Csillagváros.Hu

Imre írta: ↑
2021.06.18. 18:54
Napfogyatkozás távcsöves bemutatása közben feltettek több kérdést, amire kapásból nem tudtam a választ. A kérdés a következő volt: A Nap forog a saját tengelye körül, és a Nap körül kering a Föld, akkor mekkora a Nap saját tengelyének és a Föld keringési síkjának a hajlásszöge? Mennyi időnként látnánk merőlegesen a Földről nézve a Nap forgástengelyét a Föld Nap körüli keringési síkjához képest? Mekkora a Nap forgástengelyének precessziója?

Azon gondolkodom, hogy mikor a nap kialakul a kezdeti pór-gáz korongból, - tehát a tengely a diszkosz fórma miatt már adott volt- akkor a nap tengelyének a rendszerhez mérten talán nincs is dőlése. A bolygók pályái kismértékben szöget zárhatnak be, ezért azt gondolom, hogy a viszonyitandó objektum pályaszögét kell tekinteni dőlés mértékének. Viszont a Nap tengelyére merőlegesen akkor látnánk rá, mikor a föld tengelye a precessziója folytán olyan helyzetbe érne, hogy pont megeggyező irányba áljon a két objektum tengelye. Viszont bolygónk 23,5 fok dőlés miatt, ez végigondolva nem következhet be. De ha volna ilyen pozíció, akkor a precesszió vándorlásidelye lenne az egyik határozó, és egy másik, két pálya metszészögeinek metszéspontjai (1évben két eset). Ez egy okfejtés volt részemről, szóval hibás is lehet a gondolatment.

hg írta: ↑
2021.06.19. 13:13

D.Laci írta: ↑
2021.06.19. 12:07
Engem is régóta foglalkoztat, hogy két tömeg miért vonzza egymást, de magyarázatot szintén sehol nem találtam rá, tényként fogadják el mindenütt.
Sziasztok!
Nem vonzzák, hanem a teret görbítik .
Én ilyen kérdésekre a gyerekek számára is könnyen érthető gumilepedős analógiát szoktam előhozni: https://www.youtube.com/watch?v=MTY1Kje0yLg
Vay egy másik: https://youtu.be/MkbUzfTq3w4
Üdv: Gábor

Állok a földön.
Vonzom a Földet. (Érzem, mert sokszor nehéz megtartani a 85 kg tömegemet.)

A Föld is vonz engem, mert ha felugrok visszaesek.
De hol hajlik a tér? (Két-három feles után tudom.)
De komolyan?

D.Laci

A Nap tengelyferdesége az ekliptikáéhoz viszonyítva 7,25°.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Nap

Arra vonatkozóan nem találtam még információt, hogy konkrétan merre mutat, azaz nem tudom, hogy az évnek melyik 2 időpontjában látunk rá merőlegesen a Nap forgástengelyére.
A precessziójáról nem is beszélve...

D.Laci írta: ↑
2021.06.21. 08:40

hg írta: ↑
2021.06.19. 13:13

D.Laci írta: ↑
2021.06.19. 12:07
Engem is régóta foglalkoztat, hogy két tömeg miért vonzza egymást, de magyarázatot szintén sehol nem találtam rá, tényként fogadják el mindenütt.
Sziasztok!
Nem vonzzák, hanem a teret görbítik .
Én ilyen kérdésekre a gyerekek számára is könnyen érthető gumilepedős analógiát szoktam előhozni: https://www.youtube.com/watch?v=MTY1Kje0yLg
Vay egy másik: https://youtu.be/MkbUzfTq3w4
Üdv: Gábor
Állok a földön.
Vonzom a Földet. (Érzem, mert sokszor nehéz megtartani a 85 kg tömegemet.)
A Föld is vonz engem, mert ha felugrok visszaesek.
De hol hajlik a tér? (Két-három feles után tudom.)
De komolyan?

D.Laci

Sztem ehhez a közép ill főiskolai matek, fizika nem elég, ha tényleg meg akarja érteni az ember.

D.Laci írta: ↑
2021.06.21. 08:40

hg írta: ↑
2021.06.19. 13:13

D.Laci írta: ↑
2021.06.19. 12:07
Engem is régóta foglalkoztat, hogy két tömeg miért vonzza egymást, de magyarázatot szintén sehol nem találtam rá, tényként fogadják el mindenütt.
Sziasztok!
Nem vonzzák, hanem a teret görbítik .
Én ilyen kérdésekre a gyerekek számára is könnyen érthető gumilepedős analógiát szoktam előhozni: https://www.youtube.com/watch?v=MTY1Kje0yLg
Vay egy másik: https://youtu.be/MkbUzfTq3w4
Üdv: Gábor
Állok a földön.
Vonzom a Földet. (Érzem, mert sokszor nehéz megtartani a 85 kg tömegemet.)
A Föld is vonz engem, mert ha felugrok visszaesek.
De hol hajlik a tér? (Két-három feles után tudom.)
De komolyan?

D.Laci

Szerintem a bolygóknak/csillagoknak akkora a tömege a "meghajlik a tér" alattuk.
Gondolom én. De én is túl vagyok némi alkoholon...

András! Köszönöm a linket! Néztem, de átsiklottam felette. Sajnos a többi adat homályban maradt.
Mindenkinek köszönöm a segítséget. Jobb híján marad a gumilepedős szemléltetés, és van videó is róla.
Azzal talán érthetőbb, de a további kérdésektől nem fog védeni! Magasabb szinten meg én sem tudom magyarázni.
Azt, hogy mikor áll úgy a Nap forgástengelye, hogy a Földről merőlegesnek látni, talán ezt még érdemes keresgetni.
A foltok vándorlásának irányából talán még amatőr körülmények között is meghatározható a tengelyének hajlásszöge?
A tengelyének precessziós változás meg szerintem olyan lassú, hogy még eddig nem tudták mérni sem, de biztosan van.
Kering körülötte néhány bolygó, amely még a földi nutációhoz hasonló jelenséget is okozhat, de azt még nehezebb kimérni.

Imre írta: ↑
2021.06.21. 22:51
Azt, hogy mikor áll úgy a Nap forgástengelye, hogy a Földről merőlegesnek látni, talán ezt még érdemes keresgetni.

Ez a program segíthet benne: https://www.atoptics.co.uk/tiltsun.htm

Számomra talán a gumilepedős bemutatónál is szemléletesebb a fényelhajlás erős gravitációs térben.
A gravitációs lencse kialakulása.

http://astronomyknowhow.hu/hu/a-feny-re ... egyetemben

D.Laci

Sziasztok!

Ma regisztráltam itt, mert próbáltam a neten olyan oldalt , fórumot keresni ahol csillagászattal kapcsolatos kérdéseket fel lehet tenni, a téma nagyon érdekel, Dávid Gyula előadásait szoktam nézni (bár egyáltalán nem vagyok képzett a témában), és az Ő általa felvetett témakkal kapcsolatban lenne néhány kérdésem illetve elképzelésem. Két kérdés van ami leginkább foglalkoztat, és egyértelmű választ nem sikerült találnom sehol. Az egyik az hogy a nagyon távoli csillagok , galaxisok amik több millió fényévnyire vannak tőlünk , vagyis ennyi idő kell ahhoz hogy a fényük ide erjen , akkor mi a garancia arra hogy azok a csillagok ma is léteznek és ott vannak és nem csak a most ideért fényük alapján tanulmányozzuk a több millió évvel ezelőtti állapotukat, és ma már lehet nem is léteznek valójában.
A második kérdés pedig, hogy miért ennyire elfogadott az ősrobbanás verzio, ha úgy gondoljuk létezik sötét anyag és sötét energia is, akkor nem lehet hogy a galaxisok úgy képződnek valójában folyamatosan, mint ahogy egy zivatarfelhő is? Létező de szabad szemmel nem látható vízgőzből képződik a kis gomolyfelhő is, ha elér egy bizonyos állapotot a légkör, és utána az is szinte a semmiből megjelenik, elkezd hízni, sűrűsödni, nagyobbodni (tágulni), és valójában a galaxisok is a sötét anyag vagy energia, akár mindkettő egy bizonyos állapotba kerülése után, látható, foghato anyaggá valo sűrűsödése, és dinamikailag hasonlóképpen működnek mint akár a zivatarfelhők, vagy ciklonok hiszen a galaxisok megrajzolt formája is eléggé hasonlít egy ciklon formájához, és ahogy a bolygón is több egymástól különálló ciklonok vannak így a galaxisok is is képződhetnek bárhol bármikor időben a világegyetemben, de bizonyos kölcsönhatásban mégis vannak egymással, és így nem szükséges hogy ilyen hatalmas anyagmennyiség egyszer valaha egy pontban kellett volna hogy legyen....hiszen az anyag folyamatosan képzodik bizonyos, akár több pontján is az univerzumnak, és igy lehetnek eltérő korú "csillagok"...

Üdv a klubban!
1) A "most" fogalma az a mi időnkben értelmes kifejezés. Itt nekem a jelen pillanat, ez a MOST. Ergo bármi, amit nézek magam körül, már a múlt, mert a fény még a szomszéd cseresznyefájától is mérhető idő alatt érkezik a szemembe... De ez nekünk semmilyen gondot nem okoz, mert minket nem az érdekel, hogy a mi mostunk pillanatában mi van egy 1millió fényévre lévő galaxissal, hanem hogy mit mond nekünk róla a most a szemünkbe érkező fény.
2) A sötét anyag természetéről szinte semmit sem tudunk, az anyagéról viszont elég sokat. Még a kettő közti viszonyt sem ismerjük, szóval gondolkodni lehet róla, de tudni vajmi keveset. A galaxisok kialakulásáról és az ősrobbanásról ELMÉLET van, ami azért tartja magát egyre erősebben, mert a megfigyelések egyre jobban alátámasztják. Nem ismerjük minden részletét, vannak még bőven kérdőjelek, tehát az ősrobbanás nem faktum, hanem elmélet, de egyre több rá a bizonyíték.

Csillagváros.Hu

Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések

Re: Általános kérdések