Csillagváros.Hu

zsolti1976 írta:"Ha a Hold nem létezne, a földtengely hajlása kaotikusan változna; 0°-tól 85°-ig bármilyen értéket felvehetne", írta Bodács István.

Balage írta:Szóval (jobb híján) elhiszem az ősi becsapódásos elméletet a tengelyferdeség magyarázatára...

Tisztázzuk, végül is, hogy a tengely ferdesége vagy állandó hajlásszöge szorul magyarázatra?

SzZoli írta:Tisztázzuk, végül is, hogy a tengely ferdesége vagy állandó hajlásszöge szorul magyarázatra?

Nem állandó a hajlásszög, a nutáció során az is változik.

Igazából a sokkal nagyobb hajlásszög-változásra gondoltam, aminek eredménye a huszonvalahány fokostól a retrográd forgásig terjed.

Annyira megbillen, hogy már visszafele forog?

Üdv! A tengely ferdeségének oka a kérdéses dolog. Ha már itt tartunk, ennél már csak a némely bolygót körül ölelő mágneses terek tengelyeinek ferdesége a cifrább. ( Uránusz, forgástengely kontra mágneses tengely közel 60° eltérés, + négy pólus...)

Kedves Kirami! Azért az egyáltalában nem olyan biztos, hogy a földmag vas-nikkel. Ez a feltevés még abból az időből származik, amikor az volt a nézet, hogy a meteorok egy ősbolygó széthullásából erednek, a kőmeteoritok a bolygó kérgéből, a vasmeteoritok a magjából erednek. Ma már jobb geofizikusok inkább csak azt mondják, hogy a földmag fémes fázisu, az erősen összenyomott anyagban sok szabad elektron van. Ugy viselkedik, mintha szilárd fémes anyag lenne.
A földbelső anyagát a külső köpenyen belül nem ismerjük. Valójában egy valószínű sürüséghez próbálgatják hosszá illeszteni a feltételezett kémiai-ásványtani összetételt. Lényegében csak közvetett információink vannak a földrengéshullámok terjedéséből az állapotra, a sürüség növekedésének méértékére a tehetlenségi nyomték értékéből lehet következtetni.
Üdv: BQ

Köszönöm szépen az ismertetőt. Bevallom, nagyon messze állok a geofizika-fenomén állapottól.

Úgy hiszem, a mágneses tengely és a forgástengely eltérésének fontos szerepe van a tengelyferdeség okainak vizsgálatában. Illetve a mágneses tér tulajdonságaiból, pólusmozgásából következtetni lehet a magáramlások irányára, stb...

"Mire bukkantam: a Biblia szerint az özönvíz után lettek az évszakok (vagyis akkor lett tengely-ferde a Föld forgása...) a Gilgames (sumér Noé) sztoriban először kéregrepedéseket, majd özönvizet okozott a Földet megközelítő, majd becsapódó Égi gyík, amit folyamatosan nyomon követtek feltűnésétől fogva, amint közelített. Lehet, hogy a régiek többet tudtak, hogy leírták ezen történeteket?"

Sok ember van, aki így vélekedik. A valóság az. hogy a régiek a régi ismereteik ketrecébe voltak zárva, és időnként föltettek olyan kérdéseket, amelyek megválaszolhatatlanok voltak az adott korban. A válasz viszont kellett, hát találtak egyet a lehetséges egymilliárd közül, ami nem látszott ellentmondani az akkori elképzeléseknek. Zöldségeket régen is lehetett beszélni. Ha bejött az ötlet, zseniknek kiáltották ki őket, ha nem, arról nem tudunk, mert lehet, hogy megették őket. A jelenség lényege éppen ugyanaz, mint a napjainkban lejátszódó gazdasági válságé: Igazából senki nem tudja, hogy mi történik, a Nobel-díjas közgazdászokat is beleértve. Egyszerűen nem szerezhető be és nem birtokolható annyi ismeret, ami a teljes világ anyagi értelemben vett megnyilvánulásait leírná. Viszont milliószámra teremnek önjelölt világmagyarázók, akiknek ugyanúgy fogalmuk sincs semmiről, mint a legnagyobbnak tartott bankároknak, de a nagy számok törvénye alapján kell lenni olyanoknak is, akik az ismereteik elégtelenségétől függetlenül eltalálják, látszólag "látó módon" megjósolják előre az eseményeket. Az indoklásaik, okfejtéseik alapvetően hibásak, ugyanis egyszerűen nem rendelkezhet ma ember ilyen jóslatok megtételéhez elegendő információval, viszont bejön, amit mondtak: "Jól tévedtek". Tök véletlenül. És ez a legveszélyesebb útra tereli az egyszerű kívülállókat: A véletlenül "beletrafálót" kezdik gazdasági zseninek tekinteni, minden mondata aranyat ér....Miközben csak eltalált egy lottó ötöst egyszer életében. Esetleg az összes ezután következő jóslata kamu. Ilyen a világ, és ez alól a biblia vagy a sumérok sem képeznek kivételt. A tengelyferdeségre visszatérve: Csak jól tévedő közelítő válaszokat kaphatsz. Egy logikus levezetés lehet igaz, ugyanúgy, mint mellette még százezer nem publikált másik. Maga a kérdés is lehet hibás, ugyanis az oksági láncolatok száma szemre végtelen. Mint egy filmnél, ha a közepétől nézed: Honnan vagy kíváncsi a történet láncolatára ?

Sz. B.-nek lényegében igaza van. Ami az ókori leírásokat illeti, ezeket nagyon óvatosan kell kezelni. Ami a mezopotámiai szövegeket illeti., a ma rendelkezésre álló és többé-kevésbé értelmezett ékírásos szövegek korábbi, már elveszett anyagtáblák másolatai. Ez már eleve hibadorrás, mert nem tudjuk, hogy az a asszir írnok mennyire értette meg, és másolta helyesen a sumer, akkád és korai babiloni táblácskákat. Ezek értelm,ezését ("fordítását") a derék Kugler atya közölte, még a 20. sz. elején. A továbbiakban azonban a az elmélet-gyártók nem a Kugler féle szöveget használták, hanem népszerűsítő könyvekben közölt további sz9öveg töredékeket. Konkrléten: pl. a Gilgames eposz magyar fordítása egy francia összeállításból származik, amely így már duplán torzított lehet. Sajna sem én, sem más nem tudjuk az eredetit olvasni, ehhez évekig kellene tanulnunk. És még a régebbi szöveg értelmezések is kétségesek, pl. egy ugariti napfogyatkozás feljegyzésről az újabb (hozzáértő) elemzés kimutatta, hogy az eredetileg közölt fordítása téves! Újra kell értelmezni.
A másik probléma, hogy az ókori népek egy helyi jelenséget, pl. árvizet, vulkán kitörést, , földrengést az egész világra kiterjedő katasztrófaként fogtak fel. Holott olyan eseményről van szó, amely néhányszáz kilométerrel odább mér nem is kelt feltűnést.
A harmadik tényező, hogy az ókori kulturák nincsenek szinkronban. A közép- és dél-amerikai sovány adatok kb. az időszámításunk kezdetétől indulnak, a mezopotámiaiak kb. i.e. 1000 körüig, a kínaiak pedig elfogadhatóan kb. i.e. 500-ig, egyik-másik napfogyatkozás adat kb. 1200-ig terjed. Egyszóval ezeket nem lehet sem párhuzamba állítani, sem nagyszabású események emlékének magyarázni.
Ami a Föld mágneses (dipól) tengelyét és a forgási tengelyt illeti: ha elfogadom a mágn eses dipóltér dinamó-elméletét, akkor a kettő közt kapcsolat van, mert a köoeny áramlásai nagyjából merőlegesek a forgási egyenlítő síkjára. Az asszimetrikus földmag feltételezése esetén ez a kapcsolat jóval lazább. A rút igazság az, hogy a bolygó-mágnesség eredetére vonatkozóan semilyen biztosnak tűnő feltevés sincsen, legfeljebb elképzelések.
Majd csak egyszer erre is fény derül! BQ.