Csillagászat a mitológiákban

[astrohist]

Kedves Kukac! Hol jeleníthetők meg EF képei? (A tiédet látom, de nűála semmi link sincsen!). BQ.

[szamosv]

Megnéztem a képeket. Kérdéseim a következők lennének:
Miért éppen a Regulus? Mi történt Ön szerint azon az égi tájékon, ami a neolitikumban élt embereket úgy megfogta, hogy felvetése szerint évezredekig mindig ugyan azt az irányt jelölték ki építményeikkel?
Csak azért kérdezem, mert volt egy szupernóva robbanás a "közelmúltban" Kr.u.1054-ben, melynek maradványát most M1-Rák ködként csodálhatjuk tisztább téli estéken. A szupernóva, vagy ahogy a kínai csillagászok hivatkoztak rá, a "vendégcsillag" 23 napon keresztül volt látható nem csak éjjel, de nappal is. Erről az eseményről, ami nagyon látványos volt, kínai, japán és koreai évkönyvekben maradt feljegyzés. Azt hiszem az arabok is foglalkoztak vele, de Európában meg sem említik. Pedig látniuk kellett. Vagy a legismertebb égi jelenség a Bibliából, a betlehemi csillag? Csak Máté említi meg. Pedig a leírás szerint az is nagyon látványos és szokatlan jelenség volt az égen. Az említett jelenségek mégsem hagytak akkora nyomot, hogy épületeinket feléjük tájoljuk. Pl. templomokat Betlehem felé. Vajon mi történhetett a Regulusnál, vagy a környékén?

Másik kérdésem, hogy a gízai piramisok közül miért a legkisebb, a Menkauré (Mükerinosz) piramis a kitüntetett? Hufu és Hafré piarmisai jóval nagyobbak, azok miért nem? És a többi piramis, masztaba, Királyok völgyebeli sír miért nem?

[Kukac]

Kedves Kukac! Hol jeleníthetők meg EF képei? (A tiédet látom, de nűála semmi link sincsen!). BQ.

Csináltam neked egy direkt linket az albumához, ahová a képeket feltöltötte.

http://www.csillagvaros.hu/index.php/galeria/kepek/%C3%A9f/album?albumid=1167

[Rigel]

A szupernóva, vagy ahogy a kínai csillagászok hivatkoztak rá, a "vendégcsillag" 23 napon keresztül volt látható nem csak éjjel, de nappal is. Erről az eseményről, ami nagyon látványos volt, kínai, japán és koreai évkönyvekben maradt feljegyzés. Azt hiszem az arabok is foglalkoztak vele, de Európában meg sem említik. Pedig látniuk kellett.

Megvan a nagyon jó oka annak, hogy az 1054-es szupernóvát Európából miért nem említik. És ennek ebben a témában a helye, mert jól megvilágítja, hogy a különböző hitek és világnézetek milyen módon viszonyultak a történelem során egyugyanazon dologhoz. És persze, hogy az adott hely, adott kultúra teljes világnézetét figyelembe kell venni, ha valamit évszázadok távolából szeretnénk kideríteni miért csináltak, vagy miért úgy csináltak.

A dolog lényege, hogy 1054-ben Európa a "sötét középkor" harmadik harmadából éppenhogy kezdett kilábalni. A teljes világnézetet a katolikus egyház és annak dogmái határozták meg (természetesen a helyi babonákon felül). Mivel pedig a keresztény dogmákban a világ Isten által teremtett és változhatatlan volt, a - jobb híján - Ptolemaiosztól átvett égi szférákra is igaznak tartották, hogy azok a Teremtés óta változatlanok. Egy "vendégcsillag" ezt a dogmát rúgta fel. Mivel pedig az írásbeliséget az egyházi személyek jelentették akkoriban, lehet hogy néhányukban kételyek merültek fel, de a többség inkább kihagyta a dolgot a krónikákból, jobb a békesség alapon.
Ugyanezek a világnézetből eredő következmények nem voltak meg a távolkeleti civilizációkban, azoknak semmiféle skurpulusuk nem volt azzal kapcsolatban, hogy egy új csillag jelent meg az égen. Nekik ez nem volt a hitük megkérdőjelezése.

[zsoldos]

A dolog lényege, hogy 1054-ben Európa a "sötét középkor" harmadik harmadából éppenhogy kezdett kilábalni. A teljes világnézetet a katolikus egyház és annak dogmái határozták meg (természetesen a helyi babonákon felül). Mivel pedig a keresztény dogmákban a világ Isten által teremtett és változhatatlan volt, a - jobb híján - Ptolemaiosztól átvett égi szférákra is igaznak tartották, hogy azok a Teremtés óta változatlanok. Egy "vendégcsillag" ezt a dogmát rúgta fel. Mivel pedig az írásbeliséget az egyházi személyek jelentették akkoriban, lehet hogy néhányukban kételyek merültek fel, de a többség inkább kihagyta a dolgot a krónikákból, jobb a békesség alapon.
Ugyanezek a világnézetből eredő következmények nem voltak meg a távolkeleti civilizációkban, azoknak semmiféle skurpulusuk nem volt azzal kapcsolatban, hogy egy új csillag jelent meg az égen. Nekik ez nem volt a hitük megkérdőjelezése.

Ez így nem stimmel. Az égbolt változtathatatlansága és romolhatatlansága csak Arisztotelész hatására lett elfogadott. Mindaddig, amíg az eget nem tartották egy ötödik elemből valónak, nem volt semmi ok változtathatatlanságot feltenni. A 12-13. századi Arisztotelész-fordítások hatására ez elterjedt, de azután az 1277. évi párizsi tiltások miatt mindig célszerű volt megjegyezni, hogy Isten bármit meg tud tenni (logikai ellentmondást kivéve), tehát tud újat is teremteni az égben (legfeljebb nem teszi, de nincs elvileg kizárva).

Amúgy úgy rémlik, hogy van európai említése is az 1054. évi SN-nek, majd megpróbálok hivatkozást szerezni.

[zsoldos]

Itt van egy kritikus cikk az 1054. évi szupernóva feltételezett európai megfigyeléséről.

http://articles.adsabs.harvard.edu/full/2003JAHH....6...46S

A hangsúly itt a prioritáson van, nem pedig azon, hogy látták-e. Én furcsának találom a szerzők azon meggyőződését, hogy a középkori annalisták nem ismerték fel a bolygókat...

Az ADS-en még számos hasonló témájú cikket lehet találni, szóval azért jó sansz van arra, hogy látták Európában is a szupernóvát.

[astrohist]

"A dolog lényege, hogy 1054-ben Európa a "sötét középkor" harmadik harmadából éppenhogy kezdett kilábalni. A teljes világnézetet a katolikus egyház és annak dogmái határozták meg (természetesen a helyi babonákon felül). Mivel pedig a keresztény dogmákban a világ Isten által teremtett és változhatatlan volt, a - jobb híján - Ptolemaiosztól átvett égi szférákra is igaznak tartották, hogy azok a Teremtés óta változatlanok. Egy "vendégcsillag" ezt a dogmát rúgta fel. Mivel pedig az írásbeliséget az egyházi személyek jelentették akkoriban, lehet hogy néhányukban kételyek merültek fel, de a többség inkább kihagyta a dolgot a krónikákból, jobb a békesség alapon.
Ugyanezek a világnézetből eredő következmények nem voltak meg a távolkeleti civilizációkban, azoknak semmiféle skurpulusuk nem volt azzal kapcsolatban, hogy egy új csillag jelent meg az égen. Nekik ez nem volt a hitük megkérdőjelezése."

Ahogyan Zsoldos Endre leírta, ez így nem helyölállt! Az un. "sötét középkorból" is vannak bőven feljegyzések a megfigyelt égitestekről: üstökösök, tűzgömbökről, sarki fények, sőt, mint az előbbi idézett cikkből kitűnik, szupernóváról is (Pl. az 1006-os szupernováról is van európai adat). Magyar gyűjtő is fellelt a Vatikáni Levéltárban 1000 körüi égbolt megfigyeléseket, pl. tűzgömbről, sötét holdfogyatkozásról. Utóbb az Aristoteliánusok úgy hidalták át a kérdést, hogy az üstökösöket nem tekintették a "változatlan" égen feltűnő testeknek, hanem földi (pontosabban szublunáris) kigőzölgéseknek. Ezt a tévedést még Galilei is elkövette, kétszer is, pedig előtte már Tycho megállapította, hogy az üstökösök a Holdnál távolabbiak. (Galilei viszont zsigerből útálta Tychot.) Egyetlen jelenségnél találtam adatot arra, hogy világnézeti alapon nem akartak meglátni jelenséget: a napfoltokat. A "tudatlan parasztok" bizony ködön, füstön át olykor megpillantottak óriás napfoltokat, erről a keleti - bizánci - rítusú egyházi évkönyvek is beszámolnak, de a XX. században (!!!) ortodox pópa nem akarta meglátni, amit számos hívője látott. Más esetben azonban nem tudok ilyen elfogultságról. Pl. a Szent László testének felemeltetésekor a nappali égen látható Vénuszról a kisebb és a nagyobb László-legenda eléggé részletesen és hitelesen ír. (Ezt több cikkben is megírtam.) Egyébként ilyen szempontból sem a vatikéáni archivumokat, sem számos ír annalest és legendáriumot még nem böngésztek át alaposabban.
A mechanikus materialista nézeteket pedig felejtsük el - csak hátráltatják a tudománytörténeti kutatást. BQ.

[Dlajos]

Re „Sötét középkor”
A kifejezés Petrarcától származik, aki ezzel a latin irodalom hanyatlását kívánta érzékeltetni. Majd a felvilágosodás képviselői is átvették a fogalmat, de már sokkal pejoratívabb értelemben.
Néhány érdekesség a kora középkorból:
- Megalakulnak az egyetemek és lerakták a modern tudományosság alapjait, a tudományok szakosodni kezdtek.
Az iszlám tudományt dicséri az első, algebrával foglalkozó könyv. Al-Hvárizmí, arab matematikus (790-840) könyvének címében szereplő egyik szóból származik maga az algebra kifejezés is. Megszületett a matematika, mint önálló tudomány.
- A 8. és 9. században volt a korai vagy karoling reneszánsznak nevezett időszak. Ekkor virágzott az irodalom, az írás, a művészet, az építészet, a jogtudomány és a liturgiai tanulmányok.
- Justinianus császár idején állították össze a római jog alapján az első polgári törvénykönyvet Corpus Juris Civilis néven. Magas volt az írni-olvasni tudók aránya, elterjedt volt az alapfokú oktatás (még vidéken is), a középfokú és felsőfokú oktatás is sok ember számára volt elérhető. Ez volt Bizánc aranykora.
- A korai középkorban Európának egyetlen egyháza, egyféle kánonja és igen fejlett filozófiai hagyománya volt. Ez hosszabb békés időszakot jelentett a nyugati népek között. OK! Ez vitatható más szempontból, de volt ilyen aspektusa is.
- A korai középkor idején az építészet változatos és újító szellemű volt. Ekkor kezdtek elterjedni el a művészetekben az élethű ábrázolások, és itt alapozták meg az érett középkorban virágzó román stílust, és ekkor jelentek meg a klasszikus formák az építészetben, arra kell gondolni, hogy ekkor alakultak ki azok a stílusjegyek amik alapján ma is könnyen megkülönböztethetők az építészeti korok..
- A kedvező időjárás és a fejlett mezőgazdasági ismeretek révén a nyugati kultúráknak igen jól ment a sora. A Bizánci Birodalomban vaseszközöket használtak, a feudalizmus lehetővé tette a föld hatékonyabb kihasználását, hatalmas többlet halmozódott fel, az állatokat legeltetés helyett gabonával etették.

Biztosan van ennél több vívmánya is ennek a kornak. Ami biztos, hogy érdekes korszak lehetett, de „sötét„ az nem volt!
Üdv,
L.

[astrohist]

Csatolok néhány középkori feljegyzést a magyarországi égbolt megfigyelésekből

KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI ÉGBOLTMEGFIGYELÉSEK JEGYZÉKE

Az alábbi jegyzék a Magyarországról (Mo) megfigyelt, vagy magyar vonatkozású égi jelenségek időrendi felsorolását tartalmazza. Az 1. oszlop az esemény típusának jelölését, a 2. a dátumát, a 3. az észlelés helye, a 4. a rövid jelentése, az 5. a leírás forrása, a 6. az eseményre vonatkozó feljegyzések száma. Rövidítések: ann = annales (évkönyv), kal = kalendárium, knl = kronológia, kro = krónika, Mo = Magyarország, no = más listában nem fordul elő.
A Sarki-fény (Aurora polaris)
B Tűzgömb (Bolida)
C Üstökös (Cometa)
EL Holdfogyatkozás (Eclipsis Lunae)
ES Napfogyatkozás (Eclipsis Solis)
M Meteor-jelenségek
Mr Meteorit hullás
N Nóva
P Bolygókkal kapcsolatos jelenség
Sn Szupernóvák
? Nem azonosítható.
1 2 3 4 5 6
ES 881. 08. 28. Salzburg, Bécs. Napfogyatkozás, a magyarok Bécs alatt. Salzburgi ann. 1
ES 891. 08. 07. Bizánc. Közel teljes napfogy. Magyar honfoglalás. Lakits. 2
C 941. 09. ? Magyarország Üstökös 12 napon át. Inchoffer 3 1
B 1000. 01. 17. Mo. Tűzgömb csóvával. Inchoffer 3. 1
EL 1056. 01. 17. Nagyon sötét holdfogyatkozás. Inchoffer R. 1

P 1192. 06. 28. Nagyvárad VÉNUSZ a nappali égen. László kir. 1

ES 1239. 06. 02. Spalato. Teljes napfogyatkozás. Hist. Sal., 2
Spangár, kró Hist. Sal. 2
C 1239. Spalato Üstökös több napig. Hist. Sal. 1
ES 1241. 10. 06. Spalato Teljes napfogyatkozás. Hist. Sal. 5
? 1270. 01. 18. Pest Csodajel az égen. Szt. Margit 1

C 1340. Erdély Üstökös. Trautsch 1
P 1370 cége. Mo-Itália MARS-JUPITER konjunkció. Villani 1
C 1382. 09. 11. Mo. Üstökös I. Lajos halálakor. Küküllei, Heltai,
Bonfini kró. 3
ES 1386. 01. 01. Buda és Fehérvár. Napfogyatkozás. Kis Károly koronázásakor. Turóczi,Bonfini 3

C 1456. 05. Nándorfehérvár. Halley-üstökös. Székely, Heltai
Tebendorfer kro. 3
P 1462. 08 Buda? Pécs? VÉNUSZ a nappali égen. Janus P. vers 1
C 1468. 09 02. Buda, Pozsony Üstökös, jóslattal. Ilkusz röplap 1
B 1470? Buda? Tűzgömb, utalás Janus Pannoniusnál. Janus P. vers 1
C 1472. 01. 02. Mo. Üstökös, 18 napon át. Ilkusz rüplap 2
C 1485. 03. 19. Korneuburg. Napfogyatkozás. Bonfini,Heltai 2
? 1489. 01 Bécs Mátyás király uralma alatt égi dübörgés. Heltai kro. 1

[szamosv]

Visszatérve a Rák-köd szupernóva észlelésre. Utána néztem. A jelenségről négy kínai és egy japán megfigyelést rögzítettek 1054-ben. További 3 forrás pedig ezeket vette át. Sem európai, sem arab feljegyzés nem készült róla. Az arabok az 1006-os szupernóvát említik, mely fényesebb volt, mint a Rák-ködöt létrehozó. Ennek oka pedig véleményem szerint, egyszerű. Európában az említett "sötét középkorban" nem volt érdeke senkinek az égbolt megfigyelése. Nem szeretem ezt a kifejezést és amint Dénes Lajos szépen megvilágította, nem is volt olyan sötét. Tehát, a lényeget, a mozgó ünnepeket ki tudták számolni, a többi égi jelenség nem érdekelte a középkori embert. Az égbolt megfigyelése nem volt számottevő hatással az életükre, elfogadták az arisztotelészi mozdulatlansági dogmát. Igaz az üstökösöktől féltek, de azt légköri jelenségnek hitték. Az asztrológiát pedig üldözte az egyház. Ők is csak titokban figyelték a bolygók mozgását. A Távol-Keleten pedig királyi csillagászok tevékenykedtek. Ők azért kapták a fizetésüket, hogy minden égi jelenséget megfigyeljenek, feljegyezzenek, vonjanak le azokból következtetéseket a birodalomra, a királyra nézve. Kettőt ki is végeztek Kínában, mert egy napfogyatkozást nem jeleztek előre.
Az európai csillagászat akkor lendült fel, mikor érdekük lett az égbolt rendszeres megfigyelése. Ez a korszak a hosszújáratú hajózás megindulásával köszöntött be.