Csillagváros.Hu

.géza írta: ↑
2018.10.25. 19:52
... Amit a szemed mutat semmi ahhoz képest, amit tulajdonképen látni vélsz. ...

Ez a mondat egy értelmetlen hülyeség.

.géza írta: ↑
2018.10.25. 19:52
... Nem tudom az a gyűlölt Unistellar hogy kerül megint ide. ...

Senki sem gyűlöli az Unistellar-t, mindenki a helyén kezeli, csak te fetisizálod.

.géza írta: ↑
2018.10.25. 19:52
... Az új érzékelőkről van szó, széles hullámtartományt megmutató okulárként és nagyfelbontású tárolóként. ...

Ez is értelmetlen hülyeség. Milyen "új érzékelőről" beszélsz? Milyen az a "széles hullámtartományt megmutató okulár" és a "nagyfelbontású tároló"?
Te érted, amit írsz, vagy csak úgy egymás után rakod a valahol már olvasott szavakat???

.géza írta: ↑
2018.10.25. 19:52
... Szépen beszélsz velük, leereszkednek hozzád. Megéri. Mit mondjak. Egyébként a mélyég ma már eV (pld. Unistellar), többet mutat és negyedannyiba kerül a kép.

Egyelőre én próbálok leereszkedni hozzád, de lassan már a földön koppan a fejem. Nem fogod fel, amit itt írnak neked. Egy fényképet vagy video-képet hasonlítasz élő, szabadszemes megfigyeléshez. Persze, hogy egy fénykép többet mutat.

Én itt feladom. Menthetetlen vagy. Nem reagálok többet a hülyeségeidre, mert értelmetlen. Mintha a falnak beszélnék.

MDA

Hali!

Attila: ”Én itt feladom. Menthetetlen vagy. Nem reagálok többet a hülyeségeidre, mert értelmetlen."
Kár. Lehet, hogy nem szép, de én jól szórakoztam a diskurzusotokon.

Egy színfoltal kevesebb.

Ahogy négyen is irjátok a klasszikus csill. amatőrizmus más, mint az új lesz. Egyetértek.

.géza írta: ↑
2018.10.25. 19:52
Nem érted nem érted. Amit a szemed mutat semmi ahhoz képest, amit tulajdonképen látni vélsz. Nem tudom az a gyűlölt Unistellar hogy kerül megint ide. Az új érzékelőkről van szó, széles hullámtartományt megmutató okulárként és nagyfelbontású tárolóként. Mint bunkó helyett ij vagy ehelyett puska. Kérdezd meg a srácokat, elmagyarázzák. Mint nekem a PC-t. Szépen beszélsz velük, leereszkednek hozzád. Megéri. Mit mondjak. Egyébként a mélyég ma már eV (pld. Unistellar), többet mutat és negyedannyiba kerül a kép. Ha már beszéltek róla.

Géza fogalomzavarban szenvedsz . A szemedet turbózod fel a távcső optikájával a vizuális észleléskor , a fotonok a megfigyelt objektumból egyenesen a szemedbe érkeznek . Az általad említett eszközök meg csupán egy kozmetikázott fényképet tesznek eléd . Döntsd el magad , hogy neked mi a nagyobb élmény ... ( egy tökéletlen meztelen nőt néznél élőben , vagy photo shoppolt magazinképet

)

Én fotosoppra szavazok.

Közben most láttam, hogy vannak olyan kráterek a oldon is, meg egyéb helyeken, amik hatszögletűek, mint a Szaturnusz vagy a Jupiter 6 szögletű vihara a póluson pl.

Ezek hogy alakulnak így ki becsapódáskor ?

tobe_ írta: ↑
2018.10.25. 20:55
Én fotosoppra szavazok.

Közben most láttam, hogy vannak olyan kráterek a oldon is, meg egyéb helyeken, amik hatszögletűek, mint a Szaturnusz vagy a Jupiter 6 szögletű vihara a póluson pl.

Ezek hogy alakulnak így ki becsapódáskor ?

Ezek ősibb kráterek Hold és más holdak esetében, amiknek később jóval nagyobb események rombolták le falaikat egy-egy irányból, pl Ptolemaeus-kráter , vagy Lacus Mortis esetében is. A szögletességük meg elárulja hogy több irányból is érkezett pusztítás. Bizonyára hosszabb időskálán értve. Vannak négyszögletűek is.

A Szaturnusz vihara más "tészta" elméletileg

.géza írta: ↑
2018.10.25. 20:42
Ahogy négyen is irjátok a klasszikus csill. amatőrizmus más, mint az új lesz. Egyetértek.

Honnan tudod ilyen biztosan, hogy mi lesz az uj? Es honnan tudod, hogy mi a klasszikus?

Csillagos Pisti írta: ↑
2018.10.25. 22:05
A Szaturnusz vihara más "tészta" elméletileg

Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni...

), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.

Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.

Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).

El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.

MDA

Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek

Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ

Attila írta: ↑
2018.10.26. 00:40

Csillagos Pisti írta: ↑
2018.10.25. 22:05
A Szaturnusz vihara más "tészta" elméletileg
Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni... ), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.

Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.

Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).

El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.

MDA

Ebben van logika, aha, érdekes.

Csillagváros.Hu

Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé

Re: Astrocaffé