Attila írta:Két súlypont-vetületre érdemes odafigyelni.
Az egyik - amiről az előző hozzászólásban volt szó - az az alapozás vízszintes felülete középpontjának és a távcső-mechanika-pier rendszer kombinált tömegközéppontjának a viszonya. Ha e kettő nem esik egymás alá/fölé, akkor az alaptest aszimmetrikus gravitációs terhelést kap, aminek hatására kialakuló forgatónyomaték billenteni akarja az alaptestet. Hacsak nem sziklán nyugszik az alaptest, ez annak lassú mozgását eredményezi, és időről időre elmegy a pólus, ahogy dől el az egész tömb. Természetesen ennek mértéke sok mindentől függ, a talajmechanikai paraméterektől kezdve az esős évszakok vízhozamáig...
Ez így igaz. Nos az említett vázlatban biztosan felfigyeltél arra, hogy az alső kereszttartók és a kitámasztó rudak is nagyjából helyesen kalkuláltak a tömegközépont középpontos elhelyezkdése érdekében. A ferde tartó súlypontja nagyjából középpont fölé esik. Az alsó kiöntött tartó viszont eltolódik a két tartó találkozási pontja irányába, a támasztók ezt nem ellensúlyozzák, teljesen. A ferde főtartó végére helyezett mechanika tömege viszont ismeretln, de igyekeztem úgy felvázolni, hogy azzal számított közös súlypont a teljes alátámasztott felület közepe fölé essen, vagy ahhoz nagyon közel. Ezzel a póusferdülés elhanyagolható.
Attila írta:A másik eset a centrikus súlyelosztás fontossága szempontjából a horizontális platform síkja. Ha itt a platform fölötti rész (azaz a "nyak", a mechanika és a tubus együtt) súlypontja a forgatható platform alátámasztási felületén kívülre esik, akkor pólus-állítás közben - a rögzítőcsavarok fellazítása után - a platform befeszül, és nem lehet kellő finomsággal mozgatni. Így viszont szinte lehetetlen kellő pontossággal pólusra állni.
A hivatkozott modell esetén ez utóbbi biztosan nem teljesül, az "alapozási kritériumot" viszont nem látni a rajzon.
Remélem érthetően írtam le.
MDA
A vázolt megoldás ugyan nem mutatja, hogy hogyan van ráerősítve egy EQ szerkezet. Érzésem szerint a ferde tertóoszlop végének megfelelő kialakításával az említett probléma is megoldható, azaz lelazítva sem bukik előre a szerkezet, megnehezítve a pólusraállást. Az viszont kétségtelen, hogy nem az eredeti fejet kellene változtatás nélkül rátenni, hanem illeszkedő végződést szerkeszteni az oszlopvégre. Ez valóban nincs a vázlaton. A ferde 47 fok körüli döntött oszlop előnye viszont szembetűnő, és a négyzetes betonvassal erősítetten kiöntött oszlop használatának minden előnye jól látható. Egy alátámasztási vázlatot is megadtam, amely arányaiban tükrözi a helyes megoldást. Ha valaki ilyen tartó építését tervezi, az nyilván az adott méreteket, súlyeloszlást figyelembe veszi, és az ismert tömegű EQ szerkezettel és távcsővel számolja.
Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!