Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
A Chandra röntgenteleszkóppal, illetve optikai és infravörös
távcsövekkel végzett észlelések alapján egy 10,2 milliárd fényév
távolságban található galaxishalmazt sikerült azonosítani.
»» Az eredeti cikk ide kattintva olvasható el.
távcsövekkel végzett észlelések alapján egy 10,2 milliárd fényév
távolságban található galaxishalmazt sikerült azonosítani.
»» Az eredeti cikk ide kattintva olvasható el.
-
- Hozzászólások: 3
- Csatlakozott: 2009.10.27. 12:16
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Az ősrobbanás elméletét az inflációs szakasz és a távolságrekorder halmazok lehet, hogy megkérdőjelezik? Mi lesz, ha még messzebb is találnak halmazokat, egészen a "peremnél"?
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Érdekes és informativ beszámoló! De nem mnagyon ütött szíven! A kozmológia és kozmogónia voltaképpen ma még annyira sovány tényanyagra támaszkodik, hogy inkább csak játék a vélt lehetőségekkel, mint komoly modell. Én az elmult félévszázad alatt annyi változatot olvastam, hogy agészen komolyan egyiket sem tudom venni. Amikor az első (akkor modern) csillagászati írásokat olvastam, az Androméda-köd távolságát még 750 000 fé-nek tekintették, és nagy szenzáció volt, amikor W. Baade megkétszerezte a galaktikus távolságokat (1950), azután még ezt is megfejelték jó egynegyedével. Akkor a legtávolabbi extragalaxist már 4-5 milliárd fé-re becsülték. A Hubble-állandó meg hol kétszeresére nőtt, hol negyedére csökkent. No azután jöttek a kvazárok. (Ki emlékszik arra, hogy a 3C273-at valaha Galaktikán beklüli szupernova maradványként emlegették?) De hát állandó-e a Hubble-állandó? Ha valaki megéri, hát találkozhat majd egy-két "forradalmi" változással!
Üdv: BQ
Üdv: BQ
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Nem értek nagyon a csillagászathoz, de a Hubble mintha már 13,2 mrd fényévre lévő galaxisokat is látott volna.
http://mikron.blog.hu/2009/09/17/a_hubb ... i_galaxist
Ez miben más ahhoz képest?
http://mikron.blog.hu/2009/09/17/a_hubb ... i_galaxist
Ez miben más ahhoz képest?
-
- Hozzászólások: 3
- Csatlakozott: 2009.10.27. 12:16
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
A 3 C 273 kvazár más szempontból is érdekes!1977 juliustól 1980 juliusáig (3 év alatt) rögzített felvételeken a a kvazár két komponensének a távolsága 25 fényévvel növekedett.A felvételek a rádióhullámok tartományában készültek.Ha ez valóságos távolságnövekedés lenne, akkor azt jelentené, hogy a mozgás sebessége kb a fénysebesség nyolcszorosa!Vagy a kvazár sokkal közelebb lenne? Mindenesetre több más kvazár és galaxisnál előfordul ez a különös jelenség.
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
balázsicsl írta:Az ősrobbanás elméletét az inflációs szakasz és a távolságrekorder halmazok lehet, hogy megkérdőjelezik? Mi lesz, ha még messzebb is találnak halmazokat, egészen a "peremnél"?
A cikk végén megemlítik, hogy ha nagyobb számban találnának ilyen távolságban galaxishalmazokat, akkor valószínűleg újra kellene gondolni néhány dolgot ...
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Mikron írta:Nem értek nagyon a csillagászathoz, de a Hubble mintha már 13,2 mrd fényévre lévő galaxisokat is látott volna.
http://mikron.blog.hu/2009/09/17/a_hubb ... i_galaxist
Ez miben más ahhoz képest?
Itt galaxishalmazról, tehát egy nagyobb struktúráról van szó.
-
- Hozzászólások: 3
- Csatlakozott: 2009.10.27. 12:16
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Csak a következőkre gondoltam:1. a távolságrekorder galaxishalmaz az univerzum nem egy kitüntetett helyén van. 2. az univerzumban sok galaxishalmaz van.Ezekből következik, hogy a rekorderen innen is,túl is van még több halmaz.Felfedezésük csak idő és technika kérdése.(Elismerem,hogy gondolatmenetem jelenleg inkább feltételezés, mint tény.)
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
A Világegyetem kora és mérete között alapvető ellentmondás van.
George Gamow elmélete szerint a Világegyetem a Nagy Bumm-al kezdődött, amely robbanás, a jelenleg elfogadott számítások szerint, 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt.
A Világegyetem jelenleg ismert legtávolabb levő galaxishalmaza 10,2 milliárd fényévre van a Földtől. (L.: hírek csillagászat hu: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén.) Ez azt jelenti, hogy ez a galaxishalmaz 13,7-10,2=3,5 milliárd évvel a Nagy Bumm idopontja után látható vagyis 10,2 milliárd évvel ezelőtt volt azon a helyen ahol most látjuk. Bár a Nagy Bumm helye a Világegyetemben nem ismert, jó okom van feltételezni, hogy a Nagy Bumm és a 10,2 milliárd fényévnyire levő galaxishalmaz korkülönbsége 3,5 milliárd év vagy annál kisebb. Ha ugyanis a galaxishalmaz távolabb van a Nagy Bumm-tól mint 10,2 milliárd fényév, akkor a robbanás középpontjától a 3,5 milliárd év alatt még nagyobb távolságra jutott.
Ha a 3,5 milliárd évet fogadom el, akkor ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt 10,2 milliárd fényévnyi utat tett meg, ami azt jelentené, hogy a galaxishalmaz sebessége 10,2/3,5=2,9-szer gyorsabb volt, mint a fénysebesség. Mivel Einstein elmélete szerint a fénysebességnél nagyobb sebesség a Világegyetemben nem lehetséges, ezért az ismert és elfogadott számértékek valamelyike hibás, vagy fel kell tételeznem, hogy a Nagy Bumm elmélete téves.
Ha azt vizsgálom, hogy melyek azok a határértékek, amelyeknél még igaz a Nagy Bumm 13,7 milliárd éves kora, akkor a következő eredményeket kapom:
Ha feltételezem, hogy az Univerzum tágulásának az átlagsebessége nem volt nagyobb, mint a fénysebesség fele, akkor mindazon égitestek, amelyek távolabb vannak mint a Nagy Bumm által eltelt idő egyharmada, azaz 4,233 milliárd fényév, akkor ez azt jelentené, hogy a Nagy Bumm soha nem létezett, vagy az elfogadott 13,7 milliárd év hibás, vagy a legtávolabb látható galaxisok a fent számítottnál (4,233 milliárd fényév) közelebb vannak.
Szélső esetben, feltételezve azt, hogy a tágulás fénysebességgel történt, a legtávolabb látható égitestek nem lehetnek távolabb 13,7/2=6,85 fényévnél.
Annyi mindenképpen biztos, hogy a legtávolabb látható égitesteknek, a 13,7 milliárd év alapján, közelebb kell lenniük 6,85 fényévnél. Ez pedig jóval kisebb, mint a jelenleg elfogadott legnagyobb távolságok a Világegyetemben.
Mivel, véleményem szerint, a galaxishalmazok tágulási sebessége nem közelíthette meg a fénysebességet, ezért, feltételezésem szerint, a legtávolabbi galaxishalmazok 5-6 milliárd fényévnél nem lehetnek távolabb.
Szeretném megjegyezni, hogy a fenti megállapításokat nemcsak galaxishalmazokra, de kisebb csillagászati egységekre is érvényeseknek tartom.
George Gamow elmélete szerint a Világegyetem a Nagy Bumm-al kezdődött, amely robbanás, a jelenleg elfogadott számítások szerint, 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt.
A Világegyetem jelenleg ismert legtávolabb levő galaxishalmaza 10,2 milliárd fényévre van a Földtől. (L.: hírek csillagászat hu: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén.) Ez azt jelenti, hogy ez a galaxishalmaz 13,7-10,2=3,5 milliárd évvel a Nagy Bumm idopontja után látható vagyis 10,2 milliárd évvel ezelőtt volt azon a helyen ahol most látjuk. Bár a Nagy Bumm helye a Világegyetemben nem ismert, jó okom van feltételezni, hogy a Nagy Bumm és a 10,2 milliárd fényévnyire levő galaxishalmaz korkülönbsége 3,5 milliárd év vagy annál kisebb. Ha ugyanis a galaxishalmaz távolabb van a Nagy Bumm-tól mint 10,2 milliárd fényév, akkor a robbanás középpontjától a 3,5 milliárd év alatt még nagyobb távolságra jutott.
Ha a 3,5 milliárd évet fogadom el, akkor ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt 10,2 milliárd fényévnyi utat tett meg, ami azt jelentené, hogy a galaxishalmaz sebessége 10,2/3,5=2,9-szer gyorsabb volt, mint a fénysebesség. Mivel Einstein elmélete szerint a fénysebességnél nagyobb sebesség a Világegyetemben nem lehetséges, ezért az ismert és elfogadott számértékek valamelyike hibás, vagy fel kell tételeznem, hogy a Nagy Bumm elmélete téves.
Ha azt vizsgálom, hogy melyek azok a határértékek, amelyeknél még igaz a Nagy Bumm 13,7 milliárd éves kora, akkor a következő eredményeket kapom:
Ha feltételezem, hogy az Univerzum tágulásának az átlagsebessége nem volt nagyobb, mint a fénysebesség fele, akkor mindazon égitestek, amelyek távolabb vannak mint a Nagy Bumm által eltelt idő egyharmada, azaz 4,233 milliárd fényév, akkor ez azt jelentené, hogy a Nagy Bumm soha nem létezett, vagy az elfogadott 13,7 milliárd év hibás, vagy a legtávolabb látható galaxisok a fent számítottnál (4,233 milliárd fényév) közelebb vannak.
Szélső esetben, feltételezve azt, hogy a tágulás fénysebességgel történt, a legtávolabb látható égitestek nem lehetnek távolabb 13,7/2=6,85 fényévnél.
Annyi mindenképpen biztos, hogy a legtávolabb látható égitesteknek, a 13,7 milliárd év alapján, közelebb kell lenniük 6,85 fényévnél. Ez pedig jóval kisebb, mint a jelenleg elfogadott legnagyobb távolságok a Világegyetemben.
Mivel, véleményem szerint, a galaxishalmazok tágulási sebessége nem közelíthette meg a fénysebességet, ezért, feltételezésem szerint, a legtávolabbi galaxishalmazok 5-6 milliárd fényévnél nem lehetnek távolabb.
Szeretném megjegyezni, hogy a fenti megállapításokat nemcsak galaxishalmazokra, de kisebb csillagászati egységekre is érvényeseknek tartom.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára korei 2011.11.07. 01:08-kor.
Re: Távolságrekorder galaxishalmaz az Univerzum peremén
Én csak arra lennék kíváncsi, hogy mondjuk 50 év múlva az ősrobbanás-elméleten csak nevetnek-e, mint tudománytörténeti érdekességen, vagy még tartja majd magát a nézet. A mai tudomány szerint végül is megállja a helyét. Nekem csak annyi szúrt szemet, hogy mindent (egy hihetetlenül összetett, bonyolult, és mégis "jól működő" világegyetemet, a maga összes szépségével együtt) egy "szimpla" robbanásból eredeztetünk. Az ókorban is ilyeneket gondoltak, csak még általában hozzáfűztek istenségeket. Így nehéz komolyan venni. Több bizonyíték kellene szerintem.
A másik kérdés az, hogy hogyan tudunk pontosan távolságot mérni? A tér mennyire homogén? Amig a fény megtesz valamennyi utat, szerintem nem biztos, hogy útja során a rá ható körülmények nem változnak.
Nem vagyok szakértő, csak elgondolkodtatott a téma.
A másik kérdés az, hogy hogyan tudunk pontosan távolságot mérni? A tér mennyire homogén? Amig a fény megtesz valamennyi utat, szerintem nem biztos, hogy útja során a rá ható körülmények nem változnak.
Nem vagyok szakértő, csak elgondolkodtatott a téma.