Hozzászólás
Szerző: astrohist » 2014.01.12. 15:35
Wilson-jelenség: a napfoltok nagy részénél az umbra mélyebben fekszik, mint a környező fotoszfére, ezért a penumbra tölcsérszerűen mélyed a sötét magig. Amikor egy nagyobb napfolt a perem közelében van, mintegy oldalnézetből látod, ezért a Nap-perem felőli penumbra részre "rálátunk, a felénk (Nap közepe felé) eső részt viszont a magasabban fekvő fotoszféra kissé takarja. Ezért a mag helyzete látszólag szimmetrikussá válik. Szóval ténylegesen érzékeled a lapos tölcsér-szerű jelleget. (Azt hiszem a googlon beütve a Wilson-jelensége vagy Wilson-phenomenon kereső szót, szép ábra is található erről.) De nem minden napfoltnál mutatkozik, és néha az umbra a valóságban is aszimmetrikus helyzetű. Ezért érdemes folyamatosan figyelni a foltok látszó alakját.
A Wilson jelenség nagy foltoknál már 5-6 cm-s távcsővel, 50-80x-os nagyítással is észrevehető. (Én már 4 cm-es távcsővel is láttam nagyobb foltoknál.)
Kis távcsővel a fáklyák fényes szabálytalan fehér mezőként főleg a Nap pereme közelében, napfolt(csoportok) körül láthatók. (Néha a foltoktól függetlenül is jelentkeznek.) 5-6 cm-es távcsővel szépen látszanak. Én zöld szűrőn át láttam a legszebben a fáklya mezőket.
Jó észlelést: Lajos