Csillagváros.Hu

Hogy győzzek meg valakit, hogy az Olbers-paradoxnnak van értele, aki ilyeneket mond rá: "szerintem hülyeség", "Olyan messze vannak egymástól, hogy nem ér el addig a fényük ennyi", "a lámpa fénye is egy bizonyos távolságban már elvész.", "De ha végtelen sok lenne egymás mellett egy bizonyos távolságon kívül akkor is eltünik a fény. És ha határa lenne a világegyetemnek, akkor is úgyan úgy ragyoghatna az egész égbolt. Ez az elmélet elégé sántít szerintem." "Ez is 100 év múlva megdől, mint ahogy sok más elmélet"

A csillagok nem egyenletesen helyezkednek el, nem egyenlő nagyságú a luminozitásuk, a csillagközi anyag elnyeli a fényt és a távoli csillagok fényének nem feltétlenül volt elég ideje, hogy eljusson hozzánk, szóval a paradoxont fel lehet oldani, márpedig ha jól értem, az ismerősöd mondanivalójának pont ez a lényege.

Sárki írta:A csillagok nem egyenletesen helyezkednek el, nem egyenlő nagyságú a luminozitásuk, a csillagközi anyag elnyeli a fényt...

ezekkel nem lehet feloldani, ha az alapfeltevest is elfogadjuk (vegtelen a vilag). A csillagkozi fenyelnyeles sem nyero, mert az elnyelt energiatol az is felmelegszik, es vegul sugarozni fog.

--mpt

pasnaat írta:Hogy győzzek meg valakit, hogy az Olbers-paradoxnnak van értele, "

Isaac Asimov a tőle megszokott lendületes, világos és lebilincselő stílusban megírta az egész paradoxon történetét és ez magyarul is olvasható. A Galaktika 29. számában Az Éjszaka sötétje címmel jelent meg. Ebben megmagyarázza az eredeti Olbers-paradoxont, majd annak a Herschel féle feloldását, és a XX. századi újraéledését. El kell csak olvasni.

mpt írta:

Sárki írta:A csillagok nem egyenletesen helyezkednek el, nem egyenlő nagyságú a luminozitásuk, a csillagközi anyag elnyeli a fényt...

ezekkel nem lehet feloldani, ha az alapfeltevest is elfogadjuk (vegtelen a vilag). A csillagkozi fenyelnyeles sem nyero, mert az elnyelt energiatol az is felmelegszik, es vegul sugarozni fog.

--mpt

Persze, csak ha nagyon kicsi a sugárzás amit elnyel az anyag, nyilván lassan melegszik fel (nem volt elég ideje rá). És a szem felbontóképessége sem tökéletes, így a csillagok nagy részét eleve nem látjuk, hiába vannak ott. A távcsövek felbontása szintén nem tökéletes.
A világ meg nem lehet végtelen, mert nem végtelen idő óta létezik. Mondhatjuk, hogy a mérete a végtelen felé tart, de azt nem, hogy végtelen. Amúgy meg úgy tudom, hogy már maga az alapfeltevés sem elfogadott a fizikában, hogy a Világegyetem végtelen.

A világ meg nem lehet végtelen, mert nem végtelen idő óta létezik. Mondhatjuk, hogy a mérete a végtelen felé tart, de azt nem, hogy végtelen. Amúgy meg úgy tudom, hogy már maga az alapfeltevés sem elfogadott a fizikában, hogy a Világegyetem végtelen.

Téves.
dgy

dgy írta:

A világ meg nem lehet végtelen, mert nem végtelen idő óta létezik. Mondhatjuk, hogy a mérete a végtelen felé tart, de azt nem, hogy végtelen. Amúgy meg úgy tudom, hogy már maga az alapfeltevés sem elfogadott a fizikában, hogy a Világegyetem végtelen.

Téves.
dgy

Mint hogy önnek ez a szakmája, nyilván tisztában van vele, hogy a Világegyetem keletkezésének kezdőpontját ~13,7 milliárd évvel ez előttre teszik, tehát mégis csak véges idejű.

http://www.mcse.hu/egyesuleti_hirek_200 ... a2009.html
Ugyan nem néztem még meg az előadásait, de a beharangozóban már letagadja a Világegyetem végtelenségét.
"A földi világban kialakult fizikai (mechanikai, optikai, hőtani) fogalmak és a végtelen Világegyetem fogalmának egyik első ütközési pontja az ún. Olbers-paradoxon volt. A modern kozmológia standard modellje megoldotta ezt a paradoxont..."

Az én értelmezésemben tehát a Világegyetem végtelensége is kilőve. Szóval elnézést hogy laikusként leállok egy szakértővel vitatkozni, de pontosan miben is tévedtem?

Senki nem mondta, hogy nem veges ideju, itt a vegtelensegerol van szo.
En nem latok ellentmondast az eloadas-beharangozo szovegben.

--mpt

Hát jó nagy vihart kavartam úgy látom. Na de akkor KONKRÉTABBAN! Én értem az Olbers-paradoxont, és tudom is a feloldását (véges idejű univerzum+távoli objektumok vöröseltolódása), de ARRÓL hogy győzzek meg valakit, hogy AMENNYIBEN végtelen lenne az univerzum, és egy örökkévalóság óta már létezne, és a csillagok egyenletesen töltenék ki a teret AKKOR az éjszakai ég is egy fényes "tűzfalként" jelenne meg. Szóval arról hogy győzzem meg, hogy egyáltalán értelme van ennek a paradoxonnak, mert ő meg rámondja, hogy egyszerű, mert túl messze vannak a csillagok, és nem ér idáig a fényük, mint ahogy a lámpa fénye is "elvész" már egy bizonyos távolságon kívül. (Pedig csak 0-hoz tart a fényerő, de nem vész el, csak ugye a szemünk érzékenysége véges.)

pasnaat írta:Hát jó nagy vihart kavartam úgy látom. Na de akkor KONKRÉTABBAN! Én értem az Olbers-paradoxont, és tudom is a feloldását (véges idejű univerzum+távoli objektumok vöröseltolódása), de ARRÓL hogy győzzek meg valakit, hogy AMENNYIBEN végtelen lenne az univerzum, és egy örökkévalóság óta már létezne, és a csillagok egyenletesen töltenék ki a teret AKKOR az éjszakai ég is egy fényes "tűzfalként" jelenne meg. Szóval arról hogy győzzem meg, hogy egyáltalán értelme van ennek a paradoxonnak, mert ő meg rámondja, hogy egyszerű, mert túl messze vannak a csillagok, és nem ér idáig a fényük, mint ahogy a lámpa fénye is "elvész" már egy bizonyos távolságon kívül. (Pedig csak 0-hoz tart a fényerő, de nem vész el, csak ugye a szemünk érzékenysége véges.)

Erre van egy egyszerű matematikai bizonyítás amit most nem írok le részletesen mert dgy leírta már vhol itt a fórumon (keresd meg ). A lényeg, hogy a fény intenzitása négyzetesen csökken a távolsággal, viszont a térszög felülete amit nézel meg négyzetesen nő a távolsággal, tehát hogyha a végtelen világegyetem egyenletesen van teleszórva csillagokkal akkor végtelen fényesnek kellene lennie. (A baromi messze lévő csillagok baromi halványak, de sqr(baromi)-val több van belőlük, így ugyanannyival járulnak hozzá a fényességhez mint a közelebbiek.