Hangsebesség

[dgy]

Ha jól emlékszem volt egy olyan fantasztikus novella - sajnos sem az íróját sem a címét nem tudom - ahol a főhős ablakaiban úgynevezett lassú üveg volt. Ezen a fény csak 10 év alatt jutott át. Azon keresztül még láthatta a feleségét és a kisfiát a kertben, akik azóta autóbalesetben meghaltak.

Lehet, hogy egyszer ez is valósággá válik?

Az ilyen anyag létezése elvileg nem lehetetlen. Ami nehéz, az a szinkronizálás. Képzeljétek el, milyen oltári pontossággal kell egyforma vastagságúra gyártani az üvegtáblát, hogy a tábla minden részén ugyanakkora késleltetéssel jöjjön ki a fény. A novellában is jó drága volt az évszakra szinkronizált üveg, amelyikből nyáron nyári képek jöttek, és még sokkal drágább a napszakra is szinkronizált, amelyik a nyári naplemente idején tényleg nyári naplementét mutatott... Amúgy az ötlet zseniális: a Föld kevés érintetlen természeti táján, hegyvidéken, tavaknál stb kirakták az ilyen lassúüveg-táblákat, azok néhány évig beszívták a képeket, aztán eladták és beszerelték őket egy reménytelenül piszkos és szmogos város valamelyik lakásának ablakába - ott aztán néhány éven át (ha megfizették, az évszakkal s a napszakkal szinkronban) ömlött belőle a csodálatos élő tájkép...

A novella címe:
Bob Shaw - Régmúlt napok fénye
elérhető itt:
http://www.freeweb.hu/fgab/metagalaktika01/15.html

dgy

[Nata]

Ezt nem csak látható fénnyel, hanem hővel is meg lehetne valósítani. Egy alacsony hővezetésű viszont magas hőkapacitású anyagban a hő ami nyáron elindult télen érne át, az bizony jó lenne.

[dgy]

Ezt nem csak látható fénnyel, hanem hővel is meg lehetne valósítani. Egy alacsony hővezetésű viszont magas hőkapacitású anyagban a hő ami nyáron elindult télen érne át, az bizony jó lenne.

Hővel ez már réges-régen működik! (Bár a hő terjedését leíró Fourier-féle diffúziós egyenlet lényegesen különbözik az elektromágneses hullámok terjedésére vonatkozó hullámegyenlettől, a megoldás módszerei hasonlók.) Képzeljük el, hogy egy félsíkkal határolt felületet periodikus melegítő hatásnak teszünk ki. A hőhullámok elindulnak az anyag belseje felé. Egy adott pillanatban, pont amikor a felszínt a legerősebb hőhatás éri, egy adott mélységben épp az előző, hűtő félperiódusnak megfelelő alacsonyabb hőmérséklet uralkodik. (Az, hogy ez a hideg réteg milyen távolságban van a forró felszíntől, a közeg hővezető-képessége, hőkapacitása és a melegítés periódusideje alapján számolható ki.) Ha ebbe a rétegbe egy kis üreget vájunk, akkor az ide helyezett anyagokat a felszín forrósága ellenére is hidegen tarthatjuk.

Nos így működnek az évezredek óta ismert JÉGVERMEK! A felszínt 365 napos periódusidővel a Nap melegíti. A néhány méteres mélységbe vájt vermek körül a talaj a nyár folyamán még az előző télen elindult hideghullám vezetésével foglalatoskodik... Ha szerencsénk van, a veremben olyan hideg van, hogy a tavak jegéből az előző télen kivágott jégtáblák épségben túlélik a nyári hónapokat, és kiválóan alkalmazhatók fagylalt készítésére vagy üdítő italok hűtésére. Egyben megtaláltuk a választ arra a régi kérdésre is: "Hova lett a tavalyi hó?" Hát itt van lent, a jégveremben!


dgy

[rabir]

Egy ilyen "lassú üveg" egyáltalán lehetséges??? Mert most ehhez valami nagyon sűrű anyagra lenne szükség amivel viszont már az a baj hogy nem lassítja, hanem teljesen elnyeli a fényt...
Egyébként precíz lézertechnológiával lehetséges ilyen egyenes felszínű üveglap készítése..