Csillagászat a mitológiákban

[Dlajos]

Arezzói Guidó (991–992 körül – 1033–1050 között) itáliai bencés szerzetest és korának egyik legnagyobb teoretikusát tekintik a nyugati zenében mai napig rendkívüli jelentőséggel bíró szolmizációs rendszer legkorábbi változata megalkotójának. A kottákat nyilván nem az analfabétáknak írták.
Az orgona, napjaink templomi hangszere, római eredetű. A Nyugatrómai Birodalom bukása után eltűnt Nyugat-Európából, és kelet felől tért vissza. 757-ben Kis Pippin udvarába egy bizánci készítésű orgona érkezett megrendelésre. Kezdetben nem templomi, hanem cirkuszi hangszer volt, a templomokban 872-től jelent meg, amikor VIII. János pápa orgonát kért Bajorországból.
De a fúvóshangszerek vagy a lant... nézz csak utána!
Megjelent a többszólamú zene a XII. században.
Egy példa a Carmina Burana, amely kétszáznál is több latin nyelvű diákéneket tartalmaz, kis részben német és francia változatokkal. Diákénekek! Nem volt oktatás? Miről beszélsz?

http://www.irodalmiradio.hu/femis/zene/korzene/gotika.htm

Jó, ne csak zene legyen, kihasználtam, hogy a fiam konzis...

Mond valamit az, hogy lovag kor?

Nincs építészet? Google a barátod! Romanika a címszó (nem romantika!) utána gótika...
Tudtad, hogy pl. a Notre Dame is a reneszánsz előtt épült? Ha van időd nézd már meg...

ez is egy jó link, csak ha érdekel

http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9t_szabad_m%C5%B1v%C3%A9szet

Ezek a teljesség igénye nélkül, néhány ötlet és csak néhány művészet. Semmi tudomány, politika, vallás, földrajzi felfedezések, térképészet...
Ezt megemlítem, mert (éf) úrhoz is lesz pár kérdésem... hajózási navigáció. Az iránytű és a szögmérő a XII. században jelent meg, tudod honnan? Kínából...
Nagyon visszafogott vagyok, nem ragadok le annál, hogy mekkora butaság egy korszakon számon kérni a jövő vívmányait, találmányait...
Tudod András, sok tudós ember az egész életét rászánja, hogy megismerje ennek a korszaknak egy kis szeletét. Ők nem mondják, hogy sötét középkor...
Béke...
Üdv,
L.

[Kukac]

Kedves Lajosok!

Nem tudom, van-e tervetek idény nyárra, de javaslok nektek uticélt:
Észak Korea.

Ott megízlelhetitek azt, amit az egységsugarú ember megélt 1500 éve.

Aztán ha hazajöttetek, majd megbeszéljük, sötét volt-e az a középkor, vagy sem.

[Vizi Péter]

É-Koreában elpusztították a hagyományt és ezzel együtt a tudást. Az az ország semmiképpen sem reprezentálja az 1000-15000 évvel ezelőtti állapotokat, pláne nem Európát. Az egy amorf ország, a civilizáció megcsúfolása.

[Dlajos]

...a világ tudományos része, bár egyre kisebb, de még mindig úgy működik, hogy
1. állítunk valamit (hipotézis)
2. adatokat gyűjtünk (nem csak oylat, ami ezt alátámasztja, hanem mindenfélét, aminek koze lehet a dolgohoz)
3. Adatokat elemzünk
4. Kizárjuk azt, ami lehetetlen
5. A maradékból kiválasztjuk a legvalószínűbbet (amit az adataink a legerősebben támasztanak alá)
6. Odaadjuk az adatainkat és a számításainkat másoknak, hogy ellenőrizzék le, és próbálják meg reprodukálni, ha lehet
7. Publikáljuk és reménykedünk, hoyg a tudományos közösség nem talál benne valami hibát

Kis pontosítás...

1. Tapasztalok egy jelenséget.
2. Utána nézek, hogy hasonló jelenséget máskor (korábban, velem egyidejűleg, stb.) észleltek-e.
(2/a. Ha azt látom, hogy már máskor, másult is előfordult, akkor azt is megnézem, hogy arra kidolgoztak-e magyarázatot.)
3. Lehetőleg mennél részletesebben megvizsgálom a jelenség körülményeit, természetét, előzményeit.
4. Ezek ismeretében igyekszem egy magyarázatot keresni (esetleg többet), amely(ek) lehetőleg "hézagmentesen" mindenre illenek.
No, innen már Te jössz...

András, te jól tudod a szabályt! Miért nem alkalmazod?
Üdv,
L.

[Kukac]

É-Koreában elpusztították a hagyományt és ezzel együtt a tudást. Az az ország semmiképpen sem reprezentálja az 1000-15000 évvel ezelőtti állapotokat, pláne nem Európát. Az egy amorf ország, a civilizáció megcsúfolása.

Péter! Sztem nagyon jó az analógia, amit felvetettél, én csak tovább viszem és kérdéseket teszek fel:
Ahogy Észak Koreában-ban, úgy Európában is a római birodalom bukása után volt olyan, hogy:

- Az új hatalom elpusztította régi társadalom művészeti alkotásait (szobrait, festményeit) a helyett, hogy megőrizte volna? VOLT.
- Az újabb társadalmi rendszer, ami kialakult visszafejlődésnek számít-e emberi jogok, világ dolgaira való nyitotság és a hatalom koncentrációja szempontjából? IGEN
- Az emberi szabadság, a gondolkodás korlátozva volt-e? IGEN
- Volt(van)-e ugyan abban a korban a bolygón máshol, sokkal fejletteb és nyitottabb társadalmi rendszer? IGEN
- Az azt megelőző koroz képest mindez jelentős visszalépést jelent-e, ami huzamosabb ideig tartott? IGEN

Lajos, neked is íde írok, hogy ne legyen sok bejegyzés. Az üzeneteid tele vannak történelmi témában tárgyi tévedésekkel. Nem fogom mind felsorolni, de ide leírom, hogy megértsd. A sötét középkor kifejezés az EURÓPAI történelem 476-1000 közötti időszakára vonatkozik. A lovagkor, Arezzoi Guido, meg egy csomó minden
már ez után történt, az európán kívüli dolgokat meg megint csak tévedés ide írni.

Szóval a stílusod melett a történelmi tudásod is érdemes csiszolgatni néha. Nálad mindkettővel gondok vannak.

[Dlajos]

"A humanisták számára a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a saját koruk között eltelt ezer év a sötétség és a kulturális hanyatlás időszaka volt. A középkor minden szempontból negatív minősítést azonban csak a 18. században, a felvilágosodás idején kapott. Ekkor vált általánossá a sötét középkor megnevezés.

A középkor Európa történelmére és tágabb értelemben a vele szomszédos bizánci és arab világra, vagyis a mediterrán területekre (Kis-Ázsia, Közel-Kelet és Észak-Afrika) vonatkozó korszak."
forrás: Wikipédia- Középkor
Könyveket sajnos nem tudok beilleszteni, de gondolom felesleges is lenne.
Üdv,
L.
P.S. 476+1000=1476

[Kukac]

"A humanisták számára a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a saját koruk között eltelt ezer év a sötétség és a kulturális hanyatlás időszaka volt. A középkor minden szempontból negatív minősítést azonban csak a 18. században, a felvilágosodás idején kapott. Ekkor vált általánossá a sötét középkor megnevezés.

A középkor Európa történelmére és tágabb értelemben a vele szomszédos bizánci és arab világra, vagyis a mediterrán területekre (Kis-Ázsia, Közel-Kelet és Észak-Afrika) vonatkozó korszak."
forrás: Wikipédia- Középkor
Könyveket sajnos nem tudok beilleszteni, de gondolom felesleges is lenne.
Üdv,
L.
P.S. 476+1000=1476

Látod? Már megint reflexből idézgetsz, de a tartalom ostobaság. A középkor és sötét középkor nem ugyan az a korszak.
Először angol nyelven idézek:

"Dark Ages, the early medieval period of western European history. Specifically, the term refers to the time (476–800) when there was no Roman (or Holy Roman) emperor in the West; or, more generally, to the period between about 500 and 1000, which was marked by frequent warfare and a virtual disappearance of urban life."


Tehát, nem, se nem a tágabb értelemben nem beszélünk Európán kívüli területekről, se nem beszélünk az 1000 utáni évekről. A sötét középkor nem egyenlő a közpékorral, jelzős szerkezetben.

Az angol wikipédiában még külön nevet is kapott a középkor felfutását, pozitív változását jelntő kor, a
11-13.század (High middle Ages) ami a sötét középkor után volt.

http://en.wikipedia.org/wiki/Dark_Ages_ ... ography%29

A Spektrum TV műsorában a kort a történészek úgy határozták meg, hogy a Római birodalom bukásától az első
keresztes háborúig (1096).

https://www.youtube.com/watch?v=HpDgqazNh7I

Könyveket sajnos nem tudok beilleszteni, de gondolom felesleges is lenne.

Ezt meg nagyon gyorsan vond vissza, mert megy a moderátornak.

[Dlajos]

Menthetetlen vagy, feladom!
Nem vonok vissza semmit, oda futkosol ahova akarsz...
Üdv,
L.

[Kukac]

Menthetetlen vagy, feladom!
Nem vonok vissza semmit, oda futkosol ahova akarsz...
Üdv,
L.

Okés, megy az üzenet a moderátornak.

[szamosv]

Úgy látom, hogy a beszélgetés témája nagyon elment már a mitológiáról a korai középkor elnevezése felé. Csak pár gondolatban szeretnék reagálni az eddigi hozzászólásokra, aztán javaslom térjünk vissza a mitológia és a csillagászat kapcsolatára.

Véleményem szerint nagyon rossz az a megközelítés, hogy a mai gondolkozásunkat a mai világnézetünket kérjük számon a régi embereken, korokon, társadalmakon. Ennyi erővel elővehetjük szegény Ptolemaioszt és elmondhatjuk mindenféle hülyének, meg őrültnek, mert nem ismerte fel azt az egyszerű tényt, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, és ezért mindenféle nyakatekert kifejezéseket vezetett be, hogy magyarázni tudja a látszó retrográd mozgást. No meg fogalma sem volt a planetáris ködökről, galaxisokról. Vagy ott van szegény Kopernikusz, aki azt hitte hogy a mindenség középpontja a Nap és sejtelme sem volt arról, hogy egy jelentéktelen törpecsillag csak.

Szerintem ez a megközelítés hibás. Sajnos a mai amerikai kosztümös filmek mind ilyenek. (Homérosz forog nem létező sírjában a Trója című förmedvény bemutatása óta) Minden kor gondolkodását, világnézetét csak úgy érthetjük meg, ha megpróbálunk az ő fejükkel gondolkodni, az ő szemükkel látni a világot.

A korai középkor vérzivataros évszázadain kár az emberi jogokat számon kérni, hisz ilyen fogalmat egyszerűen nem ismeretek. Az első ilyen jellegű nyilatkozat csak 1628-ban, Angliában született meg és a bírósági ítélet nélküli fogva tartás tilalmáról szólt.

Az emberi történelemben és kultúrákban általánosan be vett szokás, hogy az elődök által felépített, de elhagyott épületek anyagát újrahasznosítják. Pl. Tác- Gorsium épületeinek kövei beépültek Fehérvár és a környék templomaiba, palotáiba, házaiba. Az első műemlékvédelmi szervezet is csak 1820-ban jött létre Franciaországban, addig a régi városokat, kastélyokat, várakat kőbányának tekintették. Magam is láttam olyan lakóházat Luxorban, ahol az ajtó feletti keresztgerendán gyönyörű hieroglif írás volt látható és a követ nem a XIX. szd-ban faragták ki. Sőt még a római birodalomban is be vett szokás volt, hogy régi uralkodók szobrait újrahasznosították, az éppen aktuális császár arcához igazították. Vagy Egyiptomnál meg a piramisoknál maradva. A piramisok sem így néztek ki fénykorukban, mint ma. Fehér, csiszolt mészkövekkel voltak borítva, így teljesen sima volt az oldaluk és ragyogni látszottak a napfényben. Hova lettek a mészkövek? Fél Kairó abból épült.

Gondolati és emberi szabadság nem volt korlátozva a korai középkorban, csak erre nem igazán volt igény a népesség részéről. A Katolikus egyház pedig kolostoraiban őrizte és továbbvitte a tudást, egyértelmű választ adott a világról a pórnépnek, akiket valahogy nem izgatott még a kvantumfizikának a hullám-részecske problémája. Az egyén szabad akaratát soha nem vonták kétségbe. A feudalizmus mindenképpen fejlettebb társadalmi berendezkedés az antik típusú rabszolgatartó társadalomnál. Mint az emberi jogok, szabadság, mint a gazdaság tekintetében. Bár mai világunkból visszanézve roppant elmaradottnak tűnik.

Ha viccelnék azt mondanám, hogy tényleg sötét volt az a kor, mert nem ismerték az internetet, meg a Csillagvárost