Csillagváros.Hu

Úgy tudom, hogy az 1a típusú szupenróvákat részben arra használják fel, hogy az elvileg azonos fényességükre alapozva meghatározzák a távolságukat, és ezáltal jó saccot kapunk a galaxisa távolságára is.
Ezek a szupernóvák azonban többféleképpen jöhetnek létre. Kettősrendszerben egy fehér törpe és vörös óriás kombinációja az egyik példa. Hasonló robbanás történik ha két fehér törpe egybeolvad.
A kérdésem az volna, hogy a második variáció eredményezhet-e nagyobb robbanást mint az első, és hogy az anyagi összetétel játszik-e valamilyen szerepet a folyamatban?
Pontosság téren mennyire megbízhatóak a szupernóvák?

Bennem is felmerültek efféle kételyek, mióta arra utaló cikkek kezdtek megjelenni a hírportálon, hogy bizony az Ia szupernóvák szülőobjektuma nem mindig az a klasszikus fehér törpe-vörös óriás kettős.
Ha még nem láttad ezeket akkor ajánlom figyelmedbe:
http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20100217-ia-tipusu-szupernovak-eredete.html
http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20100331-ultrafenyes-szupernovak-feher-torpekbol.html
http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20100519-sn2007if.html

A bizonytalanságért tehát részben épp néhány az elmúlt években látott, rekord fényességű Ia szupernóva a felelős. Ezeknél vannak olyan jelek,amik tényleg utalhatnak kettős fehértörpe rendszerre, mint szülőobjektumra. (Pl a szülőobjektum túl nagy tömege.)
A pontosságot illetően, pont ezért nem biztos hogy olyan pontosak az Ia-k mint eddig gondoltuk, mivel úgy tűnik, mégsem mindig ugyanolyan fényesek.

Itt http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_ ... us_sn.html is van egy jó cikk, ami kitér - többek között - a SN-k fényességére, "atípusos" esetben.