Kína a Holdon
Re: Kína a Holdon
A kínaiak tudnak "trabantot" és Mercedest is gyártani. A kérdés hogy melyiket fizeted meg?
Üdv: Géza
Re: Kína a Holdon
Úgy látom, hogy a téma felvetésével jó nagy követ dobtam az állóvízbe...
Természetesen én sem akarnám az abszolút gagyi skatulyába tenni mindent, amit a kínaiak csinálnak.
Elég csak arra gondolni, hogy jó nevű, elismert német CNC megmunkálóközpontokat gyártó cég gépei, ill. alkatrészei szintén Kínában készülnek, de csak akkor veszi át őket a beszállítótól, ha rajta van a két kínába költöztetett német minőségellenőr aláírása a dokumentáción... Amit a két német csóka nem ír alá, azt eladják féláron kevésbé neves gyártónak, ami meg már annak sem kell, az megy saját kínai logóval a piacra, harmad vagy negyed áron.
Szinte biztos, hogy így megy ez a távcső optikákkal és mechanikákkal is. Ami nem kell Nagler papának, meg az Astro-Physics-nek, mert nem lambda per ezres a felület, arra ácsingózhat a Meade, Celestron, Orion, SkyWatcher, meg a többi "kommerciálisabb" forgalmazó cég.
Ha belegondolunk, ez így tök logikus is.
Az európai (és amerikai, japán, stb.) gyártásban is van selejt. A "selejt" nem azt jelenti, hogy használhatatlan, csupán - többé-kevésbé - nem teljesíti a megfelelőségi kritériumokat. Ezt a komolyabb cégek bezúzzák, mert a goodwill fenntartása nem engedi meg, hogy akár más néven is forgalomba hozza bárki is. De a goodwill fenntartása épp ezért nagyon drága.
A kínaiak pedig orbitális ívben szarnak a goodwill-re. Ők keresni akarnak, bármi áron. Ezért nem létezik az a fogalom náluk, hogy szerzői jogvédelem. Vitatkozom Lajos bácsival: a kínaiak nem vesznek licencet. Egyszerűen gátlástalanul lemásolnak mindent. Aki nem hiszi, olvassa el ezt a friss cikket: http://mno.hu/autopult/ebreszto-autoipar-kina-a-sarkatokra-lep-1200795
Összefoglalva: természetesen Kínában is tudnak figyelni a minőség-ellenőrzésre (ott is működnek atomreaktorok, ott is száguld a mágnespályás gyorsvasút, stb.), de azon a szinten nincs is jelentős árkülönbség a világ többi részéhez képest; ami mégis van még, az is hamar el fog tűnni, mert a kínai melóst sem fogják tudni az idők végezetéig ilyen durván alulfizetni. S hogy a szart is eladják, nem az ő hibájuk. Sokkal inkább a miénk, mert megvesszük. Az más kérdés, hogy kis pénzűek vagyunk, s rákényszerülünk erre a kompromisszumra. Ezzel nincs is gond. Én csak ott dobom le a láncot, amikor a szemét minőséget kényszerűségből megvásároló, egyébként jóravaló emberek elkezdik dicsőíteni a szart, valamiféle önigazolásul... Ez az, amitől falnak megyek. Ha igazuk lenne, akkor mindenki kínai SkyWatcher optikát akarna, és a "drága" Astro-Pysics, meg a TeleVue lehúzhatná a rolót...
Egyébként biztos vagyok benne, hogy sokan "tiszta lelkiismerettel" dicsérik a SkyWatcher lószart, mert nem volt még módjuk egy igazán jó cuccot megtapasztalni. Nekem is nagyon tetszett anno süldő koromban a Lada, és mindenkinek dicsértem is a Wartburghoz meg Zaporozsechez képest, de csak mert nem ülhettem be egy Mercibe, és azt hittem, hogy ott a pózna vége.
Ha nekem is több pénzem lenne, akkor Paramount mechanikát vennék. De mivel nincs annyi, azért megvettem az EQ6-ot, meg az iOptron-t. De nem zengedezek ódákat róla, hogy ezek a szarok milyen jók...
Inkább megpróbáltam használhatóvá tenni őket, saját átalakításokkal.
Valóban, a Zeiss lencsék között is vannak gyengébben sikerültek. Pl. a Sony fullframe-es DSLR-jéhez gyártott alapzoom sem az az igazi, legendás Zeiss-minőség. De azonos platformra tenni a kínai átlaggal nagyon nem reális dolog.
Ez a véleményem.
Az indító hozzászólást pedig poénnak szántam, azért ebbe a topic-ba írtam...
MDA
Természetesen én sem akarnám az abszolút gagyi skatulyába tenni mindent, amit a kínaiak csinálnak.
Elég csak arra gondolni, hogy jó nevű, elismert német CNC megmunkálóközpontokat gyártó cég gépei, ill. alkatrészei szintén Kínában készülnek, de csak akkor veszi át őket a beszállítótól, ha rajta van a két kínába költöztetett német minőségellenőr aláírása a dokumentáción... Amit a két német csóka nem ír alá, azt eladják féláron kevésbé neves gyártónak, ami meg már annak sem kell, az megy saját kínai logóval a piacra, harmad vagy negyed áron.
Szinte biztos, hogy így megy ez a távcső optikákkal és mechanikákkal is. Ami nem kell Nagler papának, meg az Astro-Physics-nek, mert nem lambda per ezres a felület, arra ácsingózhat a Meade, Celestron, Orion, SkyWatcher, meg a többi "kommerciálisabb" forgalmazó cég.
Ha belegondolunk, ez így tök logikus is.
Az európai (és amerikai, japán, stb.) gyártásban is van selejt. A "selejt" nem azt jelenti, hogy használhatatlan, csupán - többé-kevésbé - nem teljesíti a megfelelőségi kritériumokat. Ezt a komolyabb cégek bezúzzák, mert a goodwill fenntartása nem engedi meg, hogy akár más néven is forgalomba hozza bárki is. De a goodwill fenntartása épp ezért nagyon drága.
A kínaiak pedig orbitális ívben szarnak a goodwill-re. Ők keresni akarnak, bármi áron. Ezért nem létezik az a fogalom náluk, hogy szerzői jogvédelem. Vitatkozom Lajos bácsival: a kínaiak nem vesznek licencet. Egyszerűen gátlástalanul lemásolnak mindent. Aki nem hiszi, olvassa el ezt a friss cikket: http://mno.hu/autopult/ebreszto-autoipar-kina-a-sarkatokra-lep-1200795
Összefoglalva: természetesen Kínában is tudnak figyelni a minőség-ellenőrzésre (ott is működnek atomreaktorok, ott is száguld a mágnespályás gyorsvasút, stb.), de azon a szinten nincs is jelentős árkülönbség a világ többi részéhez képest; ami mégis van még, az is hamar el fog tűnni, mert a kínai melóst sem fogják tudni az idők végezetéig ilyen durván alulfizetni. S hogy a szart is eladják, nem az ő hibájuk. Sokkal inkább a miénk, mert megvesszük. Az más kérdés, hogy kis pénzűek vagyunk, s rákényszerülünk erre a kompromisszumra. Ezzel nincs is gond. Én csak ott dobom le a láncot, amikor a szemét minőséget kényszerűségből megvásároló, egyébként jóravaló emberek elkezdik dicsőíteni a szart, valamiféle önigazolásul... Ez az, amitől falnak megyek. Ha igazuk lenne, akkor mindenki kínai SkyWatcher optikát akarna, és a "drága" Astro-Pysics, meg a TeleVue lehúzhatná a rolót...
Egyébként biztos vagyok benne, hogy sokan "tiszta lelkiismerettel" dicsérik a SkyWatcher lószart, mert nem volt még módjuk egy igazán jó cuccot megtapasztalni. Nekem is nagyon tetszett anno süldő koromban a Lada, és mindenkinek dicsértem is a Wartburghoz meg Zaporozsechez képest, de csak mert nem ülhettem be egy Mercibe, és azt hittem, hogy ott a pózna vége.
Ha nekem is több pénzem lenne, akkor Paramount mechanikát vennék. De mivel nincs annyi, azért megvettem az EQ6-ot, meg az iOptron-t. De nem zengedezek ódákat róla, hogy ezek a szarok milyen jók...
Inkább megpróbáltam használhatóvá tenni őket, saját átalakításokkal.
Valóban, a Zeiss lencsék között is vannak gyengébben sikerültek. Pl. a Sony fullframe-es DSLR-jéhez gyártott alapzoom sem az az igazi, legendás Zeiss-minőség. De azonos platformra tenni a kínai átlaggal nagyon nem reális dolog.
Ez a véleményem.
Az indító hozzászólást pedig poénnak szántam, azért ebbe a topic-ba írtam...
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Kína a Holdon
Dlajos írta:Egy videó a leszállásról.
http://www.liveleak.com/ll_embed?f=c8d757785f35
Elég simának tűnik.
祝贺您
Üdv,
L.
Üdv.
Jó lenne azon a felvételen látni kommentként, feliratozva, hogy a kráterek milyen méretűek, ahogy közelít, nagyon érdekes a felvétel, csak nehéz mihez viszonyítani mikor milyen magasságnál tarthat. Ahogy előbukkannak a még kisebb kráterek, azok is megnőnek, majd belőlük újabb, tiszta Mandelbrot halmaz ...
És a vége fele, ahogy megáll, ott kicsit arrébb megy, lehet olyankor a földi irányítás segít neki, hol szálljon le, nehogy valami kráter oldalán félreboruljon.
Re: Kína a Holdon
Érdekes, hogy a landolás után még egy jó darabig (egészen a felvétel végéig) működik a hajtómű.
Biztos kínai a kikapcsolója...
MDA
Biztos kínai a kikapcsolója...
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Kína a Holdon
Egy hülye kérdésem ha lehetne: miért van az hogy egy mobil telefonba olyan kamerát raknak amivel le lehetne forgatni egy Hollywood-i filmet, viszont ez a több millió dolláros szerkezet homályos fotókat készít a leszállásról és a tájról?
Re: Kína a Holdon
Csodálkozni fogsz! Az amerikai LROC és a kinai szonda kamerái is okostelefon méretű és technikájúak! Kicsit jobbak, de.....
Re: Kína a Holdon
plamatis írta:Az amerikai LROC és a kinai szonda kamerái is okostelefon méretű és technikájúak!
Gondolom azért, mert minden gramm számít.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Kína a Holdon
tobe_ írta:lehet olyankor a földi irányítás segít neki, hol szálljon le, nehogy valami kráter oldalán félreboruljon.
A leszállás teljesen automatikus volt. Nem is volt lehetőség manuális beavatkozásra.
Re: Kína a Holdon
SzZoli írta:A leszállás teljesen automatikus volt. Nem is volt lehetőség manuális beavatkozásra.
Akkor most már értem hogy miért nem reagált a leszálló egység arra, hogy nyomkodtam a billentyűzeten a nyilakat
Re: Kína a Holdon
Ha a címből leveszünk egy "a" betűt megfelelő helyről, akkor "Kín a Holdon" jön ki.