"Általános árapály"- mi az?

[szolcs]

Szia Gépész!

Jómagam a számok embere vagyok, baromira szeretek számolgatni mindenféle dolgokat. (Efemerisek, pályaelemek, idősorok és dolgaik - autokorrelációk, keresztkorrelációk, spektrumok, stb.. - többváltozós matematikai statisztikai dolgokat, etc ...) Sok minden kijön egyszerű számolgatással! Ráadásul imádom a csillagos ég boltozatjának látványosságait megfigyelni. (Imádom az általánosított Fibonacci sorozatok algebrai, geometriai stuktúráját is, de az más lapra tartozik.)

Az USP-éddel kapcsolatosan lenne kérdésem (nem korrekt bizonyítást kérek, csak amolyan számolgatást); tegyük fel, hogy a Naprendszer inercia rendszer, nincs Tejút, meg semmi külső erő (bocs; árapály energia - vagyishát a külső árapály energia fluxusa nulla a Naprendszeren bévül), akkor mit hoz a jövő? Meddig terjed a Napunk hatása, meddig húzza be a körülötte keringő dolgokat, mettől kezdve nem foglalkozik a dolgokkal, hagyja távolodni őket? (Zutty, most nagy dübörgés volt Kepler János sírja körül!) Gondolom, hogyha valamit, akkor ezt megböcsülted az elméleted alapján. Numerikusan, számolgatósan.

Mit kezdesz a Nap és a gázbolygók differenciális rotációjával? (Az egyenlítőjük körül hamarébb fordulnak körbe, mint magasabb szélességi fokoknál.)

Ha szilárd testnek - és geometriailag mondjuk gömbnek - tekintjük a központi alakzatot adott sűrűséggel, adott gömbi sugárral, akkor a sűrűség növekedtével - fix sugár mellett - nő az USP? Tényleg kíváncsi volnék!

Üdv: Szolcs

[Kukac]

Ha már Szolcsányi kolléga vette a fáradtságot, és kérdezett skizoid fórumozónktól
(nemtom, melyik éned fog válaszolni, a sorozatgyilkos vagy a gépész)
én is felteszek egy kérdést.

A tehetetlenség, mint olyan, nem cska egy energia, vagy egy erő, amit le kell gyúzni, hanem egy
alaki tényezővel rendelkező valami. Tehát egy azonos tömegű gömb alakú és hosszúkés alakú tárgynak más
a tehetetlensége. Ez csillagászatban lehet modellezni azzal, hoyg nem pont gömb alakú egy bolygó,
esetleg egy csillagnak van eyg hatalmas akréciós korongja, egy bolygónak van gyűrűje, vagy van egy aszteroida öve egy csillagnak. Nem is beszélve Szolcsányi kolléga példájáról, a rőrő, inhomogén légkörrel rendelkező gázóriásokat. (ez a példa nagyon tetszik).

Ezt hogy modellezed? A leírásodban ezeknek az alak-hatásoknak nyoma sincs.

[dgy]

kukac írta:

A tehetetlenség, mint olyan, nem cska egy energia, vagy egy erő, amit le kell gyúzni, hanem egy alaki tényezővel rendelkező valami. Tehát egy azonos tömegű gömb alakú és hosszúkás alakú tárgynak más
a tehetetlensége.

NE KEVERD a tehetetlenséget (tömeget) a tehetetlenségi nyomatékkal! Az utóbbi a forgó objektumok jellemzésére használandó, a perdület és a szögsebesség hányadosa. A közönséges tehetetlenség (tömeg) nem függ a test alakjától.

Amúgy a tehetetlenség se nem energia, se nem erő, amit le kell győzni (hanem a transzlációcsoport Casimir-operátorának négyzetgyöke ).

dgy

[Kukac]

Gyula, én erre gondoltam.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tehetetlens%C3%A9gi_nyomat%C3%A9k


Amúgy érdekelne, hogy az én kommentembe megint belekötsz, a pszihó-skizó csávónak
nem írsz egy sort se az árapály elméletére. Az teljesen rendben van?

u.i: a Műegyetemen, a Gépész karon, Mechanika tanszékvezető Stépán professzor a tömeget soha nem hívta tehetetlenségnek, a tehetetlenségi nyomatékot meg rendszeresen hívta a test tehetetlenségének. Innen a hibás "technikusz terminusz"-om.

[Imre]

Amúgy érdekelne, hogy az én kommentembe megint belekötsz, a pszihó-skizó csávónak
nem írsz egy sort se az árapály elméletére. Az teljesen rendben van?

Érthető, hogy arra nincs válasz! Dgy azokkal foglalkozik, akiknél úgy látja, hogy van értelme... -inkább örülj neki, és köszönd meg, hogy a tévedést helyére tette!

[dgy]

a Műegyetemen, a Gépész karon, Mechanika tanszékvezető Stépán professzor a tömeget soha nem hívta tehetetlenségnek, a tehetetlenségi nyomatékot meg rendszeresen hívta a test tehetetlenségének. Innen a hibás "technikusz terminusz"-om.

Ez szomorú, de mit tegyünk. Most viszont a hozzászólásodban te használtad a "tehetetlenség" szót, és a "tehetetlenségi nyomaték" tulajdonságait kérted számon egy másik hozzászólótól -- miközben az eredeti szövegből teljesen nyilvánvaló volt, hogy ő nem erről beszél, hanem a "tömeg" fogalmával leírható "lineáris" tehetetlenségről. Ezért szóltam - ne bonyolítsuk feleslegesen az ügyet.

Amúgy nem szokásom hozzászólásokba "belekötni".

nem írsz egy sort se az árapály elméletére

a micsodájára???

dgy

[Kukac]

Imre, teljesen igazad van!!!

Köszönöm a megtiszteletést, hogy válaszra méltat, kedves Dávid Gyula professzor!

(ez most nem szarkazmus)

Amúgy Mecha tanszéklet vezető Stépán prof nagy koponya, imádtuk. Newtoni mechanikát tanított...ugyebár...

u.i.: éppen újraolvasom A. Einstein A spec. és ált. relativitás elmélet c. könyvet és megvettem a Téridő Fizika könyvet is, amit Gyula ajánlott hogy ne legyek akkora nulla a témában. Lehet, hogy nem leszek elméleti fizikus, de legalább okosodom. Rámfér.

[gépész]

Meglepődtem, és tényleg megörültem, hogy most annyi nyugodt hangú hozzászólás van. Néhány "tudományos" fórumon rossz beidegződéseim támadtak- sündisznó védelem! Most így szép lassan kitörlöm a "felesleges" bejegyzéseimet, amit itt szerencsére lehet (esetleg ti is megtehetitek), hogy a téma emelkedjen ki.

A célom ugyanis nem az volt, hogy magamat járassam le, hanem az, hogy a témát kiemeljem a szürkeségből. Akárhol próbálkoztam, soha se akadt hozzászóló, csak trollok vettek körül. Nem szerettem volna, ha itt is így alakul.
A továbbiakban nem lesz ilyen probléma, hiszen szeretnék beilleszkedni, nem rongálni a forumot.

Viszont nehéz lesz fékeznem a "kirohanásaimat" a tudomány, mint intézmény egyes megnyilvánulásai ellen!
Úgy látom, ha a tudomány mögött nincs egy olyan "kivülálló" társadalmi kontroll, amely legalább kérdéseket tesz fel, amelyet azonban az meg kell, hogy válaszoljon, akkor arra mindenki ráfizethet!
Az internetes társadalomban ez szerintem megoldható.

Azt mondják: bízni kell a tudományban! Így is van, a bizalom a társadalmi létezés alapja. Néha azonban súlyos árat lehet fizetni érte.
Az anekdótikus kérdés, hogy "a Higgs bozon mi célból ér annyit nekünk", amelyet frappánsan megválaszoltak, amit állitólag sörrel is díjaztak...egyre kevésbé vicces. Sajnos, más példákat tudnék felhozni, például a matematikából. Hogy a humán tudományokról ne is beszéljünk...

A szkeptikusság nemcsak a hétköznapi ezotériát kellene, hogy illesse!
Valakiknek venni kell a fáradságot, hogy komolyan megértsék, mi történik a tudományokban is.

A sötét anyagok/általános árapály kérdése szerintem ebből az aspektusból is fontos.

Mert kell, hogy a tudomány kellő társadalmi anyagi és erkölcsi elismerést kapjon, de nem mindegy, hogy miért, és mire?
Azt gondoltam, hogy a tudományos fórumok közönsége alkalmas erre. Sokszor csalódtam.
Bízom, hogy most nem.

[gépész]

Szerző által törölve.

[gépész]

Szerző által törölve.