Ezzel ugrott a Hold...

[vspace]

Bocs, gyors kiegészítés: a Hubble a szóban forgó felvételeket egy speciális spektrográffal készítette látható fényben, és nem UV-ben, pl. a Copernicus-kráterről. De úgy olvastam valahol, hogy UV-képek is vannak a Holdról. Az említett képek és az eljárás megtalálhatók ahttp://hubblesite.org/newscenter/archive/1999/14/ címen.

[Kirami]

Emiatt sem vehetnénk észre vele az Apollo-program felszín hagyott harvereit, továbbá ha ki is bírnák a berendezések a nagy fényintenzitást, akkor sem lehetne ezeket észrevenni -főleg az említett lobogót-, mert túl kis szögátmérőjűek.

Nos, a HST tuti nem, de van egy olyan gyanúm, hogy talán az LRO képes a holdkompot kivenni a Holdon. (Ha már a MRO a Spiritet vagy az Opportunity-t ki tudta venni). Ez csak egy tipp.

Nincs azzal semmi bajom, hogy valaki kiruccanjon egy hétvégére mondjuk a Holdra. Ám az ilyen tömeges "kiruccanások" idővel nyomot hagyhatnak kísérőnkön. A környezetszennyezésre gondolok. Emellett ha megindul az ipari szintű termelés is a Holdon, akkor annak megintcsak beláthatatlan következményei lehetnek (lásd a Föld példáját..)

És milyen következményei? Másképp fog kinézni a Hold? Amatőrcsillagász szemmel erre csak azt tudom mondani, hogy NA VÉGRE valami változás látszik úgy 150 millió év után!
És ha megindulna az ipari termelés a Holdon, az maga lenne a tökély! Az emberiség hihetetlenül bőséges nyersanyagokat kapna, újabb ipari forradalom venné kezdetét, megszűnne az energiaválság, a nyersanyagok kimerülésétől nem kell tartani.
Arról már nem is beszélve, hogy a FÖLDÖN rohamosan csökkenne a környezetszennyezés, és a FÖLDÖN van élet nem a Holdon. Mit tudsz ott tönkretenni úgy, hogy az ártson az élővilágnak, ha ott nincs is élővilág?
Igenis, az embernek a Holdra kell mennie.

[Pape]

És milyen következményei? Másképp fog kinézni a Hold? Amatőrcsillagász szemmel erre csak azt tudom mondani, hogy NA VÉGRE valami változás látszik úgy 150 millió év után!

Ennyi erővel:
Hú de jók ezek a műholdak végre valami változás az égen. Nem csak az unalmas csillagok világítanak ott egyfolytában hanem cikázik is valami szép csilli-villi cucc köztük.

Igenis, az embernek a Holdra kell mennie.

Csak előbb nőjön fel a feladathoz morálisan!

[ge.nom]

Menjen az ember a Holdra, de tönkre azért ne tegye!
Az ember, mint olyan nem a mértéktartásáról híres.

[vspace]

Kirami szerint: "Nos, a HST tuti nem, de van egy olyan gyanúm, hogy talán az LRO képes a holdkompot kivenni a Holdon. (Ha már a MRO a Spiritet vagy az Opportunity-t ki tudta venni)." Nos, az LRO már múlt évben is készített ilyen képeket, sikerrel (erről egyébként a hirek.csillagaszat.hu is beszámolt). A mellékelt felvételen az Apollo-12 holdkompja látható az LRO felvételén. Csak hogy mindenki képben legyen a holdkompok leszálló fokozatának szélessége 4,21, a felszálló fokozaté 4,27 m. A kép forrása: http://www.nasa.gov/mission_pages/LRO/multimedia/lroimages/lroc_20090903_apollo12.html.
Még valami: én csak azt szeretném, ha a Hold felszíne és környezete nem válna az emberiség szemétlerakójává! Amatőrcsillagász szemmel nézve valóban nem sok vizet zavarna az ilyen jellegű beavatkozás, ám kicsit gondoljunk bele: Földünkön az űrszemét problémája nem jelent semmit, a hétköznapi embert ez nem zavarja még esztétikai értelemben sem. Én mint űrkutatással foglalkozó személy, mégis elképzelem a dolgot, és úgy gondolom, hogy nem feltétlenül szép és jó,hogy ott fent kisebb-nagyobb darabkák keringenek a Föld körül a puskagolyó sebességének többszörösével. Veszélyeztetve ezzel a még működő, dollármilliárdokat érő műholdakat és az űrhajósok életét! Az űrturizmus révén ez a Holdnál is megtörténhet. Azzal nem értek egyet, hogy az emberiségnek ilyen lábnyomot kellene hagynia a Holdon vagy más égitesten. Ezért sem rajongok mondjuk a Hold benépesítéséért. Igaz, hogy nincs élővilág, de termelni akarunk, akkor azt szennyezés nélkül tegyük, mert szerintem a Holdnak -és minden más égitestnek- meg kellene őriznie azt az arculatát, ahogyan megismertük. Az égi objektumokban (is) az a szép, hogy mindegyikük egy egyéniség, a kisebb-nagyobb hasonlóságok ellenére is. Úgy gondolom, itt is olyasmi egyezményeknek kéne születniük, mint az Antarktisz esetében, bár kissé enyhébb formában (kutatóbázisok, esetleg kisebb szintű ipari termelés). A fúziós reaktorokról pedig annyit, hogy bár bíztatóak az eredmények, a technológia jelenleg nem áll azon a szinten, hogy pozitív legyen a fúzió energiamérlege, vagyis tényleges energiatöbblet keletkezzen! És szerintem a helyzet még egy darabig nem fog megváltozni.

383350main_apollo12_540.jpg

[Kirami]

Én mint űrkutatással foglalkozó személy, mégis elképzelem a dolgot, és úgy gondolom, hogy nem feltétlenül szép és jó,hogy ott fent kisebb-nagyobb darabkák keringenek a Föld körül a puskagolyó sebességének többszörösével. Veszélyeztetve ezzel a még működő, dollármilliárdokat érő műholdakat és az űrhajósok életét!

Helyes. Én sem.
Viszont azt sem akarom, hogy kissebb-nagyobb háborúk törjenek ki a Földön a puskagolyónál többször halálosabb fegyverekkel az utolsó bányákért folytatott harc során. Veszélyeztetve az emberek felbecsülhetetlen életét.
És biztos vagyok benne, hogyha az űrkutatás fellendül, nagyobb eséllyel tudnak mit kezdeni a felgyülemlett űrszeméttel is.

[vspace]

Nagyobb eséllyel????!!! Nézd, még ezek után is ezer ok lehet, amiért országok esnek egymásnak! És különben is, a jelenleg fogyóban lévő energiahordozók jelenleg is pótolhatók, csak gazdasági tényezők miatt nem váltják le ezeket.Nyilván az olajért vagy pl. az uránért -ezek ugye fogyóban lévő energiahordozók- folyó háborúk anélkül is kitörhetnek, ha már a Holdon is termelünk, hiszen könnyebb elvenni más országtól ezeket, mint elmenni érte a Holdra, és kitermelni - szerintem... Ugyanis úgy gondolom, hogy egy háború is kerülhet annyiba, mint egy holdprogram, ráadásul utóbbira még külön ki kell dolgozni a technológiát is. A politikusokat az érdekli, hogy a célt hogyan lehet a legegyszerűbben véghezvinni, egy nem-űrhatalom esetében nyílván a háború az egyszerűbb! Emellett a fémeket is egyre inkább a műanyagok váltják fel. A legértékesebb ásványkincsekért folytatott zavargások gyakoriságát pedig végképp nem befolyásolja a holdi ipar feltűnés. Ellenben már az is nagy nemzetközi visszhangot váltott ki anno 1969-ben, hogy Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin kitűzték a lobogót a Holdon. "A Hold most már amerikai", jelent meg a napi sajtóban. Pedig Amerika minden lehetséges eszközzel el akarta kerülni még a látszatát is a gyarmatosításnak. Képzeld, mi lenne, ha egy vagy néhány ország bányászni kezdene a Holdon! Szerintem az emberek hozzáállásán kéne változtatni, nem pedig kvázi felzabálni más égitestek anyagát! Az emberiség energiagondjait nem háborúkkal, hanem tudománnyal kell megoldani! Igaz, hogy hosszabb, de célravezetőbb és békésebb.

[rumpfbarna]

Ezúton küldöm nektek a 2110. március 30-i Hold-észlelésemet.

A nyugodtság meglepően jó volt ma este. Az indiai Moon Mine Inc. külszíni fejtése kiválóan látszott. A múlt havi képemmel összehasonlítva úgy látom, két nagyobb krátert dózeroltak el mostanában. A keleti irányban megfigyelhető földhányás is kb. a duplájára növekedett pár hét alatt.

Csatolom a webkamerával készített képet is:

moon-mine2.jpg

Sajnos a kínai Xing Hupong PET-palack lerakója még teljesen árnyékban van, így arról észlelési eredményeket nem tudok küldeni.

[Kirami]

Rumpfbarna, ez király!

Amúgy meg:

Nagyobb eséllyel????!!! Nézd, még ezek után is ezer ok lehet, amiért országok esnek egymásnak!

Igen, nagyobb eséllyel takarítják el az űrszemetet. Ezt írtam ugyanis:

nagyobb eséllyel tudnak mit kezdeni a felgyülemlett űrszeméttel is

Még mi lehet az oka, hogy országok esnek egymásnak? Nem voltam túl jó töriből, de a nyersanyagkészletek, vagy kereskedelmi vonalak biztosítása (ami szintén a gazdaságot szolgálta) volt az ok a legtöbb háborúra. A keresztesháborúk sem Jeruzsálem elfoglalásának hű de szent céljától vezérelve indultak. Karavánutakat és kereskedelmi csomópontokat akartak vele nyerni. Jó, a szabadságért, emberi jogokért indult háborúk más alapon indultak, de ezek a háborúk kis részét tették ki, és kissebb haderőt is mozgósítottak benne. Szóljatok, ha ti másképp gondolnátok.
Summa summarum, az energia és nyersanyagválság háborút szül. Az ellentéte meg békét.

folyó háborúk anélkül is kitörhetnek, ha már a Holdon is termelünk, hiszen könnyebb elvenni más országtól ezeket, mint elmenni érte a Holdra, és kitermelni - szerintem...

Hasonlítsd csak össze, mennyit költ a világ űrkutatásra, és mennyit háborúra. Mérget vennék rá, hogy háborúra legalább 50x többet. (ezzel az alsó idézet első fele is megválaszolódott) És habár van nem kicsi átfedés, és az Apollo-program drága volt, nem hiszem, hogy ez azokban az években változott volna. A számok alapján melyik tűnik nehezebbnek?

egy háború is kerülhet annyiba, mint egy holdprogram, ráadásul utóbbira még külön ki kell dolgozni a technológiát is.

Ha a háborúra nem kellene új technológia, akkor még mindig a bunkósbot lenne az emberiség fő fegyvere.

Emellett a fémeket is egyre inkább a műanyagok váltják fel.

A műanyagok alapanyagául is főleg kőolaj szolgál.

nagy nemzetközi visszhangot váltott ki anno 1969-ben, hogy Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin kitűzték a lobogót a Holdon. "A Hold most már amerikai", jelent meg a napi sajtóban. Pedig Amerika minden lehetséges eszközzel el akarta kerülni még a látszatát is a gyarmatosításnak. Képzeld, mi lenne, ha egy vagy néhány ország bányászni kezdene a Holdon!

A napi sajtó nem nagyon szokta a valóságot tükrözni. És az űrpolitikával foglalkozók már nagyban agyalnak azon, hogyan lehet a Holdat nemzetközi terepnek meghagyni, a bányák ellenére is.
A te mondataid cáfolásával már meg is védtem az álláspontom. Én a szórakozás kedvéért folytatom ezt a vitát, ha veszítek, oké, de nem állok vesztésre.

[vspace]

Az indiai Moon Mine Inc. külszíni fejtése kiválóan látszott. A múlt havi képemmel összehasonlítva úgy látom, két nagyobb krátert dózeroltak el mostanában. A keleti irányban megfigyelhető földhányás is kb. a duplájára növekedett pár hét alatt.

Értékelem a humorod, még ha kissé szarkasztikus is volt. Én viszont úgy gondolom, hogy az általad "észlelt" események hosszabb távon igenis bekövetkezhetnek, amennyiben nem történik szabályozás a holdi bányászatra vonatkozóan. Azt hiszem, néhányan félreértettek, amikor az ipari termelés esetleges következményeit vázoltam. Én nem azt ellenzem, hogy megjelenjen az ipar bármely formája is a Holdon, hanem annak szabályozatlanságát! És tudom, hogy az illetékeseket nem nagyon érdekelné a Hold környezetvédelmére vonatkozó álláspontom, de egyszerűen ízléstelennek tartanámazt, ha mondjuk 100 év múlva az űrhatalmak egyszerűen felosztanák maguk között a Holdat termelés céljából! És kedves Kirami, akkor is voltak háborúk, amikor egy országnak megvolt valamije, csak éppen abból a valamiből egyszerűen többet akart (ld. iraki háború, Öböl-háború).Mit gondolsz, Nagy -Britanniának minek kellenek a Falkland-szigetek, miközben ott vannak még az Északi-tengeren is a lelőhelyei? Az emberi irigység és hatalomvágy e formája kiterjedhet a Holdra is - még egyszer hangsúlyoznám, hosszú időskálán nézzük a lehetőségeket!

Ha a háborúra nem kellene új technológia, akkor még mindig a bunkósbot lenne az emberiség fő fegyvere.

Valóban, csakhogy a valahogy a haditechnika és az űrkutatás fejlődésének üteme valahogy nagyon nem stimmel, emellett a fegyverkezést ma már szabályozzák, tehát nem lehet csak úgy ilyen-olyan gáz- vagy nukleáris támadást intézni egymás ellen.

Én a szórakozás kedvéért folytatom ezt a vitát, ha veszítek, oké, de nem állok vesztésre.

Veled én is csak azért. Bár úgy látom, hogy te csak "a cél szentesíti az eszközt= igázzuk le a Holdat" összefüggést tartod helyesnek, és csillagászhallgató létedre is inkább politikai úton próbálod megoldani a dolgokat, semmint tudományosan. Pedig ez egy módszer az energiaválság orvoslására!