Köszönöm a választ. Elolvastam az összes blog bejegyzésed. Tetszet. Sokat okosodtam. Maradok a 120/1000-es távcsőnél. Holdat nézegetek a gyerekkel és a napot. Aztán ránézünk másra is, aztán majd kiderül mire megyünk vele. Kezdésnek jó lesz. Ha a gyerkőcnek megtetszik, akkor majd tovább lépünk. Egyenlőre túl nagy összeget nem akarok kiadni, meret nehogy csalódás legyen. Hershel-prizmáról nem is hallottam, köszi a tippet. Olyan kérdésem lenne, hogy a goto mechanikát manuálisan is lehet használni? Tehát ha én azt szeretném, hogy magam keressem meg az égen a bolygót, akkor mozgathatom a rendszeret anélkül is, hogy a goto elektronikát beüzemelném?Attila írta: ↑2025.02.01. 13:58
1. Először is: a bolygók, főleg a felszíni részleteik - bár nagyon fényesek, ezért nem kell hozzájuk feltétlenül lavór méretű cucc, de - picikék, így minél nagyobb nagyítás (azaz rövidebb okulár) vagy akár valami jobb minőségű nyújtó tag használata viszont nagyon ajánlott. A Fraunhofer objektív egy kiváló típus (főleg, ha jól tervezik és kivitelezik), de mégis csak egy akromát (kétütemű motorokból is építettek kiváló versenygépeket...). Tehát igazán nagy nagyítások (kb. 100-150X nagyítás fölött, nyílásviszonytól és minőségtől függően) mellett azért be fog jelezni "némi színezés".
Megértem, hogy nem lehet mindenkinek pénze egy igazi APO triplet-re, de ma már akkor is inkább az ED-k felé (nevezik kéttagú APO-nak is...) javaslom a keresgélést, még némi átmérő csökkenés árán is. A "kétütemű" akromátok kisebb nagyítás mellett akár kiválóak is lehetnek, de hát a bolygókhoz éppen hogy nagy nagyítást érdemes igazán használni.
2. A Nap megfigyeléséhez ne a termékleírásban javasolt szűrőt vedd, hanem feltétlenül Hershel-prizmát. Szinte még a legrosszabb és legolcsóbb Hershel-prizma is SOKKAL szebb képet ad, mint egy objektív elé helyezett napszűrő, vagy pláne leblendézés. (Nekem is van, ezért tudom.)
3. A cső alá adott mechanika vizuális munkához teljesen adekvát típus, ráadásul ha bolygókat szeretnél a későbbiekben fotózni, ahhoz sem kell ennél robosztusabb mecha, mivel azt úgyis videózni fogod, nem pedig egy-egy 10 perces expo alatt kell vezetni halál pontosan a cuccot. Mélyég fotózni pedig ezzel - valószínűleg - úgy sem fogsz.
4. A háromláb viszont kulcskérdés. Ha az nem atom-stabil, akkor sokat fog lengedezni rajta a tubus, ami - hidd el - nem jó dolog...
Tehát ne az alu-lábas változatot vedd, de szerintem - egy ekkor csőhöz - még az acél láb sem elegendő. Ha javasolhatom, olvasd el Csillagváros Blog-ban a releváns bejegyzésemet a háromlábak megerősítéséről.
A fenti vélemény alapján ne azt szűrd le, hogy az általad kinézett cucc rossz lenne; csodás élményeket szerezhetsz majd ezzel is. Csak légy tekintettel a fentiekre is.
Üdv,
MDA
Köszi, az infót. Akkor első körben hold, nap nézegetés lesz. Az is csodás élmény lesz.Lovász András írta: ↑2025.02.02. 18:57Szia!MOSAIC írta: ↑2025.02.01. 08:08Sziasztok!
Kinéztem egy távcsövet: https://tavcso.hu/termek/SWR1201eq5gt
Hold, bolygók, nap nézegetésre lenne. Falun lakom, Nyúlon. Kertből nézegetnék.
A kérdésem, hogy ez a távcső, a fenti dolgokra elég-e?
Holdon, Napon sok részletet mutat ez a távcső, (az előbbi a sok részlet, az utóbbi pedig az állandóan változó felszín miatt megunhatatlan), azonban a bolygókhoz szerintem nagyon kevés. Attila leírta röviden a színezés tárgykörét, ezért ezzel most nem foglalkoznék.
A probléma az átmérővel van.
Tegyük fel, hogy kitűnő az optika, gömbi hibája alig észrevehető, a színezés nem zavaró. Viszont a Földhöz képest külső bolygók észlelésekor ha 0,8 mm kilépő pupilla alá mész (150x fölé), rohamosan fogy a fény és vele együtt a kontraszt. Lehet, hogy 2-300x-os nagyításnál sem esik szét a kép, viszont a gyenge kontraszt miatt egy relatíve részlettelen, ám nagy méretű bolygót fogsz látni. 150x-esben (és az alatt) viszont a Marson, Jupiteren, Szaturnuszon a kicsi bolygókorong-méretek miatt fogsz kevés részletet látni. Ha pedig zavar a színezés és szűrőkkel próbálod csökkenteni azt, akkor megint csak kevesebb fény fog a pupilládba érkezni - ami kisebb kontraszttal jár együtt.
Tehát ami ~1 csillagászati egységre (vagy annál közelebb) van a Naptól (Hold, Vénusz, Merkur és maga a Nap), arra jó választás lehet az említett tubus a FÉNY BŐSÉGE MIATT, ami viszont távolabb, ahhoz inkább 200 mm feletti átmérőt javasolok. Életem legszebb Jupiterét egy prémium minőségű 300-as dobsonnal láttam, pedig a sajátom "még prémiumabb", viszont csak 254 mm-es. Az alig 5 cm-rel nagyobb apertúra látványos különbséget hozott. (Az a 300-as úgy lett prémium, hogy újra lett polírozva. A javítás előtt az enyém ~10x annyi részletet mutatott a Jupiteren.)
Az, hogy lencsés, vagy tükrös az adott rendszer, mellékes. A minél nagyobb átmérő minimum diffrakcióhatárolt minőség mellett mindig nyerő (nyilván az anyagi lehetőségekhez képest).
Van 120-as lencsésem, szinte nulla gömbi hibával. Azzal nem bolygózom. Na jó, a Vénuszt kivéve; egy O3-as vonalszűrővel pompás a látvány.
Ui.: Mélyég objektumok közül viszont számos példány igen impozáns látványt nyújt egy 120-as akromát segítségével.
Igen, tényleg jó az ég Nyúlon. Azért gondoltam lencsés távcsőre, mert egyszerűbb. Nyilván a tükrös beállítása se nagy "cucc" egy idő után, de gyerekkel leszek és ők nem túl nyugis lényeg, elég kevés a türelmük. Idővel tovább lehet lépni, meg ott vannak a barátai is a gyereknek, akiknek esetleg meg lehet ugyancsak mutatni a holdat stb.Vizi Péter írta: ↑2025.02.02. 23:05
Ha Nyúlon laksz, ott biztosan rá fogsz menni a mélyegekre, mert elég jó az ég hozzá.
Ahogy fentebb írták, a kinézett távcső színezése biztosan benne lesz a képben 100x felett.
Csatlakozok Végh Zolihoz, egy 200/1200-es newton nem színez, sokkal több benne a fény, mint a 120-as lencsésben, és a hirdetett távcsőhöz adott platform megoldja a követést.
Ha meg szeretsz keresgélni ( a dolgok sava-borsa), akkor a dobson még jobb is.
