lencsejo írta:- Igaz az, hogy mivel ez alapvetően egy nem túl kis fényerejű távcső, ezért a bolygómegfigyelésre csak korlátozottan alkalmas?
Egyértelműen nem igaz. A bolygókhoz szükséges jó kontrasztú leképezés követelménye teljesen független a tükrös távcső nyílásviszonyától. Ez az előbbi egy elég elterjedt nézet, de abból ered, hogy a fényerős tükörnek igazi jó felületet készíteni igen nehéz, vagyis ugyanolyan felületi pontosság mellett a hosszabb fókuszúnak jobb képe lesz. (Általában emiatt tényleg jobb képe van, de nem törvényszerűen.)
Egyedül az akromatikus lencsék esetén átmérőtől is függően feltétel legalább 8, de inkább 10-12 F/D viszony, az APO-k sokkal fényerősebbek is lehetnek.
lencsejo írta:- Igaz, hogy a Newtonokkal a színek kevéssé jönnek mondjuk egy Apokromáthoz képest?
Igaz, de a különbség akár szinte észrevehetetlen is lehet, ugyanis azonos minőségi szint mellett kizárólag a kitakarásbéli különbség nyilvánulhat meg, az meg tervezésfüggő, és ez sem elsődlegesen a színeket érinti. A Newton teljesen színhelyes képet alkot, a lencsések pedig nem, de az APO esetén ez nem látszik, olyan kicsi mértékű. A fotós szemével más a helyzet, pláne, ha nem vizuális tartomány is szerepel a repertoárban.
A távcsövek felhasználási terület szerint más-más értékelést kapnak. Az APO egy majdnem teljesen univerzális műszer, nagy égterületet képez le szépen. A Katadioptrikusok azért születtek, hogy a nagyobb égterület ott is hibamentes legyen -szerintem így értik, hogy vetekszik vele-. A Bolygók esetén kizárólag az optikai tengely menti leképezés a mérvadó, nincs is szükség nagy látómezőre.
).
