Viccek
Re: Viccek
Mennyit kellett pihenni, hogy kitaláljál ilyet?
-
pentagondodekaeder
- Hozzászólások: 21
- Csatlakozott: 2009.09.18. 17:54
Re: Viccek
Csillagász-vicc, hátha valaki nem ismeri:
A feleségének azt mondja, hogy ma a barátnőjénél alszik.
A barátnőjének azt mondja, hogy ma otthon marad a feleségével.
Aztán egész éjjel az eget böngészi.
A feleségének azt mondja, hogy ma a barátnőjénél alszik.
A barátnőjének azt mondja, hogy ma otthon marad a feleségével.
Aztán egész éjjel az eget böngészi.
-
Nagy Róbert
- Hozzászólások: 96
- Csatlakozott: 2009.09.27. 06:42
Re: Viccek
Hogy hívják a messziről jött hajléktalant? Távcsöves!
Üdv.Robi!
Üdv.Robi!
Re: Viccek
hátt akk tarjánban meg ágasváron feltűnően sok a hajléktalan
Re: Viccek
Egy másik fórumon a precíz fogalmazásról volt szó, erről jutott eszembe:
A filozófus, a fizikus és a matematikus ülnek a vonatok, az ablakon át meglátnak egy birkanyájat. Mindegyik birka fekete.
- Úgy látszik, ebben az országban csak fekete birkák vannak - így a filozófus.
- Ezt azért nem jelenthetjük ki - mondja a fizikus - csak annyit, hogy ezek a birkák feketék.
- Még ezt sem állíthatjuk - szól bele a matematikus - csak annyit, hogy a felénk eső oldaluk fekete...
A filozófus, a fizikus és a matematikus ülnek a vonatok, az ablakon át meglátnak egy birkanyájat. Mindegyik birka fekete.
- Úgy látszik, ebben az országban csak fekete birkák vannak - így a filozófus.
- Ezt azért nem jelenthetjük ki - mondja a fizikus - csak annyit, hogy ezek a birkák feketék.
- Még ezt sem állíthatjuk - szól bele a matematikus - csak annyit, hogy a felénk eső oldaluk fekete...
Re: Viccek
Egy kis képregény: http://picasaweb.google.com/gombai.norb ... 0003055618 
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ge.nom 2010.04.19. 09:52-kor.
Re: Viccek
Kicsit off, de jó:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt. A kérdés így hangzott: "Írja le, hogy egy barométer segítségével miként
mérhető meg egy felhőkarcoló magassága!"
Az egyik hallgató a következőt válaszolta: "Fogsz egy hosszú zsinórt,
rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről
lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának
összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a
diákot megbuktatta. Ám a diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza
abszolút helyes volt.
Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította,
hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai
ismeretet. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat
percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, birtokában van a kellő
fizikai alapismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát,
gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az
idő, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja,
melyiket válassza. Végül aztán belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi idő alatt ér
földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet'
képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer
szempontjából.
A másik lehetőség akkor jöhet szóba, ha süt a Nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök (1/g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Ha esetleg a felhőkarcolón van tűzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar
légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
De mivel itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb megoldás a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alácsapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és
a mai napig ő az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt. A kérdés így hangzott: "Írja le, hogy egy barométer segítségével miként
mérhető meg egy felhőkarcoló magassága!"
Az egyik hallgató a következőt válaszolta: "Fogsz egy hosszú zsinórt,
rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről
lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának
összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a
diákot megbuktatta. Ám a diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza
abszolút helyes volt.
Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította,
hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai
ismeretet. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat
percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, birtokában van a kellő
fizikai alapismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát,
gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az
idő, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja,
melyiket válassza. Végül aztán belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi idő alatt ér
földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet'
képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer
szempontjából.
A másik lehetőség akkor jöhet szóba, ha süt a Nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök (1/g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Ha esetleg a felhőkarcolón van tűzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar
légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
De mivel itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb megoldás a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alácsapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és
a mai napig ő az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
Re: Viccek
Akárhányszor olvasom ezt, mindig más ember neve van a végén.. Azért nem rossz! 
Re: Viccek
Tehát valószínűleg legenda, mint Newton macskái.
Szóval Newtonnak volt egy nőstény macskája, aki vemhes lévén nem tudott átugrani a kerítésen. Newton jó gazdi lévén vágott egy lyukat a kerítésre, melyen kimehetett a macska.
Nemsoká 6 kiscica született, akik zsenge koruknál fogva nem tudtak átugrani a kerítésen. Newton pedig kiment, és vágott még hat kis lyukat a kerítésbe.
Egyébként Galilei nem dobált köveket a Pisai ferde toronyból, és nem is mondta, hogy Epur si muove. Ezt tanultuk csilltöriből.
Szóval Newtonnak volt egy nőstény macskája, aki vemhes lévén nem tudott átugrani a kerítésen. Newton jó gazdi lévén vágott egy lyukat a kerítésre, melyen kimehetett a macska.
Nemsoká 6 kiscica született, akik zsenge koruknál fogva nem tudtak átugrani a kerítésen. Newton pedig kiment, és vágott még hat kis lyukat a kerítésbe.
Egyébként Galilei nem dobált köveket a Pisai ferde toronyból, és nem is mondta, hogy Epur si muove. Ezt tanultuk csilltöriből.
-
Guest