Szerző által törölve.
A végén kezdtem a törlést, hogy a fórumtagok többsége aggályait eloszlassamat, de belefáradtam, és nincs több időm. Ahogy végignéztem, igazában nem is volt olyan jó veletek...
"Általános árapály"- mi az?
Re: "Általános árapály"- mi az?
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára gépész 2012.07.27. 08:36-kor.
Re: "Általános árapály"- mi az?
Szerző által törölve.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára gépész 2012.07.27. 08:32-kor.
Re: "Általános árapály"- mi az?
"újocként a honvédségnél, meg a koleszban se lehettem egyenragú"
Érdekes és kaotikus világ lenne, ha az újoncok mondanák meg az öreg bakáknak, mit tehetnek, és mit nem.
"az origon, indexen, és SG fórumokon kaptam "kiképzést, és nem akarom az ott megszerzett stilustalanságomat és tudatlanságomat itt is csillogtatni""
Nem is tehetnéd sokáig. Sajnos voltak már kitiltások.
"erősen észlelőnek gondollak"
Ha már egyenként, személyesen szólítasz meg mindenkit: igen, nagyon sok éve észlelek és foglalkozom csillagászattal amatőr és profi szinten, de történetesen van fizikus diplomám is.
"létezik egy, a "központi" égitest forgássebességétől függő kritérium távolság, amelyet Univerzális Stacioner Pályának= USP neveztem, amelyen belül minden távoli égitest süllyed, és amelyen túl távolodik."
Rendben, várom a bizonyítást!
"A Föld forgássíkján az USP a geostacioner, ami egy állandó magasságú és helyzetű pálya."
Légkör nélkül minden körpályán keringő test magassága állandó. A helyzet állandósága csak abból következik, hogy épp ebben a távolságban egyezik meg a keringés szögsebessége a Föld forgási szögsebességével.
Érdekes és kaotikus világ lenne, ha az újoncok mondanák meg az öreg bakáknak, mit tehetnek, és mit nem.
"az origon, indexen, és SG fórumokon kaptam "kiképzést, és nem akarom az ott megszerzett stilustalanságomat és tudatlanságomat itt is csillogtatni""
Nem is tehetnéd sokáig. Sajnos voltak már kitiltások.
"erősen észlelőnek gondollak"
Ha már egyenként, személyesen szólítasz meg mindenkit: igen, nagyon sok éve észlelek és foglalkozom csillagászattal amatőr és profi szinten, de történetesen van fizikus diplomám is.
"létezik egy, a "központi" égitest forgássebességétől függő kritérium távolság, amelyet Univerzális Stacioner Pályának= USP neveztem, amelyen belül minden távoli égitest süllyed, és amelyen túl távolodik."
Rendben, várom a bizonyítást!
"A Föld forgássíkján az USP a geostacioner, ami egy állandó magasságú és helyzetű pálya."
Légkör nélkül minden körpályán keringő test magassága állandó. A helyzet állandósága csak abból következik, hogy épp ebben a távolságban egyezik meg a keringés szögsebessége a Föld forgási szögsebességével.
Re: "Általános árapály"- mi az?
Szerző által törölve.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára gépész 2012.07.27. 08:31-kor.
Re: "Általános árapály"- mi az?
Amit eddig írtál, az ismert dolog, a dagálypúp súrlódása miatti pályamagasság változás, ami viszont a keringő test forgási sebességének is függvénye, nem csak a központi égitesté. Ha egy műhold forog, a geostac pálya sem tekinthető állandónak, mint ahogy írtad. Nincs egy általánosan stabil pálya. A változás addig folytatódik, amíg teljesen kötött keringés nem alakul ki, mindkét égitestre nézve. Ezt tudjuk.
Re: "Általános árapály"- mi az?
"Légkör nélkül minden körpályán keringő test magassága állandó."
Erre az állitásra meg különösen vártam, mert élesen megfogalmazódik benne a különbség, ahogyan én, és ahogyan a fizika látja a világot.
Most nagy kő eset a szívemre, mert azt kell, hogy bizonyítsam, hogy a fizika ezen állítása: megalapozatlan!
Mert az általános árapály miatt energiacsere két test között minden esetben, atmoszférikus kapcsolat nélkül is fellép, ha teljesülnek a feltételek:
- A bármely (akár egyenes) pályán haladó testek között szögsebesség különbség van!
- A testek nem ideálisan rugalmasak, hanem energia disszipációra. annak bármely formájára képesek!
Ezért tekintem az árapályt a világmindenség "viszkozitásának", ezért fokoztam elő "általános árapálynak"
Az árapályt egyébként többnyire a gravitáció egy megnyilvánulásának tartják. Ez nem így van, mert az árapály valamennyi kölcsönhatás komplex megnyilvánulása, amelyek közül a gravitáció csak egy.
Vagyis állításod rögtön rámutatott a fizika, és a köztem dúló elkeseredett, antagonisztikus ellentétre
A tudomány ugyanis, ha nem megalapozott, szándékosan, vagy tudatlanságból maga gerjeszti az ezotérikus tanokat!
Mert mi történik, ha egyszerű kérdést teszek fel: például, ha a Hold távolodik, a Föld a Naptól miért nem?
Vagy hogy milyen pályán keringett a Föld 2,5 Mrd éve?
Ha a tudomány nem tud válaszolni, csak a sötétségre hivatkozik, akkor a rendes emberek agya elindul.
Ki ufót mond, ki árapályt?
Készítettem olyan programot, ami 100 M évenként valamennyi bolygó árapály távolodását meghatározza.
Vagy a Föld- Hold rendszerét.
Jelenleg úgy gondolom, hogy sok olyat tudok az árapályról, amit más nem tud. És szeretném el mondani.
Erre az állitásra meg különösen vártam, mert élesen megfogalmazódik benne a különbség, ahogyan én, és ahogyan a fizika látja a világot.
Most nagy kő eset a szívemre, mert azt kell, hogy bizonyítsam, hogy a fizika ezen állítása: megalapozatlan!
Mert az általános árapály miatt energiacsere két test között minden esetben, atmoszférikus kapcsolat nélkül is fellép, ha teljesülnek a feltételek:
- A bármely (akár egyenes) pályán haladó testek között szögsebesség különbség van!
- A testek nem ideálisan rugalmasak, hanem energia disszipációra. annak bármely formájára képesek!
Ezért tekintem az árapályt a világmindenség "viszkozitásának", ezért fokoztam elő "általános árapálynak"
Az árapályt egyébként többnyire a gravitáció egy megnyilvánulásának tartják. Ez nem így van, mert az árapály valamennyi kölcsönhatás komplex megnyilvánulása, amelyek közül a gravitáció csak egy.
Vagyis állításod rögtön rámutatott a fizika, és a köztem dúló elkeseredett, antagonisztikus ellentétre
A tudomány ugyanis, ha nem megalapozott, szándékosan, vagy tudatlanságból maga gerjeszti az ezotérikus tanokat!
Mert mi történik, ha egyszerű kérdést teszek fel: például, ha a Hold távolodik, a Föld a Naptól miért nem?
Vagy hogy milyen pályán keringett a Föld 2,5 Mrd éve?
Ha a tudomány nem tud válaszolni, csak a sötétségre hivatkozik, akkor a rendes emberek agya elindul.
Ki ufót mond, ki árapályt?
Készítettem olyan programot, ami 100 M évenként valamennyi bolygó árapály távolodását meghatározza.
Vagy a Föld- Hold rendszerét.
Jelenleg úgy gondolom, hogy sok olyat tudok az árapályról, amit más nem tud. És szeretném el mondani.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára gépész 2012.07.19. 15:21-kor.
Re: "Általános árapály"- mi az?
"Amit eddig írtál, az ismert dolog, a dagálypúp súrlódása miatti pályamagasság változás, ami viszont a keringő test forgási sebességének is függvénye, nem csak a központi égitesté."
Csodálatos összhang alakult ki köztünk, olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre öröm válaszolni.
Először is nevetséges dolog az árapály- púp, ami inkább az elméleti csillagászat hátán a púp, amit a geofizikától, a tengerjárástól, és a budapesti Dagály strandfürdőtől vett át, ellehetetlenítve a csillagászatban oly fontos energetikai szemléletet.
Ami egy mérnök számára természetes. Mert egy mérnök tudja, hogy nemcsak mechanikai surlódás, hanem hidraulikai ellenállás és még számos olyan jelenség van, amelyek mindenféle púp nélkül (vagy inkább parányi kis púpokkal) energia disszipációt okoznak.
Az árapály-púp a dagályhullámokra, és a földkéreg deformációjára utal.
A mérnök pedig felvesz egy olyan, adott égitestre, vagy égitestcsoportra jellemző energia disszipációs tényezőt, amely energetikai számításokban púp nélkül is használható. Amelyet nagyon helyesen és karakteresen árapály-csatolási tényezőnek neveztem, és görög nagy (FI) vel jelöltem. (FI)=0...1,0. Máig meghatároztam a Napra, (csillagokra), a Földre, galaxisokra, univerzumra stb.
Úgyhogy az árapályban púpról beszélni- számomra anakronizmus.
A keringésben is igazad van, azonban megint kiütközik a fizika hányaveti viszonya az árapállyal szemben, amelyet soha nem definiált rendesen.
Addig is, amíg azt itt részletesen leírom, röviden megjegyzem:
Két test között az árapályt mindkét viszonylatban külön kell vizsgálni, és az eredményeket összegezni.
A viszonylatokban egyikük központi, a másik távoli.
Leggyakrabban nagyságrendi különbség van közöttük, ezért az egyikük elhanyagolható. Azonban lehetséges olyan is, hogy a gyorsabban forgó a másikra távolító, a kötött forgású pedig süllyedő hatású.
Ilyenkor a kettőjük egyenlege győz. A furcsa csak az, hogy amíg a Föld-Hold rendszer 40 mm/év távolodását számon tartjuk, mérjük, addig a Nap -Föld rendszer közel két nagyságrenddel nagyobb távlodásának hírét se hallottuk. (Vagyis nincs?)
Az árapály, és egyáltalán az univerzum jelenlegi elméleti fizikai és csillagászati szemlélete számomra már szinte elviselhetetlenül egysíkú, és lapos. Egyfajta anti- evolúciós folyamat eredményének gondolom, amely bólogatásból, és fantáziálásból áll, némi valósággal keverve. Holott az arány pont fordított kellene, hogy legyen!
Az eredmény: megalapozatlan elméletek!
A meteorok, kisbolygók azonban nem tudhatnak arról, hogy levegő ellenállása nélkül a pályájuk változatlan, hanem szépen árapály zuhannak... (Tudom méretezni...)
Csodálatos összhang alakult ki köztünk, olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre öröm válaszolni.
Először is nevetséges dolog az árapály- púp, ami inkább az elméleti csillagászat hátán a púp, amit a geofizikától, a tengerjárástól, és a budapesti Dagály strandfürdőtől vett át, ellehetetlenítve a csillagászatban oly fontos energetikai szemléletet.
Ami egy mérnök számára természetes. Mert egy mérnök tudja, hogy nemcsak mechanikai surlódás, hanem hidraulikai ellenállás és még számos olyan jelenség van, amelyek mindenféle púp nélkül (vagy inkább parányi kis púpokkal) energia disszipációt okoznak.
Az árapály-púp a dagályhullámokra, és a földkéreg deformációjára utal.
A mérnök pedig felvesz egy olyan, adott égitestre, vagy égitestcsoportra jellemző energia disszipációs tényezőt, amely energetikai számításokban púp nélkül is használható. Amelyet nagyon helyesen és karakteresen árapály-csatolási tényezőnek neveztem, és görög nagy (FI) vel jelöltem. (FI)=0...1,0. Máig meghatároztam a Napra, (csillagokra), a Földre, galaxisokra, univerzumra stb.
Úgyhogy az árapályban púpról beszélni- számomra anakronizmus.
A keringésben is igazad van, azonban megint kiütközik a fizika hányaveti viszonya az árapállyal szemben, amelyet soha nem definiált rendesen.
Addig is, amíg azt itt részletesen leírom, röviden megjegyzem:
Két test között az árapályt mindkét viszonylatban külön kell vizsgálni, és az eredményeket összegezni.
A viszonylatokban egyikük központi, a másik távoli.
Leggyakrabban nagyságrendi különbség van közöttük, ezért az egyikük elhanyagolható. Azonban lehetséges olyan is, hogy a gyorsabban forgó a másikra távolító, a kötött forgású pedig süllyedő hatású.
Ilyenkor a kettőjük egyenlege győz. A furcsa csak az, hogy amíg a Föld-Hold rendszer 40 mm/év távolodását számon tartjuk, mérjük, addig a Nap -Föld rendszer közel két nagyságrenddel nagyobb távlodásának hírét se hallottuk. (Vagyis nincs?)
Az árapály, és egyáltalán az univerzum jelenlegi elméleti fizikai és csillagászati szemlélete számomra már szinte elviselhetetlenül egysíkú, és lapos. Egyfajta anti- evolúciós folyamat eredményének gondolom, amely bólogatásból, és fantáziálásból áll, némi valósággal keverve. Holott az arány pont fordított kellene, hogy legyen!
Az eredmény: megalapozatlan elméletek!
A meteorok, kisbolygók azonban nem tudhatnak arról, hogy levegő ellenállása nélkül a pályájuk változatlan, hanem szépen árapály zuhannak... (Tudom méretezni...)
Re: "Általános árapály"- mi az?
Ez az elmélet másnak mutatja a világ szerkezetét, nem csak másképpen fogalmazza meg ? Mert hogy vektor vagy Viktor a neve valaminek, a lényeg még lehet ugyanaz ... persze talán nem mindegy, hogy a Föld távolodik el egy kavicstól, ha feldobom, vagy fordítva.
Re: "Általános árapály"- mi az?
"Csodálatos összhang alakult ki köztünk, olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre öröm válaszolni."
Egy fórumon a tanok és tévtanok terjesztése akkor indulhat be, ha van "közönség". Most én vagyok az. Ritkán van időm és kedvem a tanokkal és a cáfolataikkal foglalkozni, de most belementem - legalábbis egy ideig - a dologba.
"nevetséges, anakronizmus, hányaveti, egysíkú és lapos, bólogatásból és fantáziálásból áll, némi valósággal keverve, megalapozatlan elméletek"
És még én vagyok ironikus? Jelző van bőven, de újdonságot még nem hallottam.
Az általad kifogásolt dagálypúp egy létező, megfigyelhető jelenség. A hatása szintén egyértelmű. Nevezheted "nagyon helyesen és karakteresen" akármilyen tényezőnek, a lényeg, hogy energia disszipálódik, igen, tudjuk, van súrlódás, áramlás ésatöbbi.
"Ami egy mérnök számára természetes. Mert egy mérnök tudja"
Előre is elnézést minden tisztességes és nagy, nálam sokkal nagyobb tudású mérnöktől, de eddig minden vad elmélet mögött egy mérnököt találtam (Nem csak én, erről már másokkal is beszéltem. Pl. Egely is mérnök). Nem tudom, talán egyesek későn jönnek rá, hogy inkább természettudományt kellett volna tanulniuk, és megfelelő szakirányú tudás nélkül gyártanak elméleteket?
"Két test között az árapályt mindkét viszonylatban külön kell vizsgálni, és az eredményeket összegezni.
A viszonylatokban egyikük központi, a másik távoli."
"Leggyakrabban nagyságrendi különbség van közöttük, ezért az egyikük elhanyagolható"
Plútó-Charon? Föld-Hold? A számbeli túlsúlyban lévő kettőscsillagok? Ne ködösíts! Nem beszélhetsz stabil pályáról a keringő test forgásának elhanyagolása nélkül.
Egy fórumon a tanok és tévtanok terjesztése akkor indulhat be, ha van "közönség". Most én vagyok az. Ritkán van időm és kedvem a tanokkal és a cáfolataikkal foglalkozni, de most belementem - legalábbis egy ideig - a dologba.
"nevetséges, anakronizmus, hányaveti, egysíkú és lapos, bólogatásból és fantáziálásból áll, némi valósággal keverve, megalapozatlan elméletek"
És még én vagyok ironikus? Jelző van bőven, de újdonságot még nem hallottam.
Az általad kifogásolt dagálypúp egy létező, megfigyelhető jelenség. A hatása szintén egyértelmű. Nevezheted "nagyon helyesen és karakteresen" akármilyen tényezőnek, a lényeg, hogy energia disszipálódik, igen, tudjuk, van súrlódás, áramlás ésatöbbi.
"Ami egy mérnök számára természetes. Mert egy mérnök tudja"
Előre is elnézést minden tisztességes és nagy, nálam sokkal nagyobb tudású mérnöktől, de eddig minden vad elmélet mögött egy mérnököt találtam (Nem csak én, erről már másokkal is beszéltem. Pl. Egely is mérnök). Nem tudom, talán egyesek későn jönnek rá, hogy inkább természettudományt kellett volna tanulniuk, és megfelelő szakirányú tudás nélkül gyártanak elméleteket?
"Két test között az árapályt mindkét viszonylatban külön kell vizsgálni, és az eredményeket összegezni.
A viszonylatokban egyikük központi, a másik távoli."
"Leggyakrabban nagyságrendi különbség van közöttük, ezért az egyikük elhanyagolható"
Plútó-Charon? Föld-Hold? A számbeli túlsúlyban lévő kettőscsillagok? Ne ködösíts! Nem beszélhetsz stabil pályáról a keringő test forgásának elhanyagolása nélkül.
Re: "Általános árapály"- mi az?
gépész írta:Csodálatos összhang alakult ki köztünk, olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre öröm válaszolni.
De hát nem is kérdezett semmit...
A fizikában az árapály jelensége jól megmagyarázott, és a megfigyelésekkel összhangban van. Semmi újat nem mondtál eddig.
"Légkör nélkül minden körpályán keringő test magassága állandó." - ezt meg kitől hallottad? Ez csak egy kéttest probléma esetében volna így, és ott is csak bizonyos közelítéssel. A Naprendszer soktest probléma, a megfigyelt jelenségek zárt képlettel nem, csak perturbációkkal írhatók le. Kevés a megmaradási egyenletek száma és sok az ismeretlen. Nincs itt semmi elvi probléma...