Mars
Re: Mars
Az ég valójában nem kék, és nem vörös, hanem mint a TÜNDÖKLŐ FORRADALMÁROK kiderítették, lila:
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Mars
Ezt a cikket rögtön magyarra is fordíthatjuk :
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/22/1 ... zjege.aspx
A Mars déli pólusa olyan VÍZjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál. Az új eredmény azt sugallja, hogy a Vörös Bolygó több vizet hordozhatott felszínén a távoli múltban.
Míg a déli pólus jegének nagy része fagyott víz (H2O), ÉS a jégtakaró MINDEN régiója EBBŐL fagyott VÍZBŐL áll. Egy kutatócsapat a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) radarkészülékét használta, hogy kiszámítsa a VÍZjég üledékek mélységét. Annak lemérésével, a radarhullámoknak mennyi időbe telik áthaladni a jégen és visszaérkezni a szondához, a kutatók meghatározták, hogy a VÍZjég-raktár közel 700 méter vastag.
Roger Phillips, a kutatás egyik vezetője AZT HAZUDTA ( az üledék térfogata UGYAN a Felső-tóéval megegyező ÉS EZ A Planetáris skálán nézve ez nem tűnhet soknak ), HOGY AZ ÜLEDÉK VÍZJÉG HELYETT szárazjégBŐL áll, és ennek a mennyiségnek komoly jelentősége van a Mars klímáját illetően.
Ahogy a Földön is, a Mars tengelyének dőlése szabályozza az évszakokat és hőmérsékletet. Ám a Földdel ellentétben – melyRE AZT A FIKCIÓT TALÁLTÁK KI, HOGY A nagy Holdunk stabilizálJA – a Mars tengelye a teljesen egyenestől, a közel 60 fokban eldőltig ingadozhat, mely változás kihatással van a déli jégsapkákra. "Amikor a bolygó forgástengelyének dőlése nagyon magas - a mostaninál jóval nagyobb-, akkor a szén-dioxid az atmoszférába kerül” – HAZUDJA MEGINT Phillips. TEHÁT A NEM LÉTEZŐ gáz mennyisége így majdnem kétszerese a jelenleginek. Amikor a dőlés csökken, a NEM LÉTEZŐ szén-dioxid visszakerül a jégsapkákba.”
Újonnan fagyott szén-dioxidNAK HAZUDOTT - VALÓJÁBAN VÍZjég - eltemetett raktára a Mars déli pólusa közelében, mely harmincszor több H2O-őt tartalmaz, mint korábban becsülték. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Római Sapienza Egyetem/Southwest Kutatóintézet)
A szén-dioxidNAK HAZUDOTT VÍZ egy része a ciklus egyes fázisai során elveszik, ám nagy része megmarad. Újra megfagy a pólusokon - melyek a bolygó leghidegebb pontját képviselik – egészen addig, míg a forgástengely ismét megdől, és a ciklus újra indul. A folyamat 100 ezer évig is tarthat ( DE A MARSI BIOSZFÉRÁNAK, UGYE , MÉG VÉLETLENÜL SINCS SZEREPE EBBEN ) ami azt jelenti, hogy a bolygón állandóan változik a VÍZ szintje. A NYILVÁNVALÓ TÉNYEK SZOKÁSOS LETAGADÁSA a Science folyóiratban jelentek meg. ( TESSÉK ÁJULT TISZTELETTEL OLVASNI ŐKET! )
A Vörös Bolygó mai alacsony atmoszferikus nyomása VALÓJÁBAN azt jelenti, HOGY A FÖLDIHEZ HASONLÓ NYOMÁSA VAN, EZÉRT NEHÉZ NEKÜNK KIMAGYARÁZNI, HOGY A felszínére helyezett víz majdnem azonnal elpárologna - A KAMU-ELMÉLETÜNK SZERINT - DE SEHOGY SEM AKAR ELPÁROLOGNI! Azonban a - KAMU-ELMÉLETÜNKBEN - megnövekedett szén-dioxid-mennyiség sűrűbb, vaskosabb atmoszférát segíthetett életre a múltban - DE SAJNOS NEM AZ SEGÍTETT, HANEM A VÍZ! Míg ez nem eredményezne víztömegeket, bizonyára több hely lenne a felszínen, ahol a víz nem párologna el olyan gyorsan, mint ma - MELY HÜLYE ÉS NYAKATEKERT MEGFOGALMAZÁSNAK MEGINT AZT A SZÁNDÉKA, HOGY EGY NYILVÁNVALÓ TÉNYT NE MONDJUNK KI :
A FÖLDIVEL ÖSSZEVETHETŐ VÍZPÁRÁS LÉGKÖR ELEVE BIZTOSÍTJA A NAGYOBB VÍZTÖMEGEK JELENLÉTÉT A MARS FELSZÍNÉN!
Phillips szerint tény, hogy OLYAN MÓDSZERREL DOLGOZUNK, HOGY ÁLPROBLÉMÁKRA ÁLVÁLASZOKAT ADJUNK, AZAZ : az atmoszferikus nyomás megduplázódna, és a jelenlévő víz nem párologna el azt jelenti, hogy nagyobb esély lenne vízmosások kialakulására. A marsi vízmosásokat először 2000-ben észlelte a Mars Global Surveyor, és először utalt arra, hogy valamikor talán víz hömpölygött a Vörös Bolygón. ( 1877-TŐL FOLYAMATOSAN ÉSZLELT VÍZMOSÁSOKAT MEG FELEJTSÜK EL! ) A kutatók azóta vizsgálódnak, hogy meghatározzák, mikor és milyen mennyiségben volt víz a bolygó múltjában. A vizet szükséges elemnek tartják az élet kialakulásához. Phillips azonban kihangsúlyozza, hogy az atmoszférában megnövekedett szén-dioxidnak minimális közvetett hatása lenne, ha a lehetséges marsi életről beszélünk - ÉS EZ A KÖVETETT HATÁS PEDIG A MARSI ÉLET KIPUSZTULÁSA LENNE, HA MARSI LÉGKÖRBEN ILYEN MENNYISÉGBEN LENNE A CO2...
A több felszíni víz mellett, a sűrűbb atmoszféra azt is jelenti, hogy A porvihar HELYETT FELHŐRÉTEGEK haladNAK át a MAI Marson. EZÉRT RÖGTÖN KITALÁLTUK AZT AZ ELMÉLETET, HOGY A FELHŐRÉTEGEKET porviharokNAK HAZUDJUK, SŐT a legnagyobbNAK HAZUDJUK, melyeket a Naprendszerben megfigyeltek, gyakran hónapokig is fennállnak. A felerősödött IDŐJÁRÁSI CIKLONOK és a nagyobb mennyiségű VÍZ egyéb, még nem ismert változásokat is okozhatott a marsi atmoszférában – állítják a kutatók - SŐT MAGÁN A MARSON IS : PÉLDÁUL EGY FEJLETT MARSI CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSÁT IS.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/22/1 ... zjege.aspx
A Mars déli pólusa olyan VÍZjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál. Az új eredmény azt sugallja, hogy a Vörös Bolygó több vizet hordozhatott felszínén a távoli múltban.
Míg a déli pólus jegének nagy része fagyott víz (H2O), ÉS a jégtakaró MINDEN régiója EBBŐL fagyott VÍZBŐL áll. Egy kutatócsapat a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) radarkészülékét használta, hogy kiszámítsa a VÍZjég üledékek mélységét. Annak lemérésével, a radarhullámoknak mennyi időbe telik áthaladni a jégen és visszaérkezni a szondához, a kutatók meghatározták, hogy a VÍZjég-raktár közel 700 méter vastag.
Roger Phillips, a kutatás egyik vezetője AZT HAZUDTA ( az üledék térfogata UGYAN a Felső-tóéval megegyező ÉS EZ A Planetáris skálán nézve ez nem tűnhet soknak ), HOGY AZ ÜLEDÉK VÍZJÉG HELYETT szárazjégBŐL áll, és ennek a mennyiségnek komoly jelentősége van a Mars klímáját illetően.
Ahogy a Földön is, a Mars tengelyének dőlése szabályozza az évszakokat és hőmérsékletet. Ám a Földdel ellentétben – melyRE AZT A FIKCIÓT TALÁLTÁK KI, HOGY A nagy Holdunk stabilizálJA – a Mars tengelye a teljesen egyenestől, a közel 60 fokban eldőltig ingadozhat, mely változás kihatással van a déli jégsapkákra. "Amikor a bolygó forgástengelyének dőlése nagyon magas - a mostaninál jóval nagyobb-, akkor a szén-dioxid az atmoszférába kerül” – HAZUDJA MEGINT Phillips. TEHÁT A NEM LÉTEZŐ gáz mennyisége így majdnem kétszerese a jelenleginek. Amikor a dőlés csökken, a NEM LÉTEZŐ szén-dioxid visszakerül a jégsapkákba.”
Újonnan fagyott szén-dioxidNAK HAZUDOTT - VALÓJÁBAN VÍZjég - eltemetett raktára a Mars déli pólusa közelében, mely harmincszor több H2O-őt tartalmaz, mint korábban becsülték. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Római Sapienza Egyetem/Southwest Kutatóintézet)
A szén-dioxidNAK HAZUDOTT VÍZ egy része a ciklus egyes fázisai során elveszik, ám nagy része megmarad. Újra megfagy a pólusokon - melyek a bolygó leghidegebb pontját képviselik – egészen addig, míg a forgástengely ismét megdől, és a ciklus újra indul. A folyamat 100 ezer évig is tarthat ( DE A MARSI BIOSZFÉRÁNAK, UGYE , MÉG VÉLETLENÜL SINCS SZEREPE EBBEN ) ami azt jelenti, hogy a bolygón állandóan változik a VÍZ szintje. A NYILVÁNVALÓ TÉNYEK SZOKÁSOS LETAGADÁSA a Science folyóiratban jelentek meg. ( TESSÉK ÁJULT TISZTELETTEL OLVASNI ŐKET! )
A Vörös Bolygó mai alacsony atmoszferikus nyomása VALÓJÁBAN azt jelenti, HOGY A FÖLDIHEZ HASONLÓ NYOMÁSA VAN, EZÉRT NEHÉZ NEKÜNK KIMAGYARÁZNI, HOGY A felszínére helyezett víz majdnem azonnal elpárologna - A KAMU-ELMÉLETÜNK SZERINT - DE SEHOGY SEM AKAR ELPÁROLOGNI! Azonban a - KAMU-ELMÉLETÜNKBEN - megnövekedett szén-dioxid-mennyiség sűrűbb, vaskosabb atmoszférát segíthetett életre a múltban - DE SAJNOS NEM AZ SEGÍTETT, HANEM A VÍZ! Míg ez nem eredményezne víztömegeket, bizonyára több hely lenne a felszínen, ahol a víz nem párologna el olyan gyorsan, mint ma - MELY HÜLYE ÉS NYAKATEKERT MEGFOGALMAZÁSNAK MEGINT AZT A SZÁNDÉKA, HOGY EGY NYILVÁNVALÓ TÉNYT NE MONDJUNK KI :
A FÖLDIVEL ÖSSZEVETHETŐ VÍZPÁRÁS LÉGKÖR ELEVE BIZTOSÍTJA A NAGYOBB VÍZTÖMEGEK JELENLÉTÉT A MARS FELSZÍNÉN!
Phillips szerint tény, hogy OLYAN MÓDSZERREL DOLGOZUNK, HOGY ÁLPROBLÉMÁKRA ÁLVÁLASZOKAT ADJUNK, AZAZ : az atmoszferikus nyomás megduplázódna, és a jelenlévő víz nem párologna el azt jelenti, hogy nagyobb esély lenne vízmosások kialakulására. A marsi vízmosásokat először 2000-ben észlelte a Mars Global Surveyor, és először utalt arra, hogy valamikor talán víz hömpölygött a Vörös Bolygón. ( 1877-TŐL FOLYAMATOSAN ÉSZLELT VÍZMOSÁSOKAT MEG FELEJTSÜK EL! ) A kutatók azóta vizsgálódnak, hogy meghatározzák, mikor és milyen mennyiségben volt víz a bolygó múltjában. A vizet szükséges elemnek tartják az élet kialakulásához. Phillips azonban kihangsúlyozza, hogy az atmoszférában megnövekedett szén-dioxidnak minimális közvetett hatása lenne, ha a lehetséges marsi életről beszélünk - ÉS EZ A KÖVETETT HATÁS PEDIG A MARSI ÉLET KIPUSZTULÁSA LENNE, HA MARSI LÉGKÖRBEN ILYEN MENNYISÉGBEN LENNE A CO2...
A több felszíni víz mellett, a sűrűbb atmoszféra azt is jelenti, hogy A porvihar HELYETT FELHŐRÉTEGEK haladNAK át a MAI Marson. EZÉRT RÖGTÖN KITALÁLTUK AZT AZ ELMÉLETET, HOGY A FELHŐRÉTEGEKET porviharokNAK HAZUDJUK, SŐT a legnagyobbNAK HAZUDJUK, melyeket a Naprendszerben megfigyeltek, gyakran hónapokig is fennállnak. A felerősödött IDŐJÁRÁSI CIKLONOK és a nagyobb mennyiségű VÍZ egyéb, még nem ismert változásokat is okozhatott a marsi atmoszférában – állítják a kutatók - SŐT MAGÁN A MARSON IS : PÉLDÁUL EGY FEJLETT MARSI CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSÁT IS.
A hozzászólást 4 alkalommal szerkesztették, utoljára Iron 2011.04.22. 22:41-kor.
" Hamarosan elindul egy olyan folyamat a lelkekben és az ország minden településén, amelynek során minden magyar feleszmél és lerázza a hamis urak hamis hatalmát. TÜNDÖKLŐ FORRADALOM - így kerül majd bele minden
történelemkönyvbe."
történelemkönyvbe."
Re: Mars
Olvasd már el legalább a címét a cikknek: MÚLTban.
--mpt
--mpt
Re: Mars
Miután valaki bebizonyítja, azzal hogy nem reagál az ellenérvekre, hogy nem tudatlanságból ír ilyen hülyeségeket hanem valami beteges indítékból, azután már nem kell válaszolni neki. Én se hiszem hogy a letiltás lenne a legjobb megoldás. Ha szemétként kezeljük és egyszerűen átlépünk a hozzászólásain az biztos fog fájni az ilyennek.
-
- Hozzászólások: 448
- Csatlakozott: 2010.01.16. 18:12
Re: Mars
Hm..
Már alig várom a következő közelséget. Igazából az előzőre szerettem volna befejezni a tükrömet és a távcsövem! De nem jött össze! Sajnos, még várni kell erre egy kicsit! Persze, nem gond, mert a Jupitert sikerült "megcsípnem" mostanában a Szaturnuszt is.. Sőt, a Merkúr is megvolt egyszer, igaz nem sokat mutatott, mert alacsonyan volt, mint mindig, és a légkör is nyugtalan volt!
Már alig várom a következő közelséget. Igazából az előzőre szerettem volna befejezni a tükrömet és a távcsövem! De nem jött össze! Sajnos, még várni kell erre egy kicsit! Persze, nem gond, mert a Jupitert sikerült "megcsípnem" mostanában a Szaturnuszt is.. Sőt, a Merkúr is megvolt egyszer, igaz nem sokat mutatott, mert alacsonyan volt, mint mindig, és a légkör is nyugtalan volt!
Re: Mars
De most pont olyan időszakban vagyunk, hogy a közelségek közül a legtávolabbiakat kapjuk. Azt hiszem, még a legközelebbinél is kisebb lesz a max átmérő, mint a legutóbbinál, talán ez lesz a legtávolabbi közelség... Volt erről egy jó ábra talán az MCSE oldalán.
Benei Balázs
110/800 Tal Newton
110/800 Tal Newton
Re: Mars
Úgy emlékszem a tavalyi volt a legkisebb látszó átmérőjű oppozíció. Innentől már nőni fog. (Bár ugyanakkor sajnos egyre délebbre is kerül).
90/900 refraktor
Re: Mars
Iron írta:Ezt a cikket rögtön magyarra is fordíthatjuk :
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/22/1 ... zjege.aspx
A Mars déli pólusa olyan VÍZjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál.
A cikk elejének manipuláció nélküli, copy-paste-es idézete:
>>A Mars déli pólusa olyan szárazjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál. << (Kiemelés tőlem.)
"a jégtakaró MINDEN régiója EBBŐL fagyott VÍZBŐL áll." helyett:
>>a jégtakaró bizonyos régiója szárazjégből – fagyott szén-dioxidból – áll<<
Csak azoknak idéztem, akik már fáradtak a témától, és meg sem nézik.
Szánalmas ez az átlátszó hamisítgatás.
Fokozódik a helyzet, megjelentek a piros és a nagybetűk
De elég is ebből, foglalkozzunk a tényleges megfigyelésekkel. Kb mikortól is lesz látható a bolygó?
Re: Mars
Eléggé soká, jó egy évet kell várni a legnagyobb közelségre, de gondolom, már valamikor január tájékán érdemes lesz figyelni... És jól emlékeztem, sajnos ez lesz a legtávolabbi a környező közelségek közül. Igaz, ez a cikk a 2007es eseményről ír, jó előrejelzés van benne:
Sokkal nem lesz távolabb, mint legutóbb, és akkor is egész jó részleteket lehetett rajta megfigyelni.
Sokkal nem lesz távolabb, mint legutóbb, és akkor is egész jó részleteket lehetett rajta megfigyelni.
Benei Balázs
110/800 Tal Newton
110/800 Tal Newton
Re: Mars
Ma hajnalban egy időre kiderült az égbolt, a Jupiter mellett a Marsot is megcéloztam. Bár a légkör és a kis látszó átmérő se kedvezett még a fotózáshoz, végül is első idei képnek megteszi. A fotó egyúttal mutatja, hogy már érdemes lehet 8-10 cm körüli objektívvel is próbálkozni, mert egy esetleges jó nyugodtság meghálálhatja a korán kelést. (195/1300N, 5m fókusz+Scopium kamera)
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.