A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Rigel
Hozzászólások: 212
Csatlakozott: 2012.03.03. 16:43

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2015.02.28. 15:36

Gyurka46 írta:Kedves Farkas Zsolt (Rigel),
azon kívül, hogy lemarháztál - mellesleg azokat az általam idézett fizikusokat is, akik nem értenek egyet az ősrobbanás elméletével -, van érdemi észrevételed is?

Egy.
Nem idéztél te fizikusokat. Te olyan sületlenségeket idéztél, amit hozzá nem értő Ősrobbanás-ellenes weboldalakon olvastál össze.

De akkor vegyük végig!
Gyurka46 írta:1. Tisztázatlan a kiinduló „ősatom”, vagy energia keletkezése, matematikailag sem írható le és fizikailag sem értékelhető a szingularitás.

Senki sem beszél már "ősatomról", te valamiért megragadtál Lemaître közel nyolcvan éves modelljénél, abból is a leg-laikusabb elképzelésnél, amikor is azt hiszed, hogy az összes anyag egy véges apró fizikai térbe volt zsúfolva a nagy üres semmi közepén. Az a vicces, hogy még Lemaître sem ezt értette az ősatomon, mivel ő kente-vágta az általános relativitáselméletet.
Az anyag/energia keletkezésének problémáját megválaszolta Garosz 2015. február 26., csütörtök 12:41.
A szingularitás tényleg nem írható le fizikailag, mivel éppen ez a lényege: az általános relativitáselméletnek ott van az érvényességi határa, a szingularitás közelében már másik elmélet kell. Jelenleg a kvantumgravitációban bíznak a legtöbben, kutatják is ezerrel. Ha vársz egy kicsit, egy-két évtizeden belül lehet hogy lesz eredmény, ami le tudja írni az univerzum olyan korai állapotát, amire az általános relativitás szingularitást hoz ki.

Gyurka46 írta:2. Az elmélet szerint az ősrobbanás előtt nem értelmezhető a tér és az idő. Ha nem létezett idő, akkor változás sem történhetett volna.

A laikus és hibás időfogalom tipikus használata, és az ebből eredő tévedés.
A speciális relativitáselmélet alapján gondolj az univerzum 4D téridejére, mint egy TEST-re ami egyszerűen csak VAN egy időtlen "isten nézőpontból", és máris megszabadulsz attól a majomagyunknak kedves tévképzettől, hogy az időnek minden történés "mögött" folyamatosan megállíthatatlanul telnie kell.

Gyurka46 írta:3. Nem ad magyarázatot arra, hogy mi okozta a „robbanást” (hacsak el nem fogadjuk a misztikus megoldást, a teremtést).

Másik ösztönös tévedés. Nem kell mindennek ok-okozati kapcsolatban állnia. A kvantumfizika éppen azon alapul, hogy ha valaminek nemnulla a valószínűsége, akkor az kiváltó ok nélkül is megtörténhet. Lásd kvantumfluktuációk.

Gyurka46 írta:4. Az első időszakot egy inflációs fázis követte az elmélet szerint, amikor a tér óriási mértékben, a fénynél sok nagyságrenddel nagyobb sebességgel tágult. A tér tágulása egy matematikai absztrakció, ami hasznos lehet a kvantitatív leíráshoz, de fizikailag a tér tágulása azt jelenti, hogy a teret kitöltő részecskék távolabb kerültek egymástól, vagyis egymáshoz képest mozogtak.

A tágulás "sebességének" a mértékegysége 1/s, a fényé pedig m/s. Hogyan hasonlítod össze a kettőt?
Elárulom: jelenleg, ebben a szent pillanatban is van az univerzumnak olyan távoli két pontja, amely a fény sebességét meghaladóan távolodik egymástól. Szimplán csak használni kell a Hubble-törvényt.
Az "egymáshoz képesti mozgás" pedig csak akkor tekinthető newtoni mechanika értelmében térbeli mozgásnak, ha fel tudsz venni egy olyan merev vonatkoztatási rendszert, amihez mindkettő dolgot hozzámérheted. Az általános relativitáselmélet szerinti girbegurba téridőben viszont nem lehet korlátlanul nagy vonatkoztatási rendszert felvenni, mindig is csak olyan lokálisakat, amelyek esetében a két átellenes végében az idő és hosszúságetalonok eltérése elhanyagolható. Emiatt nem szokás a görbe téridőben távoli objektumok egymáshoz képesti mozgásáról beszélni. Mert értelmetlen.

Gyurka46 írta:5. Az inflációs szakaszt követően az univerzum nagysága nem volt nagyobb 1 fényévnél, ami sokkal kisebb a világegyetem mai méreténél. Mivel a világegyetem korát 13,8 milliárd évre becsülik, és 13 milliárd fényévnyire is találhatók galaxisok, ezeknek az ősrobbanás óta közel fénysebességgel kell mozognia. Tekintve, hogy ehhez hasonlóan távoli objektumok ellentétes oldalon is megfigyelhetők, azoknak a fénysebességnél is gyorsabban kell mozognia.

Erre már válaszoltam a 2015. február 26., csütörtök 16:38 hozzászólásban.
Azt nem értem, miért is töröm magam, ha a tefélédről lepereg az információ? Az általános relativitáselmélet szerinti görbe téridőben csakis lokális vonatkoztatási rendszerek jelölhetőek ki, amelyeken belül persze igaz a speciális relativitáselmélet (a fénysebességgel), viszont két egymástól távoli lokális vonatkoztatási rendszer között a speciális relativitás semmit sem mond a dolgokról. Úgyhogy azok nyugodtan "mehetnek" gyorsabban is a fénysebsségnél, sőt hogy megbotránkoztassalak, még az energia sem marad meg két ilyen lokális rendszer viszonyában. Pápá energiamegmaradás!

Gyurka46 írta:6. A további átmenetek során plazma állapot, majd az atomok létrejötte következik. Ennek kapcsán felmerül egy újabb probléma, éspedig az anyag és az antianyag találkozása, ami után az anyagi világ teljes megsemmisülésének kellett volna bekövetkezni. A magyarázat szerint volt némi eltérés az anyag és az antianyag mennyisége között, és ez a különbözet képezi a jelenlegi univerzum anyagát. De mi okozta az eltérést? Miért nem képződött pontosan ugyanannyi anyag és antianyag?

Le vagy maradva, mint a borravaló! A részecskefizikában erősen kutatják, és már találtak számos olyan folyamatot, amely megsérti a CP szimmetriát, úgyhogy vannak elképzelések, mely kölcsönhatások okozták az antianyag elfogyását. Ugyanis pontosan ugyanannyi keletkezett mindkettőből, de egyes részecskék anti-változata egy icipicit gyorsabban bomlott, mint a "normális"-változata: végeredmény hatalmas annihiláció, amiből származik a rengeteg háttérsugárzás foton, és némi maradék "normális" anyag, aminek nem jutott anti-pár, mivel az elbomlott ez idő alatt.

Gyurka46 írta:7. Az ősrobbanás és a táguló világegyetem ellentmond a kozmológiai elvnek. Ha ugyanis igaz lenne az elmélet, akkor az univerzum anyaga egy folyamatosan táguló gömbhéjon helyezkedne el. Egy ilyen világban a csillagok száma, távolsága és sebessége attól függne, hogy melyik irányba nézünk, hacsak nincs naprendszerünk az univerzum „közepén”, vagyis az ősrobbanás helyén – ami valószínűtlen.

Ismét csak a 2015. február 26., csütörtök 16:38 hozzászólásomra tudok utalni.
Félelmetesen laikus az az elképzelés az ősrobbanásról, hogy az a nagy üres tér egy pontjából kifelé szétrobbanó anyagot jelenti. Egy dolgot mutat: a delikvens még az ismeretterjesztő anyagokat sem volt képes felfogni.
Ja, és ekkora ostobaságot olyan fizikus nem állít, aki tanult legalább egy szemeszter általános relativitást...

Gyurka46 írta:8. Láthatunk szép felvételeket ütköző galaxisokról, a Tejútrendszerünk is ütközni fog a közeledő Androméda galaxissal. Egy táguló világegyetemben minden objektumnak távolodnia kellene egymástól (mint a felfújódó léggömbre rajzolt pontok).

Ahogy Woody Alan mondta: Manhattan nem tágul.
Kedves barátom! Egymillió helyen már megválaszolták erre az ostobaságra a választ: amely anyagi rendszereket valami fizikai kölcsönhatás EGYBENTART, azok egybenmaradnak az általános tágulás ellenére. Ha gravitációsan elég közel van két galaxis, akkor a gravitációs vonzás legyőzi a tér tágulását: a két galaxis nem távolodik. Ugyanez van az elektromágneses kölcsönhatás miatt egybentartott Manhattannel is...

Gyurka46 írta:9. A fentiekhez tartozik, hogy a világegyetem mai leírása nem is értelmezhető arra az esetre, ha a táguló világ anyaga időnként találkozik.

Alkalmazható, csak helyesen kell használni az általános relativitáselméletet. Ahogy azt a valódi tudósok teszik.

Gyurka46 írta:10. A csillaghalmazok keletkezésének jelenleg elfogadott elmélete szerint a galaxisok kialakulásához nagyságrendileg 100 milliárd év szükséges, ami ellentmond a világegyetem 13,7 milliárd évre becsült korának.

Vannak kérdések a galaxisok keletkezésével, de ilyen baromságot, hogy 100 milliárd év, senki tudós nem állított.
Az egyik reménybeli megoldás például a sötét anyag gravitációs hatásának a figyelembevétele a galaxiskeletkezés folyamatában.
Mondom: valódi tudományos forrásokat kéne olvasnod, nem azokat a szemeteket, ahol ilyen hazugságokkal etetnek.

Gyurka46 írta:11. A Spitzer teleszkóppal az ősrobbanás után 600 millió – 1 milliárd évvel kialakult galaxisokban olyan vörös óriás típusú csillagokat észleltek, melyek hidrogén készletüket már elégették, tehát 5~10 milliárd évvel az ősrobbanás előtt kellett volna keletkezniük.

Ezt már megválaszoltam, 2015. február 28., szombat 11:20

A 12-28 pontokkal azért nem kívánok érdemben foglalkozni, mert az olyan források, ahol "az univerzum anyagát egy folyamatosan táguló gömbhéjon" képzelik el, azok más elvetemültségre is képesek, például tudományos eredmények félremagyarázására, kiforgatására vagy éppen meghamisítására. Semmi kedvem a felhozott mennyiségből kibogarászni, hogy mi az igaz, mi a tévesen interpretált és mi a hazugság, amit az Ősrobbanás-ellenes források költöttek hozzá. Az utóbbi kettőből van benne bőven...
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.02.28. 17:16

Rigel!

Imádom az írásaidat, meg az eszedet is. Viszont most vedd észre, hogy
elveted a nagykalapácsot. Nem azért, mert bármibe is beleköthetnék abból,
amit írtál, hanem a következőlk miatt.

Az átlagember, aki nem tanult elméleti fizikát, nem ovlassa a tudományos folyóiratokat
és nem gyakorolja ezt a szakmát honnan szerez tudomást az ősrobbanásról? Az INTERNETEN.
Beírja a GOOGLE keresőjébe, hogy BIG-BADA-BOOOM és jön 100.000 találat.

Kérdezem én: honnan tudja egy laikus eldönteni, hogy egy weboldal mennyire tartalmaz
tudományosan elfogadott dolgokat, vagy sem? Honnan lehet tudni, hogy egy szkeptikus tudósról,
vagy egy egyszerű, összeesküvés elméletet gyártó emberrről van szó? Egy átlag olvasónak nincs elméleti fizika diplomája, és még online egyetemi kurzust sem végzett, de ha meg is tette, akkor is ott van
az a rengeteg oldal, félig igaz félig hamis információkkal. Lehetetlen eldönteni.

Én csak arra kérlek, hogy ne baromozz, meg hülyezz le mindenkit, aki szembe jön veled
és azt mondja, a ezt meg azt olvasta a neten és hitelesnek tűnik. Mert nem az ember tehet róla,
hanem az, aki ezt a weboldalt a manipulatív szándékkal létrehozta.

Szóval legyél megértőbb és empatikusabb. Amíg valaki nem lobogtatja az ezoterikus egyetemi diplomáját, és
nem sértő, gyalázó szándékkal ír, adjuk meg neki azt az esélyt, hogy bebizonyítsa, tudós mentalitású és belátja a tévedését.

Egy jó kis tudományos vitában nincs helye azoknak a túlzott érzelmeknek, amiket itt most láttunk tőled.

Legmélyebb tisztelettel....Kukac
Rigel
Hozzászólások: 212
Csatlakozott: 2012.03.03. 16:43

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2015.02.28. 17:58

Igyekeztem mindig magát az adott állítást minősíteni, nem az embert. Ha ez valakinek másként jött le, akkor elnézést kérek.

Az internet tele van ostobaságokkal. Tényleg nagyon meg kell válogatnia az embernek, hogy mit fogad el. Sajnos a válogatás első szűrője az iskolában megtanult természettudományos ismeret. Ha valaki ellébecolta ezt, és tényleg semmire sem emlékszik a fizikából, kémiából és biológiából, akkor menthetetlen: amíg át nem ismétli legalább az iskolai anyagot, bárki sarlatán meg tudja vezetni hamis állításokkal. Jó példa erre a mindenféle kuruzsló és lélekgyógyász szélhámos, akik a tudatlan emberek szándékos becsapásából élnek, olyan eszement sületlenségekkel, hogy az ember haja az égnek áll.
Az internetes források megválogatásának pedig legjobb módja, ha oktatási intézmények kutatólaboratóriumok weboldalairól vagy az olyan szakértőket összefogó fórumokról tájékozódunk, mint a Csillagváros. Jó lehet még a Wikipédia, abból is angol szócikkek, mivel azokat a teljes bolygó közössége tartja karban, és ha nagyon nagy hülyeséget találna beírni valaki, akkor lesz szakember a javítására prompt. Nem szabad viszont kritika nélkül elfogadni a mindenféle blogok és összetákolt személyes weboldalak tartalmát, mert a messziről jött ember azt mond amit akar. Minimum az ott talált állításoknak utána kell nézni. Például megkeresni a szóban forgó "tudós" kritikáit is az első csoportba tartozó helyeken, hátha azok erősebbek és elfogadhatóbbak, mint maga az ismertetett álláspont.

Ez utóbbira példa Gyurka által felhozott Halton C. Arp álláspontja. Ha valaki csak a 16. pontban leírtakkal találkozik egy "tudományosnak látszó" blogon, még el is hiheti, hogy ez így igaz. Viszont ha rákeres a wikipédián a személyre, akkor láthatja, hogy éppen az ő álláspontja a kérdéses, és ezer sebtől vérző. Persze, a tudományos életben is néha felbukkan egy-egy meg nem értett zseni, akit majd a halála után ötven évvel fognak elismerni. De azért általában a mainstreammel nagyon szembemenő tudósok 80-90%-áról csupán az derül ki, hogy nem volt igazuk se akkor, se később. Ezt kell észben tartani, amikor nagyon meredek tudományos álláspontot olvas valaki, és főleg laikusként meg se próbáljon erre a kétséges dologra világnézetet alapozni.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2015.02.28. 20:09

Kedves Farkas Zsolt (Rigel),

becsülöm a türelmed, amivel a hosszú kérdéssorra válaszoltál. Én már csak a kérdéssor hosszúsága miatt sem éreztem kedvet válaszba kezdeni. Különös tekintetbe annak zagyvaságára. De ha hasonló válaszfolyamot találsz, sok sikert hozzá!
skata
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2015.02.28. 19:53

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: skata » 2015.02.28. 20:22

Sziasztok!

Nemrég kezdtem el foglalkozni a címben szereplő témával. Van egy dolog amit nem értek, és itt ezen a fórumon, gondolom sokkal tájékozottabbak vagytok a témában.

Szóval: Ha megállapították, hogy a távolabbi galaxisok nagyobb sebességgel távolodnak, mint a közeliek, és tény hogy a távolabbi galaxisokról érkező fény "öregebb", vagyis ha távoli galaxis vizsgálunk, akkor időben is távolra nézünk. A tudósok miért vonták le a következtetést, hogy a világegyetem egyre gyorsuló sebességgel tágul? Hiszen ha távoli galaxist gyorsuló sebességgel "haladónak" látjuk, az csak arra enged következtetni, hogy az a galaxis mondjuk 12 Mrd évvel ezelőtt gyorsult, most már lehet, hogy nem.... csak mivel időközben messzire került tőlünk, a jelenlegi sebességét nem tudjuk megfigyelni.
Csak gyanús nekem az a sztori, hogy több évtizede a sötét anyag, meg sötét energia után kutatnak, ami alátámasztaná a gyorsulás jelenségét, de én úgy látom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy gyorsul ez tágulás.
Vagy hol siklott ki a gondolatmenetem?
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2015.02.28. 20:33

Szia!

A tudósok miért vonták le a következtetést, hogy a világegyetem egyre gyorsuló sebességgel tágul?


A tágulás sebességét a szupernóvák fényességéből, színképéből, és az abból levont távolodási sebességükből vonták le. Meglepődve tapasztalták, hogy a távolabbi (galaxisokban lévő ) szupernóvák nagyobb sebességgel távolodnak, mint a közelebbiek.
skata
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2015.02.28. 19:53

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: skata » 2015.02.28. 21:00

A távoli szupernóvák fénye régebben keletkezett, vagyis ma megfigyelni a színképét annyit jelent, hogy tudjuk régen mit csinált (hogyan haladt) ez a szupernóva. Ha ma megfigyelünk egy 12 Mrd éve felrobbant csillagot, az csak a régi eseményre adhat információt? Nem? Akkor gyorsult. Oké.
Még nem értem....
Rigel
Hozzászólások: 212
Csatlakozott: 2012.03.03. 16:43

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2015.02.28. 22:34

skata írta:Csak gyanús nekem az a sztori, hogy több évtizede a sötét anyag, meg sötét energia után kutatnak, ami alátámasztaná a gyorsulás jelenségét, de én úgy látom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy gyorsul ez tágulás.
Vagy hol siklott ki a gondolatmenetem?

Az elejétől kezdve nem jó. De ne keseredj el, nagyon bonyolult a dolog. Én, mint tényleg laikus, egy hasonló fórumon feltett hasonló kérdés hatására kezdtem belemélyedni a témába, és nagyon sok ismeretet kellett összeszedni - még így ismeretterjesztő szinten is - míg érteni kezdtem a dolgot.

A gyorsuló tágulást az alapján jelentik ki, hogy a megfigyelésekre egy ilyen jellemzőkkel rendelkező univerzummodell illik rá.
A probléma ott van, hogy a vizsgált rendszer - az univerzum - feszt változik az alatt is, ahogy a különböző távolságú részeiből ideér a fényjel. Ezt valahogy "vissza kell fejteni" mert maguk a fényjelek nem egyenes konkrét információt hoznak. Egyszerűen az a laikus okoskodás, amire te is alapoztad a gondolatmenetedet, elégtelen a helyes megoldáshoz.
Van ugyebár a Hubble-törvény, ami kimondja, hogy a galaxis távolodási sebessége (valójában a vöröseltolódása) arányos a távolságával, az arányossági tényezőt meg elneveztük Hubble-állandónak. Na, ha ez tényleg állandó volna az univerzum életében, akkor lemérve a galaxisok távolságát, és meghatározva a vöröseltolódásukat (a fény "megnyúlását"), ezt egy diagramra felrajzoljuk és egy origóból induló ferde egyenest kapunk. (A meredeksége a Hubble-állandóval arányos.) Állandó Hubble-állandó esetén ugyanis az univerzum tágulásának "sebessége" változatlan volna, bármilyen messziről is indult el a fényjel, végig az útján ugyanazokkal a körülményekkel kellett megküzdenie, így nincs a fényjelek között érdemi különbség: mindegyik pontosan olyan arányban "nyúlt meg", amennyit úton volt.
Azonban biztosan állíthatjuk, hogy a Hubble-állandó az univerzum története során nem volt állandó, maximum csak a mostani pillanatban ugyanannyi mindenhol. A Hubble-állandó (vagy nevezzük ezután "paraméternek") ugyanis történetesen az univerzum tágulásának a sebessége, amit a XX. század legnagyobb részében úgy gondoltak, hogy monoton lassul, mivel a gravitáció azért csak össze akarja húzni a dolgokat. Kérdés az, hogy miként jelentkezik a Hubble-paraméter időbeli változása az előbb említett diagramon? Biztosak lehetünk benne, hogy ha a Hubble-paraméter időben nem állandó, a távolabbról érkező fénysugarak az útjuk során kevesebb vagy több "nyúlást" szednek össze, mint amennyit a puszta menetidő és a mostani Hubble-állandó szerint el kell szenvedniük. Ez azzal jár, hogy a diagram "távolabbi" vége felé elkezdenek a mérési adatok az előbb felrajzolt egyenestől eltérni. Felfelé vagy lefelé, de határozottan görbe lesz a távolság-vöröseltolódás diagram alakja.
Itt jönnek a kozmológiához és az általános relativitáselmélethez nagyon értő szakik, és összedobnak néhány univerzummodellt az Einstein-féle téregyenletek parciális differenciálegyenlet-rendszeréből (néhány ésszerű egyszerűsítés használatával, mert amúgy ők sem tudnák megoldani) és megvizsgálják, hogy melyik modellben számolható ki olyan távolság-vöröseltolódás görbe, ami a legjobban passzol a mérési adatokra. Tologatják a paramétereket ide-oda, és arra jutnak, hogy az univerzum anyagsűrűsége a kritikus sűrűség 30%-a, a maradékot pedig az Einstein által kitalált és később kidobott kozmológiai állandónak kell kiadnia 70%-ban, mert csak akkor lesz a modellgörbe és a mérési pontok halmaza passzolós.
A kozmológiai állandót Einstein azért vezette be, mert a téregyenleteinek legegyszerűbb anyagelrendezésekre való megoldása során (ő sem tudná egyszerűsítések nélkül általánosan megoldani!) feszt össze akart zuhanni a modell. Mivel akkor még örökkön való statikus univerzumban hittek, "az én egyenleteim, azt rakok bele amit akarok", alapon belerakott egy "antigravitációs" tagot, és így kibalanszírozta az univerzumot. A dolog nem volt akkora ökörség, mint amekkorának nekünk laikusoknak tűnik, ugyanis az egyenletrendszer jobb oldalán, ahová az anyag és az energia konfigurációja kerül, Einstein nem vett figyelembe minden lehetőséget. Például hogy ha negatív nyomású "anyagféleséget" is belerakunk a rendszerbe, az ugyanis "antigravitációsan" hatna. Mondjuk Einstein nem a jobb oldalra rakta, hanem a bal oldalra, ami a téridő görbületi paramétereit tartalmazta, és "kozmológiai állandónak" nevezte el, attól még lehet neki valódi anyagi jelentést adni. És a fizikusok adtak is. Így amikor a modellek és a mérési adatok összeegyeztetésekor kiderült, hogy a kozmológiai állandó nélkül nem lehet megoldást találni, a kutatók visszavették a kitagadott gyereket. Elnevezték sötét energiának.

A gyorsuló tágulás pedig onnan van, hogy az előbbi folyamat során megtalált univerzummodellnek kiszámolták az idő-méret diagramját és az valami ilyen alakúnak bizonyult:
Kép
Van még némi szórás az adatokban, de az nyilvánvaló, hogy a diagramhoz átszámolt mérési adatpontok inkább a kék és zöld modellgörbékre illeszkednek, mint a monoton lassuló tágulású pirosakra.
Banzai
Hozzászólások: 84
Csatlakozott: 2011.12.04. 17:06

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: Banzai » 2015.03.01. 08:50

Kukac írta:Az átlagember, aki nem tanult elméleti fizikát, nem ovlassa a tudományos folyóiratokat
és nem gyakorolja ezt a szakmát honnan szerez tudomást az ősrobbanásról? Az INTERNETEN.
Beírja a GOOGLE keresőjébe, hogy BIG-BADA-BOOOM és jön 100.000 találat....Egy jó kis tudományos vitában nincs helye azoknak a túlzott érzelmeknek, amiket itt most láttunk tőled.


Meg kell hogy védjem Rigelt.t, én azt mondom teljesen érthető a túlzott érzelem, olyankor amikor egy olyan listát nyomnak az ember orra alá sokadszorra, - úgy eladva az egészet, hogy ezek az ellenbizonyítékok - , amelyben szereplő felvetéseket már ezerszer megcáfolták, és hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, hazugságoktól (Pl.A gömb galaxisok kora (17 ±1 milliárd év), egyébként gömbhalmaz a rendes nevük) Igenis, ha nincs nyomaték a magyarázatban, és nincsenek finoman fejbeverő jelzők az ilyen áltudományos irományok folyamatosan teleszemetelik a netet és akkor a laikusok tényleg több ilyet fognak olvasni, mint valós tudományos eredményeket. Szóval a trollok ellen kell néha az erősebb hangnem.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2015.03.01. 10:17

skata írta:A távoli szupernóvák fénye régebben keletkezett, vagyis ma megfigyelni a színképét annyit jelent, hogy tudjuk régen mit csinált (hogyan haladt) ez a szupernóva. Ha ma megfigyelünk egy 12 Mrd éve felrobbant csillagot, az csak a régi eseményre adhat információt? Nem? Akkor gyorsult. Oké.
Még nem értem....


Na, most elszállt az írásom. Megpróbálom újra.
A régen gyorsulva távolodó SN-k mostani lassabb távolodásához nyomós érvek (erők) kellenének. Ilyet nem találtak. A gyorsulva távolodás egyaránt működik kisebb skálákon, mint nagyobbon - kevesebb, vagy több ideje. Nincs okunk feltételezni, hogy ez ma másként lenne.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”