Tudom, hogy nem teljesen ide illik, de nem találtam jobb rovatot.
Ma, a csillagászat napja alkalmából tartottam a gyerekeimnek egy rövid bemutatót. Egyszersmint ki is próbáltam a Bresser 150/750-es newtont, amit a Jézuska hozott és eddig vagy időm nem volt, vagy ég nem volt hozzá. Már alkonyatkor elkezdtük nézni a Holdat, egészen sötét égig. A gyerekek (és én is) totál le voltunk nyűgözve. Nagyon nagy ugrás ez a newton a korábbi lencsés “kaleidoszkóphoz” képest. Gondoltam, egy próbára ráfordítom a Mizarra a 15-ös goldline-al. Nem tudtunk betelni ezzel sem, gyönyörűen bontotta. A lányom csinált egy halom Hold fotót a mobiljával, okulárba fotózva. A kisfiam meg bejelentette, hogy akkor ő távcsőre gyűjt.
Hatalmas élmény volt. Majd, miután kezdett hideg lenni, a gyerekek bementek, én összepakoltam. És ekkor jött a nap méltó lezárása. Egy akkora meteor húzott át az égen, amekkorát életemben nem láttam. Smaragdzöld fénye bevilágított mindent, nagyon hosszan, talán 2-3 másodpercig látszott, közben kétszer nagyon erősen felfénylett, szinte vakított.
Persze kívántam gyorsan valamit.
Ezért szép ez a hobby.
Derűs eget mindenkinek!
