Csillagváros.Hu

Zoli írta:Fizika tanárom szerint a sebességtől függ. ... ha belegondolok, a galaxisok nagyon lassan haladnának, akkor sem történne az mint a tenyerünkkel, csak lassabban menne végbe

Kérd meg, vezesse le, hogy miért.
Hátha nem sikerül neki...


MDA

Szerintem az egyes (kéz ) molekuálák közötti kötési energia nagyobb, mint a két tenyér összeütődésekor felszabaduló mozgási és egyéb energia. Vagyis a kötési energiát ez nem tudja legyőzni.

Ha sikerülne olyan sebességel összeütni a tenyereinket (pl. közel fénysebesség), akkor az lehet, hogy legyőzné ezt a gátat. De akkor meg, gamma sugárzás fomájában szétsugárzódna a tenyerünk és vamelyik gamma-műhold ezt akár észlelhetné is. Csak nem tudom mit szólnának az észlelőcsillagászok, amikor megkapnák a pozíció adatokat.

Üdv:
Zsolt, CBO

Üdv!
Ennek nincs köze a kötési energiához, hiszen akár folyadékok is tudnak csattanni (loccsanni) egymáson, ahol aztán alig van kötési energia a molekulák között. A kötési energia amúgy az olvadáshő (szilárdnál) és a párolgáshő összege, ez mutatja meg, mekkora energia kell egy atom kiszakításához. Ez nem sok, tapsolásnál is szakadnak le atomok bőven. Vagy gondoljatok a kenyérvágásra, ott is szétszakítjuk az atomokat, és nincs gamma-villanás.
A dolog magyarázata, hogy az atomok nem tudnak tetszőlegesen közel kerülni egymáshoz az elektronok miatt. Persze az elektronok nem csak klasszikusan, elektromágnesesen taszítják egymást, hanem a kvantummechanikából ismert Pauli-féle kizárási elv miatt is (két elektron, vagy más fermion (feles spínű részecske) nem lehet azonos kvantumállapotban). Ha közelítjük a két tenyerünket, lokalizálni kezdjük az elektronfelhőket, és erőhatás lép fel.

Z

kulizoli írta:...Ha közelítjük a két tenyerünket, lokalizálni kezdjük az elektronfelhőket, és erőhatás lép fel.

Bingóóó!

Kösz a megfejtést.
(Én legalábbis elfogadhatónak tartom, bár nem vagyok fizikus...
Gyakorlatilag Amanda is ezt írta, de ő a fémes elektronfelhővel kicsit bekavart... De egy puszit ő is megérdemel. )

A másik találósra is volna tipped? Az sokkal jobban érdekelne...

MDA

Arra nincs sajnos, nincs meg az elméleti hátterem, tippelni meg nem akarok. De tudom kit kellene (például, sok más közül) megkérdezni: Kereszturi (KRU) Ákost, vagy Érdi Bálintot (ELTE, égimechanika).

kulizoli írta:Vagy gondoljatok a kenyérvágásra, ott is szétszakítjuk az atomokat, és nincs gamma-villanás.

Gamma-villanás helyett el tudom képzelni, hogy alacsonyabb energiájú villanás viszont van, csak nem vesszük észre. Eszembe jutott, hogy milyen érdekes sötétben felbontani egy még sosem használt, papírtokos CD-t. Az például szép zöldet villan.

kulizoli írta:Üdv!
Vagy gondoljatok a kenyérvágásra, ott is szétszakítjuk az atomokat, és nincs gamma-villanás.

Igazán nem szőrszálhasogatásként mondom, de az "atomok" szót cseréljük ki szerintem molekulákra, vagy a molekulák közti másodrendű kémiai kötésekre.

Igen, ott molekulák vannak, de gondolhatunk atomos anyagokra is, pl. szén, szilícium, fémek, sokszor ott sem nagyobb jelentősen a kötési energia (bár a gyémántnál több mint 7 eV/szénatom).

Ja jó!
Bocsi, én értettem félre. Valamiért elsőre maguknak az atomoknak a szétbontására gondoltam.

Akkor végül is a galaxisok és a tenyerek között nem is olyan nagy az összefüggés, mint amire Mi szerettük volna építeni a gondolatmenetet?

Amúgy ha most csak a tenyerekre gondolunk, ha fénysebességgel össze ütközetnénk őket, akkor legyőznék ezt a taszítást nem? (itt gondolok arra amit Kuli Zoli írt...)