és
az L értékével. Az elektrom tömege azért szerepel a képletben, mert az L-ben
eleve benne van.
Valóban, nem túl "eredeti" az L-állandó. Mint az a levezetésénél látható :
a Planck-tömeg és az elektron tömegének az arányát emeltem a negyedik hatványra.
Viszont, ugyan ezt a számot kapjuk /L/, ha elosztjuk az Univerzum tömegét az
elektron-neutrinó tömegével.

Üdvözlettel : Lévay Antal István.
hunadmin
Hozzászólások: 58
Csatlakozott: 2010.03.20. 20:14

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: hunadmin » 2010.03.20. 23:52

Szia Tóni,
Maróti Tamásnak igaza van. Persze a Te megközelítésed is lehet illetve kijöhet belőle valami ami beilleszthető a Te inerciarendszeredbe a mai számmisztikák tükrében.Ha ezt alkalmazni lehet bárhol bármiben ebben a témában,akkor megtaláltad az elméletet.De akkor is csak abban az inerciarendszerben lesz igaz amelyiknek az adataid használod. Ám felhívnám a figyelmedet arra, hogy véleményem szerint a kvantum-gravitációs elmélet kidolgozásához leginkább Tesla kutatási eredményein kell elindulni, másfelől előbb újra kellene értelmezni a relativitás elméletet a kvantum-gravitációs elmélet szemszögéből. És ezzel le is írtam hogy véleményem szerint a kvantum-gravitációs elmélet önmaga nem számok műveleti halmaza, hanem adott összefüggések rendszerbe állítása bizonyos logikai sík vagy inkább logikai dimenzió mentén. És majd csak ezután következik a számolgatás. Konkrét esetben ,tehát nem árt valamiféle fizikai kísérletet végezni. Nos, Nekem megvan már a kvantum-gravitációs elméletem, viszont ehhez számításokat kellene végezni egy kísérlet folyamatáról. Elméletemet természetesen a dolog természetétől fogva elméleti kísérlettel tudnám bizonyítani, ugyanis a valós kísérlet horribilis összegeket emésztene fel, mivel a kísérlet kivitelezése egyben szorosan összefügg egy űrtechnológiai eszkösz megépítésével. Szóval ha van kedved a kísérletben részt venni és evvel a kvantum-gravitációs elmélet , elméleti kísérleti eredményeivel a kvantum-gravitációs elmélet kidolgozásában közreműködni, akkor dobj egy mail-t.:)
üdv.
balatonl
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2009.09.06. 19:43

Re: A Nagy fúzió.

Hozzászólás Szerző: balatonl » 2010.03.21. 07:52

Sziasztok!
Kérem, figyeljetek oda, hogy ne durvuljon el a hozzászólások hangneme. Nem szeretném lezárni a topikot vagy egyéb eszközökhöz folyamodni.
Köszönöm:
Laci
Kérlek, a honlap használatával kapcsolatos új kérdés beküldése előtt először olvasd el az alábbiakat:
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”