Ezzel ugrott a Hold...

Holdészlelők fóruma
mpt
Hozzászólások: 1314
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: mpt » 2011.02.15. 13:14

Jajj, megint kezdődik... :cry:
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: csakb » 2011.02.15. 13:39

Iron írta:Néha-néha ezek a "kisöregek" is kiteregetik a kártyalapokat ;)


Normál esetben ennél szorgosabb munka kell hozzá, de azért csak kiosztom az ehavi Tinfoil Hat Díjat, ha már más nem teszi. :)

Kép
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.02.15. 17:44

Most a jelenlegi állás szerint a Földről milyen felbontással vizsgálható a Hold ? Nem amatőr eszközökkel, hanem a legjobb képet adó távcsővel mondjuk, bár ott keringnek a Hold szondák is, amik biztos nagy felbontásban tudnak dolgozni és észrevették volna, ha valakik ott ugrabugrálnak a felszínen... ? A távcső világában régen valami néhány száz méteres felbontás rémlik.
mpt
Hozzászólások: 1314
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: mpt » 2011.02.15. 17:52

Parszaz meter az jo lehet. Igazabol kiszamolod a felbontokepesseget ivmasodpercben, aztan tudod, hogy a (kerekitve) 3600km atmeroju Hold (a konnyebb osztas miatt :)) fel fokos, azaz 1800"-es. Vagyis 1"-os felbontokepesseg a holdkorong kozepen 2km-nek felel meg.

A Polarisbeli latogatokkal (akiknek rendszeres kerdese, vajon lathato-e valami ember altal otthagyott targy a Holdon) kiszamoltuk, hogy nagysagrendileg 200 meter atmeroju tavcsore volna szukseg, hogy - elmeletileg - meteres nagysagrendu objektumokat latni lehessen.

--mpt
Avatar
Balage
Hozzászólások: 173
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:15

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: Balage » 2011.02.15. 18:14

Keringő egységek már az általunk kitaposott ösvényeket is lefényképezték a leszállóegységek környezetében.
Benei Balázs
110/800 Tal Newton
12x60 Scopium
72/500 MOM-Unioptik
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: csakb » 2011.02.15. 18:32

Tényleg, az Apollo leszállóhelyek LRO képeire mit mondanak a konteósok?
attila dezső
Hozzászólások: 448
Csatlakozott: 2010.01.16. 18:12

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: attila dezső » 2011.02.15. 18:34

Szerinted? Photosopp :) Egyáltalán miaz az LRO? :D
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2011.02.16. 09:05

attila dezső írta:SEgyáltalán miaz az LRO? :D

Lunar Reconnaissance Orbiter
http://www.nasa.gov/mission_pages/LRO/main/index.html
plamatis
Hozzászólások: 259
Csatlakozott: 2009.09.15. 23:58

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: plamatis » 2011.02.16. 09:43

http://www.nasa.gov/mission_pages/LRO/n ... llo14.html
http://wms.lroc.asu.edu/lroc_browse

Az LROC legjobb felbontása: 0.48 m/pixel!

Kattints rá, nagyítsd meg!
A-14legújabb.jpg
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Iron
Hozzászólások: 27
Csatlakozott: 2011.01.13. 17:01

Re: Ezzel ugrott a Hold...

Hozzászólás Szerző: Iron » 2011.03.10. 16:06

Idézet Nemere István A Legújabb Titkok könyve 44-48. oldaláról, mely a Holddal foglalkozik :


„…A sor végére hagytam a Holdat. Igen, azt az égitestet, amely olyan közel van a Földhöz és amiről a laikusok azt hiszik: „No, ott aztán nem lehet semmi rejtély, hisz ez van a legközelebb és régóta figyeljük, mindent tudunk róla…!” Nos, csak annyit bocsátok előre: nem így van. A Hold a Naprendszerben az ember számára mindeddig a legrejtélyesebb, legtitokzatosabb égitest. Ahol a legtöbb titok lapul. Hogy hosszabb ideje mi mindent látnak a jó és egyre jobb távcsövekkel felszerelt kutatók a Holdat figyelve, arról kötetet lehetne írni. Mi most csak néhány jellegzetes esetet említünk, általában olyant, amely többször is ismétlődött. Ne feledjük el azt sem, hogy bármilyen sok profi és amatőr csillagász van a Földön, azért a Holdat sem figyelik éjjel-nappal. Tehát bármi is történik ott, csak azon események egy kisebb részéről értesülünk.

Nem csak a felültén szoktak látni fura fényeket és mást is.A Hold belseje üreges, mint azt szeizmikus mérésekkel megállapították. A Holdnak anyaga alapján másképpen kellett volna viselkednie, ha tömör lenne. A jelek és a kísérletek arra mutatnak, hogy belül sok, nagyon sok az üres rész.

Emlékszünk még, hol találkoztunk ilyennel? A Mars különös holdja, a Phobos is ilyen. Az sem olyan sűrű állagú, mint kéne lennie, de nem is zuhan a bolygó felszínére, hanem vidáman köröz mellette.

A legdöbbenetesebb rejtélyt az eltűnő kráterek jelentik. Csillagászok hónapokon keresztül, éjszakáról éjszakára figyeltek egy bizonyos krátert, amelynek külseje rohamosan változott, miközben a többi kráter (több ezer van belőlük, a legtöbb 4 milliárd éve néz ki ugyanúgy) nem változott egy jottányit sem. Az egyik megfigyelt kis kráter pár hónap alatt teljesen eltűnt, szétfoszlott a talajon. De volt egy másik, ez nem olyan kicsi, mert az átmérője meghaladta a 11 kilométert (!) – és egyszer csak a kráter nyomtalanul eltűnt. A helyén kétszáz éven át csak egy homályos foltot láttak, majd a 19. század közepén ismét megjelent – hogy aztán 20 évvel később váratlanul és gyorsan nyoma vesszen, és mind a mai napig csak egy gyanús folt látható a helyén. Fél évszázaddal később pedig egy még sokkal nagyobb, mert 30 kilométeres kráter tűnt el!

Láttak holdi kráterből füstöt gomolyogni – holott igazi légköre a Holdnak nincs, tehát füst sem szállhat fel. De láttak ködöt, párát lebegni. Mégis lenne légkör? Ám az űrhajósok ilyent nem találtak. Az 1960-as években megesett, hogy az egyik kráterben hatalmas narancsszínű folt bukkant fel, területe 20 négyzetkilométert tett ki, hetekkel később ugyanott alig több mint egy órára vörös foltot láthattak a remek távcsövekkel felszerelt kutatók. Számos kráterben vagy mellettük láttak már fel-felvillanó párhuzamos vörös és zöld fényeket (mintha valaki egy holdi autó fékjére lépett volna és bekapcsoltak a féklámpák…). Tapasztaltak már egy kráterből kiömlő gázt is, de olyan „természeti” jelenségeket, amelyek szabályos időközönként, 17 naponként ismétlődtek.

Lehet, vannak ott vulkánok is. Az évek során több mint ezer arra utaló jelenséget észleltek. Hol mintha vulkánok törtek volna ki, hol meg – 1964-ben – az egész tőlünk látható Holdfélen 500 esetben észlelték a talaj váratlan hőmérséklet-emelkedését, legalább 50 fokkal (ezt már innen a Földről is mérni tudjuk). De találtak a Holdon más, értelmes tevékenységre utaló jeleket is. Például száz kilométeres él-hosszúságnál is nagyobb, talán mesterségesen épített földhányás-négyzetet 75-100 méter széles nyílegyenes falakkal. Vannak olyasmik, amit utaknak látszanak, és van olyan nagy négyzet, amit a közepén két egymást keresztező vonallal szabályosan négy részre osztottak. Vajon ez is a természet játéka lenne…?

A kutatók távcsövek segítségével találtak már alagutakat, hidakat (többet is), több mint 100 kilométer hosszú, több száz méter magas nyílegyenes falat. Találtak obeliszkeket is, olyan sziklatornyokat, amelyek ilyen formában aligha jöhetnek létre a természet erői következtében, ráadásul mind egyformán csiszolódott volna le…?

Immár lassan háromszáz éve látják a csillagászok a Holdon a különféle fényjeleket. Már a 19. században láttak furcsa fénylő pontokat, amelyek gyorsan mozogtak a talajon vagy afölött, majd eltűntek egy-egy sziklafalban. Az ezekről szóló beszámolókat korabeli akadémiai, tudományos kiadványokban olvashatjuk – akkor ugyanis még nem működött az a cenzúra, ami miatt manapság már nem lehet ilyen meg figyeléseket közzétenni a szakirodalomban.

Megesett már az is, hogy hónapokon keresztül éjszakáról éjszakára megfigyelhettek a földi csillagászok különféle rejtélyes fényeket, fénycsoportokat, heteken át növekvő, majd csökkenő fényforrásokat, szinte fény-orgiákat egyes kráterekben. Azután száz évvel később az Apolló-űrhajók korában a sorozat összes űrhajósa látott különféle fényeket a Hold felé repülve, vagy a közeli űrben száguldva. Megesett, hogy fél év különbséggel ugyanazon kráterből észleltek fényfelvillanást az egyes űrhajók pilótái…

Aztán készültek olyan fényképek közel elrepülő űrszondákból, amelyeken tipikus… hangárok láthatók. Teljesen olyanok, mint a Földön. De majdnem ötven nyomvonal-fajtát is felfedeztek. Azt állítja a tudomány, hogy a lejtőkön leguruló sziklák hagytak lánctalphoz hasonló nyomokat a holdporon. De hogy mi lett az állítólag legördült sziklákkal, nem tudható – ugyanis ilyeneket nem látni ott, ahol véget érnek a „lánctalpas nyomok”: Különösen az a furcsa, amikor e nyomok párhuzamosan futnak egymás mellett, mintha csakugyan egy jármű hagyta volna őket maga után…. És akadnak sík terepen is, ahol semmilyen szikla nem gurulhat (ha érvényesek a Földön is ismert törvények).

Láttak már olyan árnyékokat is, amelyek a fénnyel szemben haladtak, mozdultak el a talajon – ami ismét a fizika arculcsapását jelenti.

Egyáltalán az is kérdéses, hogy a Hold csakugyan a mi Naprendszerünkből származik? Vagy talán nem is kétséges. A Holdkőzet-minták arra utalnak, hogy egyrészt a rajta lévő por nem itt hullott rá, hanem valamelyik másik naprendszerben vagy galaxisban. Az anyaga nem egykorú a Földdel, hanem annak két- sőt háromszorosa is az időben, vagyis többszörösen régebbi. Azonkívül kiszámították: a Föld egy ilyen égitestet nem is tud befogni az űrben, ehhez a Hold túl nagy (a Föld tömegének körülbelül a negyede). Egy Föld méretű bolygó csak egy kb. 50 kilométer átmérőjű másik testet foghatna be és kényszeríthetne maga körül pályára – de akkor is az Egyenlítő körül kellene annak keringenie.

Nos, egyszóval minden másképpen van és a Hold olyan sok szempontból idegen itt, „viselkedése” pedig annyi titkot takar, hogy nyugodtan elmondható: ott bizony most is történik valami. És mivel azt nem mi, emberek csináljuk immár több száz éve (vagy régebben, csak annak előtte távcsövek híján nem tudtuk megfigyelni), akkor ott mások vannak és tevékenykednek.

Összefoglalásul csak annyit állapíthatunk meg: minden bizonnyal történik valami a szomszédban, azaz a Naprendszerünkben. Rejtélyes fények, titokzatos rádióadások, különleges tulajdonságú és mozgású objektumok, építmények ott, ahol nem szabadna lenniök, furcsa jelenségek, különös tárgyak… Van hát miben válogatniok azoknak, akiket érdekelnek az efféle rejtélyek. Ugyanakkor az lenne a jó, ha a tudomány emberei is nagyobb figyelmet fordítanának mindezekre a jelenségekre."
" Hamarosan elindul egy olyan folyamat a lelkekben és az ország minden településén, amelynek során minden magyar feleszmél és lerázza a hamis urak hamis hatalmát. TÜNDÖKLŐ FORRADALOM - így kerül majd bele minden
történelemkönyvbe."
Válasz küldése

Vissza: “Hold”