Felhők az égen

[Bence]

Üdv!
A radarképeket nézegetve, mindig fel merül bennem ha lakóhelyemből 50-100 km-re látok a térképen egy felhőt, hogy akkor ez kint az égen is látszani fog?Vagy az már kiesik a látómezőből?Persze távolabbi objektumoknál mint Hold, csillagok, bolygók ez egyértelmű.De mi van a felhőkkel amik sokkal közelebb vannak?
Szóval, kb. mekkora sugarú kör fölött látszó felhőket láthatjuk egy bizonyos helyről?
Bence

[SzarkaLevente]

A radarképeket nézegetve, mindig fel merül bennem ha lakóhelyemből 50-100 km-re látok a térképen egy felhőt, hogy akkor ez kint az égen is látszani fog?Vagy az már kiesik a látómezőből?Persze távolabbi objektumoknál mint Hold, csillagok, bolygók ez egyértelmű.De mi van a felhőkkel amik sokkal közelebb vannak?
Szóval, kb. mekkora sugarú kör fölött látszó felhőket láthatjuk egy bizonyos helyről?

Szerintem ez függ mennyi pára, köd van a levegőben. Tiszta időben - magaslati helyről - akár 100 km-re is ellátni. (Pl. Kékestetőről a Tátráig, vagy Budapestig.)

[szolcs]

A zivatarfelhők 10 km magasságig is felnyúlhatnak. ( http://hmika.freeweb.hu/Lexikon/Html/Zivatarfe.htm ) A többi az egy kis matek - trigonometria. Kibogarászható, hogy egy 50 kilométerre levő zivatarfelhő teteje (mondjuk 10 km magasan van) kb 10 fok magasságban látszik onnét, ahol laksz. Tehát abba az irányba nézve 10 fok alatt a felhőt látod, nem a csillagokat. Derékszögű háromszög egyik befogója 10, a másik 50. A föld görbületével most nem számoltunk, több is veszett Mohácsnál.

Másik - talán fontosabb - merre viszi a szél, merre vonul a zivatar. A radarkép animációja (ilyen van pl. az idokep.hu-n) sokat elárul.

Üdv: Szolcs

[Bence]

Rendben, szóval ezzel az a baj hogy külömbözőek a felhők.

[Franky]

Én ugyanezen szoktam gondolkodni, csak a repülők esetében.
Vagyis amit látok, és baromi magasan látok tiszta időben, az a gép vajon kis hazánk felett repül-e, vagy simán "át lehet látni" a szomszéd országok légtereibe? És ha igen, mennyire?

Mert vannak gépek, amik magasan vannak, de vannak olyanok tiszta időben, hogy csak a csíkot látod, és azt, hogy valami húzza, de ahogy az aláírásomban is olvasható: Ez vagy valami, vagy megy valahová, nem?

[Bence]

Egyébként azt hiszem azt könnyű kiszámítani a felhő magasságának ismeretéből hogy az milyen messze látszik pont.Úgy hogy, a gömbre érintőt húzva az merőleges az érintő sugárra.Így lessz egy derékszögű 3szögünk, melynek két befogólya:a szemlélő távolsága a föld középpontjától(azaz föld sugara+tengerszint feletti magasság); a másik befogó a felhő,vagy bármi már távolsága.
Az átfogó pedig a felhő vagy akármi távolsága a föld középpontsától(földsugár+a tetejének a tengerszint feletti magassága)
Ezzel 2 probléma van, aműholdképről nem látni hogy egy felhő milyen magas, a mágy ezzel csak azt tudni milyen távolságon belűl látni azt nem hogy mennyit takar ki.
Sok gyakorlati jelentősége nincs csak kiváncsi vagyok.

[santage]

Sok éves tapasztalat után általános ökölszabályként igaznak bizonyult, hogy kb. 50 km-re lévő felhők szinte semmit sem zavarnak már, még az igen magas zivatarfelhők is csupán néhány fok magasak (lásd fentebbi hozzászólásban). Ami igen veszélyes, a fátyolfelhőzet, ami sokszor gyorsabban is mozog, mint az alacsony szintűek, mert a felső troposzféra, sztratoszféra gyors szelei hajtják. Kb. 10 km-en vagy magasabban fordulnak elő, és emiatt elég messzire ellátszanak. Vékony ugyan, de a horizont közelében sokkal vastagabb rétegén nézünk keresztül, ezért zavaró. Egyébként egyik idei, vagy tavalyi Sky and Telescope számban volt egy cikk pontosan erről a témáról, ha gondolod, előásom.
Ami azonban fontosabb, a felhők mozgásának figyelembe vétele. Ezért érdemes az animált műholdképeket nézni:
www.sat24.com

snt