Garosz írta:Az evolúcióval kapcsolatos viták kapcsán mindig szkeptikus vagyok. Valahogy mindig vallási vonzata van...
Hát persze. Ez a dolog belső logikájából fakad. Ha ugyanis az élet keletkezése a kérdés, csak két válasz lehetséges. Vagy a természet törvényei által levezethető módon, azokból következve alakult ki az élet, vagy nem. Ha nem, akkor szükséges feltenni egy természeti törvényektől független, azok felett álló entitás létét, ami/aki létrehozta azt. Egyszerűen nincs harmadik lehetőség.
Azaz látszólag talán mégis van. Egy harmadik "elmélet" idegen lények beavatkozásával igyekszik magyarázni a kérdést. Ez újra és újra felbukkan változatos formában, hol a teljes földi élet, hol "csak" az emberi faj kialakulását írja a számlájukra, de nem tulajdonít az idegeneknek természetfeletti képességeket, csak magas szintű technológiát Azonban ez nem oldja meg az alap problémát, csak elodázza. Ha el is fogadnánk ezt a magyarázatot, azonnal adódna a kérdés, hogy keletkeztek a "beavatkozók"? És máris visszakanyarodtunk az eredeti kérdéshez.
Ebből következően aki az evolúció elméletét vitatja, az direkt vagy indirekt módon a teremtésben hisz. Látszólag a vita egy elméletről folyik, de ebben az esetben ez valójában a világnézetek vitája.
Garosz írta:nem hallottam még olyat, hogy biológusok vitatkoztak volna erről a témáról.
Attól függ, hogy érted? A biológusok
egymással valóban nem szoktak az evolúció érvényességéről vitatkozni. A teremtés hívőkkel azonban előfordul, ajánlom figyelmedbe Richard Dawkinst, magyarul is megjelent kilenc könyve. Vagy ide citálhatnám szerényen jómagamat is, történetesen biológus vagyok.
Azonban valójában a "vitát" jószerével hiábavalónak gondolom, mert a tudomány a bizonyítékokra épül és nem dogmatikus, a vallás a hitre épül és dogmatikus. Azt is mondhatnám, hogy a két halmaznak nincs közös értékkészlete. Annak a valószínűsége, hogy a két világnézet hívei meggyőzzék egymást saját igazságuk érvényességéről, konvergál a nullához.
Ezzel együtt mindenkinek joga van úgy magyarázni a világot, ahogy neki az a legkényelmesebb. Amihez viszont nincs joga, ismerethiányból, tájékozatlanságból, tudatlanságból fakadóan kritizálni, kétségbe vonni egy világnézetet, amit nem ért, vagy lusta megérteni.
De szeretnék inkább visszakanyarodni az eredeti témához.
Az élet kutatásával kapcsolatos talán két legizgalmasabb kérdés:
1. Egyedül vagyunk-e a világban? Más szavakkal kifejlődhetett-e az élet másutt is?
2. Ha már kifejlődött, akkor törvényszerű-e, hogy kifejlődjön az
intelligens élet?
Ehhez egy kis adalék. Ma már biztosan tudjuk, hogy 40 000 évvel ezelőtt 4 emberfaj élt a Földön. Ami annak a fényében, hogy a Homo sapiens 200 000 évvel ezelőtt alakult ki, különösen meglepő. Nem arról van tehát szó, hogy ezek egymás leszármazási vonalai, hanem arról, hogy ezek egymástól függetlenül, egy időben, egymás mellett fejlődtek. Természetesen közös őssel/ősökkel rendelkeznek.
Az egyik a floresi ember („Homo floresiensis”). Ennek egy jó megtartású csontvázát Indonéziában találták meg 2003-ban. Apró termete miatt nem hivatalosan hobbitnak is nevezik. Agyának térfogata 413 cm³. Összehasonlításul egy csimpánz agya 350 cm³.
A másik a neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis). Vagy az újabb rendszertani besorolás szerint a Homo neanderthalensis. Eszerint a két emberfajta nem alfaj, hanem önálló faj volt. Agytérfogata akkora, vagy nagyobb volt, mint a mai emberé.
A harmadik a gyenyiszovai ember (Denisova hominin), ennek maradványát 2008-ban fedezték fel az Altaj hegység egy barlangjában. Agytérfogatáról még nem tudunk mit mondani, de a szibériai csontok mitokondriális DNS-e 385 nukleotidot illetően különbözik a modern embertől az összesen mintegy 16 500-ból, és 376 ponton a neandervölgyitől, míg a modern emberek és a neandervölgyiek közötti különbség mindössze 202 nukleotid esetében mutatható ki. Összehasonlításképpen a csimpánz és a modern ember közötti különbség 1462 mitokondriális bázispárra terjed ki. A genom elemzése azt mutatja, hogy a gyenyiszovai embernek közös ősei voltak a neandervölgyiekkel.
Mindezekből két dolog következik. Egyrészt a modern ember megjelenése, ahogy már korábban is megjegyeztem, nem tekinthető hirtelen, előzmények nélkül álló jelenségnek. A kép jól beilleszthető az evolúcióról alkotott elképzeléseinkbe. Az evolúció, ha úgy tetszik, többféle prototípussal kísérletezett, de nem mind vált be.
Másrészt a neandervölgyi ember is rendelkezett kultúrával, ruházatot viselt, ismerte a tüzet, eszközöket használt, tehát képes volt a környezetét megismerni, alakítani, úgy tűnik, megfelel az intelligens faj kritériumainak. Nem okozna óriási meglepetést a genetikai vizsgálatok fényében, ha kiderülne, hogy ez a gyenyiszovai emberre is áll.
Az utóbbi 6-10 év kutatási eredményei alapján tehát azt mondhatjuk, hogy 40 000 évvel ezelőtt legalább két - esetleg három - intelligens faj élt a Földön.
Így a fentebb említett második kérdés megválaszolásához egy nagy lépéssel közelebb kerültünk. Óvatosan megkockáztathatjuk, hogy a válasz inkább igen, mint nem.
Ennek fényében talán mégsem ostobaság a földönkívüli intelligencia létezésének lehetőségét felvetni. (félreértés ne essék, NEM a földönkívüli intelligencia titkos földi jelenlétére gondolok)