Melyiknek higgyünk?
Re: Melyiknek higgyünk?
Nekem a Clear Outside "jött be" eddig leginkább: https://clearoutside.com/forecast/47.39/18.9
Főleg mobil-applikácóként szoktam megnézni; nekem szimpatikus, és többnyire be is szokott jönni.
Használja még valaki más is?
MDA
Főleg mobil-applikácóként szoktam megnézni; nekem szimpatikus, és többnyire be is szokott jönni.
Használja még valaki más is?
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Melyiknek higgyünk?
Ezt is szoktam használni. Mind a kettő szerintem elég jól használható.
Üdv:
Gergő
Üdv:
Gergő
Üdv:
Gergő (RKM)
Gergő (RKM)
Re: Melyiknek higgyünk?
Sziasztok,
Nem pontosan ideillő a kérdésem, de nem szerettem volna külön topikot nyitni neki.
A hétvégén Szentgotthárd környékére utazom, és arra gondoltam, remek alkalom arra, hogy kevésbé fényszennyezett helyeken végre ismét reaktiváljam a távcsövem, és észleljek néhány dolgot.
A kérdésem az lenne, mivel fokozottan amatőr vagyok, hogy az év ezen időszakában és a nyugati határszélen milyen bolygók, esetleg galaxisok észlelését javasoljátok kevés rutinnal rendelkező embernek? Lesz nálam egy bino is.
Köszönöm
Nem pontosan ideillő a kérdésem, de nem szerettem volna külön topikot nyitni neki.
A hétvégén Szentgotthárd környékére utazom, és arra gondoltam, remek alkalom arra, hogy kevésbé fényszennyezett helyeken végre ismét reaktiváljam a távcsövem, és észleljek néhány dolgot.
A kérdésem az lenne, mivel fokozottan amatőr vagyok, hogy az év ezen időszakában és a nyugati határszélen milyen bolygók, esetleg galaxisok észlelését javasoljátok kevés rutinnal rendelkező embernek? Lesz nálam egy bino is.
Köszönöm
Drazsé for president!
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2652
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Melyiknek higgyünk?
Gyakorlatilag ugyanazt látod Szentgotthárdról, mint Záhonyból: kb. telehold, azaz mélyegezés kilőve. Marad maga a Hold, ami teleholdkor is tartogat észlelnivalót a csipkézett peremvidékével, Napnyugta után a fényesen ragyogó, de elég picike Vénusz, meg a Jupiter, ami 11 után már egész jól észlelhető. A Mars és a Szaturnusz hajnaltájban észlelhető csak.
Re: Melyiknek higgyünk?
Vizi Péter írta:Gyakorlatilag ugyanazt látod Szentgotthárdról, mint Záhonyból: kb. telehold, azaz mélyegezés kilőve. Marad maga a Hold, ami teleholdkor is tartogat észlelnivalót a csipkézett peremvidékével, Napnyugta után a fényesen ragyogó, de elég picike Vénusz, meg a Jupiter, ami 11 után már egész jól észlelhető. A Mars és a Szaturnusz hajnaltájban észlelhető csak.
Szóval összefoglalva jelenleg a Hold miatt semmi, amit érdemes nézni, hacsak hajnalig nem akarsz nézelődni, mert akkorra csupa víz minden cuccod.
D.Laci
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Re: Melyiknek higgyünk?
Victorius írta:... A kérdésem az lenne, mivel fokozottan amatőr vagyok, hogy az év ezen időszakában és a nyugati határszélen milyen bolygók, esetleg galaxisok észlelését javasoljátok kevés rutinnal rendelkező embernek? Lesz nálam egy bino is.
A telihold miatt csak fényesebb kettősök és változócsillagok, valamint bolygók.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Melyiknek higgyünk?
Hello, én is nagyon szeretem ezt az előrejelzőt, már jó ideje használom, és az a tapasztalatom, hogy középtávon kicsit pontosabb, mint a Clear Outside - talán mert ez Európára optimalizált időjárási modelleket használ (a CO szinte mindig sokkal pesszimistább előrejelzéseket ad). Viszont az aznap esti, rövid távú előrejelzésben a CO jobb: úgy tűnik ott gyakrabban számolják újra a modellt a légköri adatok alapján - a Meteblue sokszor még akkor is az előző napi értékeket hozza, amikor már egyértelműen mások a konkrét időjárási körülmények.Lovász András írta: ↑2020.02.10. 08:40Nagyon tetszik ez az előrejelző, köszönet érte, Zsolt!cbo írta: ↑2020.02.06. 23:27...Seeing előrejelzésre - mint talán a legtöbb bolygós a meteoblue "seeing predictions"-t használom, itt van pl Budapestre a link:
https://www.meteoblue.com/hu/id%C5%91j% ... 1g_3054643
De vigyázat, náluk 1-től 5-ig megy a skála, az ALPO meg ugye 1-10-et használ.
Van egy kérdésem ezzel kapcsolatban: tudja valaki, hogy mit jelent a "seeing" alatt az "index1", ill. "index2" értéke? Mármint hogy miért van kettébontva? Azt vettem észre, hogy nem akkorra jelzi a legjobb felbontóképességet, amikor ez a 2 érték a legmagasabb. Szóval mintha nem lennének összhangban. Ez vajon miért van? (Lejjebb a magyarázat világos, de erre nem tér ki.)
Bocs az off-ért, csak itt került szóba ez a dolog...
Üdv András
Van egy tanulmány, amely szerint világszerte rögzített 2830 vizuális észlelés alapján a Meteoblue átlagosan 70%-ban jósolta pontosan a felhőzeti értékeket.
Az index1 és az index2 az egyszerűen csak két különböző matematikai modell a légköri adatokból (elsősorban a turbulens rétegekből) a nyugodtság szubjektív értékelésére. Gondolom azért van kettő, mert bizonyos körülmények között az egyik modell a pontosabb, bizonyos körülmények között a másik. Nekem az a privát tapasztalatom, hogy ha már az egyik 4-es seeinget ad, akkor nem lesz rossz ég. (Egyébként az Index 1 szinte mindig optimistább modell.)
Viszont a felbontás érték a legnagyobb rejtély nekem is a meteoblue-n. A leírás szerint ezt az értéket a két seeing indexből és még külön a "Bad layers" paraméter összefüggéseiből kalkulálják, és ezért közvetlenül nem korrelál egyik egyedi értékkel sem. De számomra teljesen érthetetlenül, többször előfordult már, hogy azonos, vagy nagyon hasonló seeing és bad layer értékek mellett is különböző felbontás érték jelent meg. (Ez esetleg adódhat abból, hogy a 2 seeing 5 fokozatú skálája a kerekítés miatt elég nagy eltéréseket eltüntethet, amit a modell még tartalmaz...)
Már számtalan bogarásztam a francia nyelvű leírást, amely összefoglalja a kalkulációs módszert, amiből kiderült, hogy a kalkuláció alapja egy Matthias Müller által kidolgozott NMM22NMM (Non-hydrostatic Meteorological Model) nevü modell, de nem igazán lettem okosabb...
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2652
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Melyiknek higgyünk?
Hát igen. Ezek az előjelzők csak hozzávetőleges tájékozódásra jók, a pontosságuk az én pár éves tapasztalatom alapján is jó, ha 2/3 (a felhőborítottságról beszélek).
És akkor a helyi asztroklímáról még nem is beszéltem.
Nekem messze a legjobban a sat24 felhőképe+infra és a helyi tapasztalat jön be.
És akkor a helyi asztroklímáról még nem is beszéltem.
Nekem messze a legjobban a sat24 felhőképe+infra és a helyi tapasztalat jön be.
Re: Melyiknek higgyünk?
De most nem úgykéne lennie, hogy az ars sec annál kisebb, minél magasabbak a seeing indexek? Mert majdnem hogy fordítva van.Ankalimon írta: ↑2020.02.12. 15:23
Viszont a felbontás érték a legnagyobb rejtély nekem is a meteoblue-n. A leírás szerint ezt az értéket a két seeing indexből és még külön a "Bad layers" paraméter összefüggéseiből kalkulálják, és ezért közvetlenül nem korrelál egyik egyedi értékkel sem. De számomra teljesen érthetetlenül, többször előfordult már, hogy azonos, vagy nagyon hasonló seeing és bad layer értékek mellett is különböző felbontás érték jelent meg. (Ez esetleg adódhat abból, hogy a 2 seeing 5 fokozatú skálája a kerekítés miatt elég nagy eltéréseket eltüntethet, amit a modell még tartalmaz...)
Már számtalan bogarásztam a francia nyelvű leírást, amely összefoglalja a kalkulációs módszert, amiből kiderült, hogy a kalkuláció alapja egy Matthias Müller által kidolgozott NMM22NMM (Non-hydrostatic Meteorological Model) nevü modell, de nem igazán lettem okosabb...
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
-
- Hozzászólások: 2479
- Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06
Re: Melyiknek higgyünk?
Köszi Tamás! Ezt a leírást eddig még nem láttam. Ez alapján úgy tűnik nekem, hogy az index1 inkább az "elkenődést", az index2 pedig a turbulenciából adódó "mozgást" mutatja.Ankalimon írta: ↑2020.02.12. 15:23...Az index1 és az index2 az egyszerűen csak két különböző matematikai modell a légköri adatokból (elsősorban a turbulens rétegekből) a nyugodtság szubjektív értékelésére. Gondolom azért van kettő, mert bizonyos körülmények között az egyik modell a pontosabb, bizonyos körülmények között a másik. Nekem az a privát tapasztalatom, hogy ha már az egyik 4-es seeinget ad, akkor nem lesz rossz ég. (Egyébként az Index 1 szinte mindig optimistább modell.)...
Tapasztaltam már, hogy a Szaturnusz szinte állt, de alig látszottak rajta részletek. Máskor meg hullámzott, ennek ellenére szépen jöttek a sávok a bolygón és a gyűrűkön is.
Ha pedig mindkettő jelen van, akkor lehet csomagolni és hazamenni .
Üdv, András
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
254/1200 Dobson,
eq-platform