Re: csillagászat a kora középkorban.
No, azért ez koránt sem ilyen egyszerű. Mindenesetre tény, hogy a legnagyobb jelentősége a korai középkorban a naptár számolásnak volt. Ezt ugyan a korábbi eredményeket összegezve Beda Venerabilis eléggé rendbe tette, de továbbra is fennmaradtak problémák, pl. a Hold fázisainak számolásánál, amely a gépies táblázatoktól olykor nagyon eltért. Ez pedig a Husvát kiszámításában jelentős szerepet játszott. Ezért a holdfázisokat figyelni kellett..
De égi jelenségeket folyamatosan észleltek, nem csak a bolygó mozgás miatt, hanem a (római örökségból megmaradt) csillagkép ismeret érdekében is. A csillagképek jelképes alkalmazása már nagyon korán feltűnik (pl. a Hattyú kereszt alakja megjelenik a korai ötvös munkák kereszt ábrázolásain, ahol a kereszt csúcsit és metszéspontját csillagok díszítik.)
De a 8.9. sz.-tól egyre gyarapodnak az égi jelenségekre vonatkozóó feljegyzések. A 11. sz-ban pedig már olvassák Ptolemaiosz (egyelőre kivonatolt) munkáját.
Ami konkréten a szupernovákat illeti: az 1006-os SN észlelésére van római adat, az 1054-esre mostanában került elő utalás (ill. régóta ismerték, csak a filológusok nem tudtak mit kezdeni vele.) Abban, hogy a korai időszakban kevés a feljegyzés, nem lehet a kereszténységet elmarasztalni! Jó része van abban a népvándorlásnak: délről az arabok, keletről az éppen áttérőben levő magyar "kalandozások", nyugatról, északról a félig keresztény normannok (vikingek) nem teremtettek olyan légkört Európában, hogy nagyon sokat foglalkozzanak éppen a csillagászattal. Érdemes azonban megfigyelni, hogy 900-1100 között, miután kezdenek elrendeződni a birodalmak területe, és most már pl. éppen a honfoglaló magyarok védik meg keletről az újabb népvándorlási hullámoktól, a normannok pedig Szicíliában kezdik vissza szorítani az iszlámot, egyszerre fellendül a szellemi élet!. Az Ibériai-félszigeten pedig éppen az araboktól tanulunk asztronómiát!
Re: asztrológia. Való igaz, hogy a mai ismert asztrológia a XV. sz-tól lendül fel! (Éppen a reformáció korában, mivel jól megfért az eleve elrendéltetettséggel.) De teljesen nem halt ki korábban sem. Pl. a római naptárból átvett kedvező lés baljós napok beférkőznek a keresztény naptárba is. A 9. sz-tól az iszlám hatására legalizálódik az orvos-asztrológia, amely egy betegség prognózisát a csillag állásokból (is) próbálja kikövetkeztetni. Ez azután helyet készít a teljes asztrológiának, amelyet úgy fogadtatnak el, hogy Istnen intő jelei. (Tehát csak akkor válik érvényessé, ha nem javulunk meg.)
Ajánlom figyelmedbe:
Ernt Zinner: Die Sterne und der Mensch, II. kiad, 1959. --- Stephen C. McCluskey: Astronomies and Cultures in Early Medieval Europe, Cambridgem 1998 (ez éppen ide vág, és részben alátámasztja, amit írtál). - Varju Mihály: Egyházi atyák és írók nézetei a középkorban a Föld lakjáról. Pozsony, 1917. (Kissé régi dealapos a világképről.)
P.s.: Ne feledjük Bizáncot, ahol megvoltak az ókori könyvek! - BQ.
Csillagászat a mitológiákban
Re: Csillagászat a mitológiákban
szamosv írta:Az asztrológiát pedig üldözte az egyház.
Ez így nem igaz. Csak két példa Temesvári Pelbárttól:
"Mivel az előzőek miatt a csillagokból a jövőt megjósolni meg nem engedett divináció és gyakran démoni közreműködéssel történik, úgyhogy ez ellentmond a hitnek ... Azonban ha valaki előre akarja tudni a jövőt a csillagokból, azokat, melyek ezek közül természetesen függenek az okságtól, például szárazságot, árvizet, érvágást tenni [jósolni], az effélék nem illegálisak.”
Vagy:
"A Szaturnusz a bolygók legmagasabbika. Erről pedig Augustinus a De Genesi ad Litteram 2. könyvében mondja és az asztrológusok is megerősítették, hogy igen hideg, száraz, accidentálisan pedig nedves, és földből valónak mondott, mintegy sötét ólomszínű, melankolikus, fekete ruhákat szerető, zsugori, földművelő, rosszindulatú, leginkább amikor retrográd [mozgású], az összes említett tulajdonságával hat tehát, vagy sokkal közülük."
Az egyház azt nem szerette, ha az ember szabad akaratát kétségbevonták. De ezt is meg lehetett kerülni, gyakran használták a Ptolemaiosznak tulajdonított (de nem tőle származó) mondást: "Sapiens vir dominabitur astris." Azaz, az egyik kódexünben található fordítással: "Az bọlćzh vralkodÿk az egeken."
Re: Csillagászat a mitológiákban
Ez éppen letölthető ingyen
Re: Csillagászat a mitológiákban
konvertálni kellett...
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Csillagászat a mitológiákban
astrohist írta:Abban, hogy a korai időszakban kevés a feljegyzés, nem lehet a kereszténységet elmarasztalni! Jó része van abban a népvándorlásnak: délről az arabok, keletről az éppen áttérőben levő magyar "kalandozások", nyugatról, északról a félig keresztény normannok (vikingek) nem teremtettek olyan légkört Európában, hogy nagyon sokat foglalkozzanak éppen a csillagászattal.
Pontosan ezt értjük "sötét középkor" alatt!
A kifejezés ugyanis csakis Európa egy bizonyos területére érvényes. Se Bizánc, se az Arab birodalom, se India vagy Kína nem tartozik bele a sötét középkorba.
A "sötét középkor" a történelem egy időszaka Európa azon területén, amely a Nyugat-római Birodalom felbomlása, a népvándorlás és a viking dúlások hatásának közös részébe beleesik. Ezen a területen bizony i.u.500 - i.u.1000-1100 között az írásbeliség (és ami még szembetűnőbb: a világi írásbeliség!) valamint nem egyházi tudományosság drasztikusan visszaesett mind a megelőző (római), mind a rákövetkező (reneszánsz) korhoz képest, mind a kortárs kulturáltabb szomszédokhoz képest (mediterraneum és arabok). Petrarca is valószínűleg ezért érezte "sötétnek" az adott hely(!) adott múltját.
Természetesen a "sötét középkor" alatt számos nagyhatású technológiai fejlesztés született Európában, főleg mivel a rabszolgamunka hiányában át kellett állni a gépekre, mozgassa azokat akár állati erő, akár természeti erőforrás. (Ja, és ekkor történt az eper háziasítása a kolostorokban!) De ez "gyakorlati" tudás, és ha valaki az elefántcsonttoronyból nézi, akkor könnyen azt hiheti, hogy Európa említett részein évszázadokra megállt a fejlődés. Pedig egy fenét, csak más irányba haladt.
astrohist írta:Érdemes azonban megfigyelni, hogy 900-1100 között, miután kezdenek elrendeződni a birodalmak területe, és most már pl. éppen a honfoglaló magyarok védik meg keletről az újabb népvándorlási hullámoktól, a normannok pedig Szicíliában kezdik vissza szorítani az iszlámot, egyszerre fellendül a szellemi élet!.
Igen. Ez a "sötét középkor" végének kezdete, amikor az ismét fellendülő városiasodás és kereskedelem újra előtérbe hozza a bezárkózó paraszti-feudális társadalom számára érdektelen dolgokat, mint például a könyvelést, vagy a természettudományokat. 1054 viszont eléggé közel van még ahhoz az ignoráns múlthoz, amely a halandó világgal szemben inkább Isten örökkévaló mennyországát tekintette valósnak, és emiatt kevesebb feljegyzést készítettek az esetről, amelyek így nagyobb eséllyel vesztek el. A végeredmény pedig a korábbi hozzászólásokban olvasható: elsősorban másodkézből született feljegyzések maradtak ránk, azokból is inkább a "nyitottabb" Bizánci forrásokból.
Re: Csillagászat a mitológiákban
A történelemtudomány a köznyelvben drámaian hangzó és bulváros sötét középkor helyett inkább a korai középkor terminust használja és általában az V-X. szd. közötti időszakot érti alatta. Azaz a Római Birodalom bukásától a keresztény államok megszilárdulásig terjedő időszakot. Ez az intervallum nagyon mozgalmas volt, ha úgy tetszik Európa 500 évig vajúdott, mire megszülettek az államai. E vajúdás fájdalmai során az ókori műveltség, gondolkodásmód szükségszerűen elveszett, átalakult. Először a népvándorlás viharai, majd a viking, arab és magyar őseink kalandozásai, hadjáratai tették az életet bizonytalanná, miközben teljesen átalakult a Rómától örökölt társadalom, gazdaság. A tudományos gondolkodásnak nem volt táptalaja, örültek, hogy a holnapot megélték. Ebben az időszakban lettek az arabok az ókori tudás őrzői, és sok területen fejlesztették tovább azt. Bár az alexandriai könyvtár felégetése nagy bűnük (szerintem).
A középkor második szakaszában az érett középkorban (XI.-XIV. szd.) Európa stabil lett. A tatárjárást leszámítva nem érte az öreg kontinens államait nagyobb megrázkódtatás. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemek, ahol a hét szabad művészetet, benne az asztronómiát, oktatták a nebulóknak. A bezárkózó, otromba, nehézkes román stílust váltotta a légiesen könnyed gótika, épültek a katedrálisok. Ez a légkör jobban kedvezett a tudományos fejlődésnek, és benne a csillagászati megfigyeléseknek. Ekkor fedezték fel ismét az ókori tudományos eredményeket és vették át elferdített arab nevekkel az ókori írók műveit (pl Almageszt), az arabnak nevezett számokat (melyeknek közük sincs az arab számokhoz..), bevezették a zéró fogalmát. Most már bonyolultabb matematikai problémákat is meg tudtak oldani.(Fibonacci) Az addig használt római számokkal nehézkes volt a számolás. Fellendült a kereskedelem, ekkor járt Marco Polo Kínában stb. Aztán beköszöntött a reneszánsz....
Egyébként itt találtam az Almagesztet: https://archive.org/stream/cu31924012300491#page/n3/mode/2up
Astroplanner használók a programon belül le tudják tölteni Ptolemaiosz katalógusát.
A középkor második szakaszában az érett középkorban (XI.-XIV. szd.) Európa stabil lett. A tatárjárást leszámítva nem érte az öreg kontinens államait nagyobb megrázkódtatás. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemek, ahol a hét szabad művészetet, benne az asztronómiát, oktatták a nebulóknak. A bezárkózó, otromba, nehézkes román stílust váltotta a légiesen könnyed gótika, épültek a katedrálisok. Ez a légkör jobban kedvezett a tudományos fejlődésnek, és benne a csillagászati megfigyeléseknek. Ekkor fedezték fel ismét az ókori tudományos eredményeket és vették át elferdített arab nevekkel az ókori írók műveit (pl Almageszt), az arabnak nevezett számokat (melyeknek közük sincs az arab számokhoz..), bevezették a zéró fogalmát. Most már bonyolultabb matematikai problémákat is meg tudtak oldani.(Fibonacci) Az addig használt római számokkal nehézkes volt a számolás. Fellendült a kereskedelem, ekkor járt Marco Polo Kínában stb. Aztán beköszöntött a reneszánsz....
Egyébként itt találtam az Almagesztet: https://archive.org/stream/cu31924012300491#page/n3/mode/2up
Astroplanner használók a programon belül le tudják tölteni Ptolemaiosz katalógusát.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Kicsit leegyszerűsített európai történelem. Anikor nekünk, vagy a Szent Római Birodalomnak (nálunk: Német-Római császárság) stabilizálódik a helyzete, az oroszorstzági területeken éppen elkezdődik a mongólok beütései ellenére a bizonytalanság. Mégis a kievi, stb. krónikákban nagyon sok csillagászati megfigyelés van. (L. Lakits tanulmányait.) Másrészt az "lrett középkorban" is ott volt a száz éves háboru, ami éppen nem volt hatástalan a fejlődés gátlására.
No, de pl. Varju Elemér általam említett könyvében éppen azt írja le, hogy a kora középkori egyházatyákat bizony foglalkoztatta a világrendszer. A krónikákban, annalesekben pedig nagyon sok csillagászati adat van elbujtatva. Csak éppen ki kellene mazsolázni ezeket. Itt van csak a magyar vonatkozásban egy pár adat: egy salzburgi évkönyvből, egy bizánci krónikából és egy helyhez nem köthető, de valószínúleg magyarországi eredetű beszámoló. A földtúró paraszt vagy a halász, a pásztor pedig jóval kevesebbet foglalkozott a túlvilággal, mint magával az égi jelenségekkel, amelyeket saját szemével látott. És ezekből bizony bele kerültek a krónikákba is adatok.
1. ES
SALZBURGI ÉVKÖNYVEK Napfogyatkozás
Közli: Dr. Kutschera, H.: Der Sternbote, Bd. 24. No. 12. 1ö81. 183-184. p.
[Salzburg, 881.] „881-ben a Nap a harmadiktól a hatodik óráig elsötétedett, az első háború a magyarokkal Wiena mellett”.
(„DCCCL XXXI. Sol obscuratus est a tertia usque ad sextam horam primum bellum cum Ungaris ad Vvienie”.)
Napfogyatkozás: 881. augusztus 28. Salzburgban immersio: 13:48 UT, max. 14:46 UT, emersio: 15:40 UT. Maximális fedettség Salzburgban 27 %. A teljesség sávja az Északi Atlantikumon és az Arktiszon át húzódott. (Ponori Thewrewk A.) Figyelemreméltó, hogy a napfogyatkozást, a kismértékű fedettség ellenére is észlelték.
A szövegben először fordul elő írásban Bécs „Wiena” megnevezése.
A szöveg két szempontból is történelmileg érdekes. 1. Először említi nyugati krónika a magyarságot. 2. Mivel a csata a honfoglalás (895!) előtt zajlott le, igazolja hogy egyes uralkodók magyar segédcsapatokat fogadtak fel,. Valószínűleg Szvatopluk morva uralkodó fogadta fel a magyar segédcsapatokat, akik a keleti frankokkal Bécs mellett csaptak össze.(Ezek csak fogyatkozások, a többit nem csatoltam.) Lajos
Admont, Stiftsbibliothek, Cod. 71.
Ponori-Bartha 1999.
Bartha-Ponori, Szombathely 1999.
Bartha 2002
2. ES
BIZÁNC, 891 Napfogyatkozás
.
[Bizánc, 891.] „Napfogyatkozás állott be, úgy hogy éjjel lett a hatodik órában, és a csillagok megjelentek. (És dörgött és szélvész támadt és villámlott, úgy hogy a Fórum lépcsőjén hat ember égett el.)”
(891.) „Γέγουε δέ έκλειψις̣ ήλιομ ώστε̣ νΰκτα γ̣ενέσ̣θαι ̣ώςα ̣ εκτη και ̣τους̣ άστέρας φαιυεσθαι”
A 891. évi napfogyatkozás teljesség sávja Dél-Európán, a Balkánon és Kis-Ázsián át húzódott. Először Lakits Ferenc számolta ki a fogyatkozás elemeit, 1882-ben. Adatait, amelyek számos kisebb korrekciós tényezőt még nem vehettek figyelembe, Ponori Thewrewk Aurél helyesbítette. Eszerint a 891. augusztus 7-i napfogyatkozás adatai, Bizáncban:
Lakits F. Ponori Thewrewk A.
Immersio 10:06 10:03
Max. 11:46 11:43 takarás:93 %
Emersio 13:24 13:21
A napfogyatkozás alatt látható lehetett Napról keletre a Merkúrt (27°-ra, -1,5 magnitúdó), keletre a Vénuszt ( 41°, -4,3 mg) és keletre a Jupitert (68°, -1,6 mg).
A bizánci krónika leírására, mint a magyar honfoglalás időpontjának kiszámítására, alkalmas adatra, Salamon Ferenc hívta fel Lakits Ferenc figyelmét. Lakits 21 napfogyatkozás adatai számolta ki, ezek közül csak a 891. évi felelt meg az egykorú leírásnak.
A fogyatkozás után néhány további esemény történt: egy embert Bölcs Leó császár apjává fogadtak, elhunyt István pátriarcha, majd következett a Bizánci-bolgár háború, amelyben a magyar csapatok is részt vettek. Ezt követte a magyarok betelepedése a Kárpát-medencében, amelynek időpontjára Lakits 895-öt adott meg. Adminisztratív okokból az országgyűlés 896. évre cikkelyezte be. Bölcs (IV) Leó császár 881-912 közt uralkodott.
További források:
Ponori—Bartha 1999.
Lakits F.: A Milléneum kérdéséhez. Századok, 25. évf. 8. füz. 1891.
Keszthelyi-Sragner: Napfogyatkozás és honfoglalás. Lakits F. élete, bibliográfiája. MCSE, Bp. 2000.
GEORGIUS MONACHUS krónikájának névtelen folytatója
Közli: Lakits F.: A honfoglalás és a csillagászat. – Természettud. Közl. 22. köt. 255. füz. 1891
3. EL
MAGYARORSZÁG, 1056 Holdfogyatkozás
Idézi magyar fordításban:
Réthly I. 31-32. p.
[1056.április 2-3] „Mikor a Hold ragyogó fényben fürösztötte a Földet, hirtelen fogyatkozás lőn, rőt ragyogású tükrét pedig nem sáppadság, hanem sötétség követte, ez – mint nem sokára kitűnt – a két fejedelem közeli halálának előjele volt.”
Az 1056. 04. 2/3-i teljes holdfogyatkozás:
Immersio: 23:14
Max. 1:47, a fogyatkozás 168 %-os.
Emersio: 2:44 )
A Hold Magyarország közepén 19: 27-kor kelt, 5:14-kor nyugodott, ezért a fogyatkozás végig jól követhető volt. A nagyon sötét holdfogyatkozásokat a középkorban nagy figyelemmel kísérték és jegyezték fel.
A nagyon sötét fogyatkozások okozója többnyire a nagy vulkán kitörések soron a felső légkörbe jutó vulkáni por. A felsőlégkörben lebegő finom porszemek éve múltán ülepszenek le, ezért hosszabb időn át éreztetik hatásukat a légkör fényelnyelésében.
Az 1056. évi holdfogyatkozást megelőző évekből 3 nagy vulkűn tevékenységéről van adatunk: Az Etna (Itália) 1044-évi, a Vesuvio (It.) 1049. évi és a Krakatau (Szumátra) 1050. évi kitöréseiről. Együttesen igen nagy pormennyiséget juttathattak a felsőlégkörbe, amely még évek múltűn is éreztethette a hatását.
A „két fejedelem”: III. Henrik német-római császár, elhunyt 1056. október 5-én, Viktor pápa, elhunyt 1057-ben.
A „bevált jóslat” bizonyára utólagos hozzátoldás.
További források:
Ponori-Bartha 1999.
Bartha-Ponori Szombathely, 1999.
Kordé Z.-Petrovics I.: A magyar kalandozások. Zrinyi kiad. Bp. 1989.
Encyclopedia of Volcanoes, Appendix 2.
INCHOFFER, M.: Residua scripta . Annalium Ecclesia Regni Hungariae. Kézirat, Orsz. Széchényi Kvt.
No, de pl. Varju Elemér általam említett könyvében éppen azt írja le, hogy a kora középkori egyházatyákat bizony foglalkoztatta a világrendszer. A krónikákban, annalesekben pedig nagyon sok csillagászati adat van elbujtatva. Csak éppen ki kellene mazsolázni ezeket. Itt van csak a magyar vonatkozásban egy pár adat: egy salzburgi évkönyvből, egy bizánci krónikából és egy helyhez nem köthető, de valószínúleg magyarországi eredetű beszámoló. A földtúró paraszt vagy a halász, a pásztor pedig jóval kevesebbet foglalkozott a túlvilággal, mint magával az égi jelenségekkel, amelyeket saját szemével látott. És ezekből bizony bele kerültek a krónikákba is adatok.
1. ES
SALZBURGI ÉVKÖNYVEK Napfogyatkozás
Közli: Dr. Kutschera, H.: Der Sternbote, Bd. 24. No. 12. 1ö81. 183-184. p.
[Salzburg, 881.] „881-ben a Nap a harmadiktól a hatodik óráig elsötétedett, az első háború a magyarokkal Wiena mellett”.
(„DCCCL XXXI. Sol obscuratus est a tertia usque ad sextam horam primum bellum cum Ungaris ad Vvienie”.)
Napfogyatkozás: 881. augusztus 28. Salzburgban immersio: 13:48 UT, max. 14:46 UT, emersio: 15:40 UT. Maximális fedettség Salzburgban 27 %. A teljesség sávja az Északi Atlantikumon és az Arktiszon át húzódott. (Ponori Thewrewk A.) Figyelemreméltó, hogy a napfogyatkozást, a kismértékű fedettség ellenére is észlelték.
A szövegben először fordul elő írásban Bécs „Wiena” megnevezése.
A szöveg két szempontból is történelmileg érdekes. 1. Először említi nyugati krónika a magyarságot. 2. Mivel a csata a honfoglalás (895!) előtt zajlott le, igazolja hogy egyes uralkodók magyar segédcsapatokat fogadtak fel,. Valószínűleg Szvatopluk morva uralkodó fogadta fel a magyar segédcsapatokat, akik a keleti frankokkal Bécs mellett csaptak össze.(Ezek csak fogyatkozások, a többit nem csatoltam.) Lajos
Admont, Stiftsbibliothek, Cod. 71.
Ponori-Bartha 1999.
Bartha-Ponori, Szombathely 1999.
Bartha 2002
2. ES
BIZÁNC, 891 Napfogyatkozás
.
[Bizánc, 891.] „Napfogyatkozás állott be, úgy hogy éjjel lett a hatodik órában, és a csillagok megjelentek. (És dörgött és szélvész támadt és villámlott, úgy hogy a Fórum lépcsőjén hat ember égett el.)”
(891.) „Γέγουε δέ έκλειψις̣ ήλιομ ώστε̣ νΰκτα γ̣ενέσ̣θαι ̣ώςα ̣ εκτη και ̣τους̣ άστέρας φαιυεσθαι”
A 891. évi napfogyatkozás teljesség sávja Dél-Európán, a Balkánon és Kis-Ázsián át húzódott. Először Lakits Ferenc számolta ki a fogyatkozás elemeit, 1882-ben. Adatait, amelyek számos kisebb korrekciós tényezőt még nem vehettek figyelembe, Ponori Thewrewk Aurél helyesbítette. Eszerint a 891. augusztus 7-i napfogyatkozás adatai, Bizáncban:
Lakits F. Ponori Thewrewk A.
Immersio 10:06 10:03
Max. 11:46 11:43 takarás:93 %
Emersio 13:24 13:21
A napfogyatkozás alatt látható lehetett Napról keletre a Merkúrt (27°-ra, -1,5 magnitúdó), keletre a Vénuszt ( 41°, -4,3 mg) és keletre a Jupitert (68°, -1,6 mg).
A bizánci krónika leírására, mint a magyar honfoglalás időpontjának kiszámítására, alkalmas adatra, Salamon Ferenc hívta fel Lakits Ferenc figyelmét. Lakits 21 napfogyatkozás adatai számolta ki, ezek közül csak a 891. évi felelt meg az egykorú leírásnak.
A fogyatkozás után néhány további esemény történt: egy embert Bölcs Leó császár apjává fogadtak, elhunyt István pátriarcha, majd következett a Bizánci-bolgár háború, amelyben a magyar csapatok is részt vettek. Ezt követte a magyarok betelepedése a Kárpát-medencében, amelynek időpontjára Lakits 895-öt adott meg. Adminisztratív okokból az országgyűlés 896. évre cikkelyezte be. Bölcs (IV) Leó császár 881-912 közt uralkodott.
További források:
Ponori—Bartha 1999.
Lakits F.: A Milléneum kérdéséhez. Századok, 25. évf. 8. füz. 1891.
Keszthelyi-Sragner: Napfogyatkozás és honfoglalás. Lakits F. élete, bibliográfiája. MCSE, Bp. 2000.
GEORGIUS MONACHUS krónikájának névtelen folytatója
Közli: Lakits F.: A honfoglalás és a csillagászat. – Természettud. Közl. 22. köt. 255. füz. 1891
3. EL
MAGYARORSZÁG, 1056 Holdfogyatkozás
Idézi magyar fordításban:
Réthly I. 31-32. p.
[1056.április 2-3] „Mikor a Hold ragyogó fényben fürösztötte a Földet, hirtelen fogyatkozás lőn, rőt ragyogású tükrét pedig nem sáppadság, hanem sötétség követte, ez – mint nem sokára kitűnt – a két fejedelem közeli halálának előjele volt.”
Az 1056. 04. 2/3-i teljes holdfogyatkozás:
Immersio: 23:14
Max. 1:47, a fogyatkozás 168 %-os.
Emersio: 2:44 )
A Hold Magyarország közepén 19: 27-kor kelt, 5:14-kor nyugodott, ezért a fogyatkozás végig jól követhető volt. A nagyon sötét holdfogyatkozásokat a középkorban nagy figyelemmel kísérték és jegyezték fel.
A nagyon sötét fogyatkozások okozója többnyire a nagy vulkán kitörések soron a felső légkörbe jutó vulkáni por. A felsőlégkörben lebegő finom porszemek éve múltán ülepszenek le, ezért hosszabb időn át éreztetik hatásukat a légkör fényelnyelésében.
Az 1056. évi holdfogyatkozást megelőző évekből 3 nagy vulkűn tevékenységéről van adatunk: Az Etna (Itália) 1044-évi, a Vesuvio (It.) 1049. évi és a Krakatau (Szumátra) 1050. évi kitöréseiről. Együttesen igen nagy pormennyiséget juttathattak a felsőlégkörbe, amely még évek múltűn is éreztethette a hatását.
A „két fejedelem”: III. Henrik német-római császár, elhunyt 1056. október 5-én, Viktor pápa, elhunyt 1057-ben.
A „bevált jóslat” bizonyára utólagos hozzátoldás.
További források:
Ponori-Bartha 1999.
Bartha-Ponori Szombathely, 1999.
Kordé Z.-Petrovics I.: A magyar kalandozások. Zrinyi kiad. Bp. 1989.
Encyclopedia of Volcanoes, Appendix 2.
INCHOFFER, M.: Residua scripta . Annalium Ecclesia Regni Hungariae. Kézirat, Orsz. Széchényi Kvt.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Én azért gondolom, hogy helyes a megnevezés, mert sem politikailag, sem gazdaságilag, sem tudomány szempontjából nem volt semmi stabil, semmi jelentős. Ha irodalmi műveket kereünk, zeneműveket,
festményeket, szobrokat, alig találunk valamit ÖSSZEHASONLÍTVA az azt megelőzé és az azt követő korokat.
Mint ha nem is lett volna ott semmi, csak egy nagy sötétség.
És ez bizony 500 év hosszan tartott, ami a mai , felgyorsult világbabn elképzelhetetlenül sok idő.
Gondoljatok bele, az akkori ember helyzetébe. Kint állsz a mezőn, szántasz a lovaddal, és rájössz, hogy még 500 évig (ez 20 generáció!!!!) ideig semmi nem fog megváltozni körülötted. Nem lesz orvoslás, nem lesz, pontos időmérés, nem lesz nyomtatott könyv. Van helyette egyház, adók, állandó háborúk, járványok, éhség.
Ha ez nem sötét a történelmünk szempontjából, akkor mi?
Mindeközben perzsiában.....ugye....
festményeket, szobrokat, alig találunk valamit ÖSSZEHASONLÍTVA az azt megelőzé és az azt követő korokat.
Mint ha nem is lett volna ott semmi, csak egy nagy sötétség.
És ez bizony 500 év hosszan tartott, ami a mai , felgyorsult világbabn elképzelhetetlenül sok idő.
Gondoljatok bele, az akkori ember helyzetébe. Kint állsz a mezőn, szántasz a lovaddal, és rájössz, hogy még 500 évig (ez 20 generáció!!!!) ideig semmi nem fog megváltozni körülötted. Nem lesz orvoslás, nem lesz, pontos időmérés, nem lesz nyomtatott könyv. Van helyette egyház, adók, állandó háborúk, járványok, éhség.
Ha ez nem sötét a történelmünk szempontjából, akkor mi?
Mindeközben perzsiában.....ugye....
Re: Csillagászat a mitológiákban
Kukac iuíera:
"Van helyette egyház, adók, állandó háborúk, járványok, éhség."
Ezt a mostani időkre írtad? Ja persze, "egyház" - no, írjunk a helyébe bankokráciát. Mert ugye most nincsenek háborúk, meg a járványok, áh dehogy, a z i aids, lyen-olyan sebesen terjedő betegségek csak növelik a népszaporulatot, azt a pár garast, amit a bankok, közművek elcsalnak tőled, kacagva adod, Tartós élelmioszert, stb. pedig a marslakóknak gyűjtünk, nem a határainktól északkeletre, alig néhány km-re eső lakósoknak.
"Egyház" - hagyjuk már egyszer ki a szlogenekből ezt a szabadkőműves--ős-marxista "megbélyegzést". A korai középkorban az egyház gondoskodott a betegekről, a járványok megfékezéséről, a nincstelenekről. És képviselte az írásbeliséget is, meg az oktatást.
Adók - tudtál róla, hogy a magyar jobbágyság esetében a hivatalosan kivetett tized és egyházi kilenced kisebb megterhelést jelentett, mint a 19-20. sz-ban a hivatalos adók? És azok a feljegyzések (pl. az általam is mintaként bemutatott adatok) kolostorban készített évkönyvekből, meg egyházi feljegyzésekből származnak - mert azok képviselték az írásbeliséget.
Továbbá az iskolázást, a gyógynövények termesztését, stb.
HANEM! Ez a rovat csillagászati mitológiáról szól. Talán visszatérhetnénk a témánkhoz. (Magánbeszélgetést nagyon szívesen folytatok akár közvetlen e-mailon is: arbar@t-online.hu.) Az előbbiekben én is kicsit túlszaladtam a társadalom történetben.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! - BQ.
"Van helyette egyház, adók, állandó háborúk, járványok, éhség."
Ezt a mostani időkre írtad? Ja persze, "egyház" - no, írjunk a helyébe bankokráciát. Mert ugye most nincsenek háborúk, meg a járványok, áh dehogy, a z i aids, lyen-olyan sebesen terjedő betegségek csak növelik a népszaporulatot, azt a pár garast, amit a bankok, közművek elcsalnak tőled, kacagva adod, Tartós élelmioszert, stb. pedig a marslakóknak gyűjtünk, nem a határainktól északkeletre, alig néhány km-re eső lakósoknak.
"Egyház" - hagyjuk már egyszer ki a szlogenekből ezt a szabadkőműves--ős-marxista "megbélyegzést". A korai középkorban az egyház gondoskodott a betegekről, a járványok megfékezéséről, a nincstelenekről. És képviselte az írásbeliséget is, meg az oktatást.
Adók - tudtál róla, hogy a magyar jobbágyság esetében a hivatalosan kivetett tized és egyházi kilenced kisebb megterhelést jelentett, mint a 19-20. sz-ban a hivatalos adók? És azok a feljegyzések (pl. az általam is mintaként bemutatott adatok) kolostorban készített évkönyvekből, meg egyházi feljegyzésekből származnak - mert azok képviselték az írásbeliséget.
Továbbá az iskolázást, a gyógynövények termesztését, stb.
HANEM! Ez a rovat csillagászati mitológiáról szól. Talán visszatérhetnénk a témánkhoz. (Magánbeszélgetést nagyon szívesen folytatok akár közvetlen e-mailon is: arbar@t-online.hu.) Az előbbiekben én is kicsit túlszaladtam a társadalom történetben.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! - BQ.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Néhány dolgot hozzáfűznék, főként a pontosítás okán.
881-ben a fogyatkozás gyűrűs volt, Salzburgban csak 11,8%-ot takart a Hold, észak Amerika közepe - Afrika közepe irányában húzódott a sávja, az Arktis-on csak 0,8%-os mértékű volt.
891-ben is gyűrűs, 5perc 40 másodperces, tehát elég vastagon látszó, azaz fényes fogyatkoás volt, de nem augusztus 7-én, hanem 8-án. A nappali égen talán még éppen lehetett látni szabad szemmel néhány bolygót, de csak a Nap kitakarása után, ha még nem nézett bele a megfigyelő a gyűrű beállta előtt a Napba. A sávja a mai Párizs - Róma - Athén - Kairó irányába esett, de sehol nem látszott teljes fogyatkozás.
A teljes Holdfogyatkozás adata pontos, eleje és vége is látható volt egész Európából. Nagyon sötét volt, majdnem tökéletesen centrális. Nemsokára látható lesz, szeptember 28-án, egy hasonlóan sötét fogytkozás.
Érdemes lenne a korábbi kutatásokat, számításokat ismét pontosítani, mert ma már van rá pontosabb módszer! Nem tartom lehetetlennek, hogy újabb részletek is kiderüljenek a pontosítás közben.
Üdv. Imre
881-ben a fogyatkozás gyűrűs volt, Salzburgban csak 11,8%-ot takart a Hold, észak Amerika közepe - Afrika közepe irányában húzódott a sávja, az Arktis-on csak 0,8%-os mértékű volt.
891-ben is gyűrűs, 5perc 40 másodperces, tehát elég vastagon látszó, azaz fényes fogyatkoás volt, de nem augusztus 7-én, hanem 8-án. A nappali égen talán még éppen lehetett látni szabad szemmel néhány bolygót, de csak a Nap kitakarása után, ha még nem nézett bele a megfigyelő a gyűrű beállta előtt a Napba. A sávja a mai Párizs - Róma - Athén - Kairó irányába esett, de sehol nem látszott teljes fogyatkozás.
A teljes Holdfogyatkozás adata pontos, eleje és vége is látható volt egész Európából. Nagyon sötét volt, majdnem tökéletesen centrális. Nemsokára látható lesz, szeptember 28-án, egy hasonlóan sötét fogytkozás.
Érdemes lenne a korábbi kutatásokat, számításokat ismét pontosítani, mert ma már van rá pontosabb módszer! Nem tartom lehetetlennek, hogy újabb részletek is kiderüljenek a pontosítás közben.
Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!