Vénusz

[Imre]

Kedves Lajos! A régi filmes fotografikus megfigyelések mérlegelésekor nem elhanyagolható a filmek kék és ultraibolya túlérzékenysége, és a vörös színű érzéketlensége. Igen, de a kék és ibolya szűrők sokkal meredekebben határolnak, mint ahogy a korábbi filmek érzékenysége a színek mentén változott. Ebből következően a mai korszerű szűrőkkel valóban csak az iboly fény jut be az érzékelők felületére, míg a korábbi filmek a zöld és sárga fényre is kissé gyengébben, de működtek. Ezért sokkal kisebb mértékben, de valóban mutatta az ibolya színben látható alaki eltérést. A filmes felvételek esetében kissé már homorúbbnak látszik a Vénusz átmeneti sávja. Ha napokban mérem, akkor lehet 2-4 nap is a sietés. Ugyan ezt, ha meredekebb kék szűrővel nézem, akkor feltehetően már elérné a sietés az egy-két hetet is.

További vizsgálódásaim eredményeként azt gondolom, hogy a Vénusz légkörének határfelületén, mert igen vastag, 75-90 km, és a 96%-os széndioxidot tartalmaz, erős fénytörést szenved a Nap felől érkező sugárzás. Innen a Földről nézve azt látjuk, hogy a Vénusz vörösben domborúbb, kékben meg homorúbb határátmenetű. A vörös színhez képest az ibolya fény hullámhossza a fele, tehát sokkal jobban szembetűnik a fénytörés frekvenciafüggése, és ez a Vénusz vastag légkörét figyelembevéve tekintélyes határátmeneti görbületváltozást mutat. Sokkalta nagyobbat mutat a kifejezetten meredek ibolya szűrőkkel felvételezve, mint azt a korábbi kékérzékeny filmekkel készült képek mutatják. Ezért lehet kissé megtévesztő, hogy a filmekkel végzett vizgálat kiértékelésekor legfeljebb néhány napos az eltérés a számított elméleti értékhez képest, míg a modern, igen meredek szűrőkkel készített CCD felvételeken már akár két hét eltérés is mutatkozhat. Én nem gondolom, hogy a fényképek az említett oldalon manipuláltak lennének, és inkább a jelenség magyarázatára fektetek több hangsúlyt. Érdemes lenne kiszámolni, hogy a Vénusz vastag légkörében elhajló Napsugárzás oldalnézetben hogyan befolyásolja a Vénusz látható alakját az egyes léátható és nem látható színeknek megfelelő hullámhosszű fény függvényében. Figyelembe kellene venni azt, hogy a légköre is meglehetősen sűrű széndioxid gázból áll, amelynek vastagsága és törésmutatója igen jelentős szerepet játszik a látszó méretváltozás színfüggőségében! Imre

[hanee]

Érdekes, hogy pont egy fényes objektumon tudsz EL-sal több részletet kivenni. Miért lehet ez így? Halvány objektumnál érthető lenne.

Szia!

Fogalmam sincs, de szűrő nélkül nagyon fényes, szerintem úgy nem túl esélyes a dolog.

hanee

[Stefi]

Tudja valaki hogy a felhőzet milyen spektrumban látható, mármint milyen hullámhosszokon?
Mint a napnál a protuberancia 656.3nm-be esik.
Azt tudom hogy fotózásnál 350nm és 400 közötti szűrővel lehet speciális felszereléssel részletet is fotózni, de esetleg az IR-ben is van ebből a tartományból?

[Imre]

A Vénusz félfényességi állapotának (dichotomia) megállapítása erősen színfüggő, mert a fényszóródás a légkörében is függ a fény színétől. A vastag légkör megtöri a Nap sugarait, amely az átmeneti sávot a homorú és domborű állapotában mutatja a megfigyelés alkalmával használt színszűrőnek megfelelően. A neutrál szűrővel egyenletesen csökken valamennyi hullámhosszban mérhető felületi fényessége, tehát ott csakis kismértékű határmenti elszíneződés figyelhető meg. A "szarvak" színe kissé kékes árnyalatú, a Vénusz középső részén enyhén rózsaszínes átmenet figyelhető meg. A Nap felé forduló felület fehér, illetve a nem merőleges felületen enyhén sárgásnak tűnik. A fényszóródás a légkörének felületén kék színben a legerősebb, tehát a maradék kevéssé szóródő vörös szín mutathatja meg az esetleges felhőzet foltjait, azok határát a sárgás elszíneződésével. Elképzelhető, hogy ez a rendkívül kicsiny elszíneződés kék, vagy meredek zöld szűrővel éppen kivehető szabad szemmel is, de az elfordított látás a nappali fényes égen biztosan nem ad korrekt eredményt. Elfordított látással, főleg UHC szűrővel kiválóan lehet látni a vöröses színezetű nagy kiterjedésű ködöket, pl. Orion, Kalapács stb, de nappali égen a rendkívül nagy fényerő miatt az elfordított látáskor bekapcsolódó sejtek nem működnek! Azokra akkor tevődik át az érzékelés feket-fehérben, ha az érzéketlenebb színeket látó sejtjeink nem kapnak elegendő fényt. Véleményem szerint itt az elfordított látás aktivizálásához nincs elég sötét, még 20 neutrál szűrő egymásra tekerésével sem csillapítható a Vénusz fényessége annyira, hogy használhassuk ezt a trükköt! A felhőzetet megpillantását főleg kék, de inkább ibolyakék szűrővel érdemes megkísérelni. Alább két képet mutatok. Az egyik, UV szűrővel készített eredeti képeket mutat, mellete a kép gamma korrekciójával. Mindenki megnyugtatására - jól látható rajta, hogy az eredeti felvételen még 2012.03.21. napon is domború a fényátmenet sávja, a felhők szépen látszanak UV fényben! A felvétel arról a bizonyos lapról való! Tapasztalatból állítom, hogy a fekete, sötét háttér előnytelen a kiértékeléshez, ezért a képeket gamma korrekcióval világosítani kell értékelés előtt. A másik egy tapasztalataim alapján készített magyarázó ábra a szarvakhoz és a Vénusz átmeneti sávjának színfüggő görbületéhez. Imre

[Cseh Viktor]

Ma sikerült nekem is lefotóznom a Vénuszt a nappali égen Igaz a minőség elmarad a webkamerás képektől de örülök ennek is
Meglepő mennyit növekedett az átmérője és mennyit csökkent a fázisa; gyorsulnak az események!
http://www.flickr.com/photos/51054595@N ... hotostream

[tobe]

Jó az a "fapados" csöved, a tükör is saját csiszolás ? Meg persze a Vénusz is érdekes amellett.

[Cseh Viktor]

Jó az a "fapados" csöved, a tükör is saját csiszolás ? Meg persze a Vénusz is érdekes amellett.

Hello!

A Főtükör nem saját csiszolás de nem is "gyári" Egy Urániás tükröt sikerült beszereznem és mit ne mondjak nagyon szép képe van. Annyit mondjuk hozzátennék hogy imitt amott főleg középtájon nagyon enyhén matt a tükör (de ez csak nagyon kicsit látszik). Ezért gondolkodom rajta hogy le kellene újra ezüstözni de még nem tudom kitől érdeklődhetnék ez ügyben.

[maro]

A május 1-i fázis:

Venus_20120501_191730_MT.jpg

[astrohist]

Kedves Imre.

Azért a dolog nem ilyen egyszerű, mivel a Vénusz légköre sem nem homogén, sem nem egyenletesen változó. Egyrészt több rétegű a felhőzete, másrészt különböző összetételű rétegekből áll. Ami tény: az kék szin elősorban a felső rétegrl ad képet, a vörös mélyebb, de melyik felhőrétegig?
A leszálló szondák készítettek néhány légkör profilt, de nem egységes a kép!
Tulajdonképpen egy nagyon pontos fotometrikus adatsor kellene arról, hogy milyen ütemben gyengül a vénusz-sarló fényessége a korong peremétől a terminátorig. - BQ

[algor]

Tegnapi kép a Vénuszról.

ven_UT20120502-1815_150_1240N_3xBw_Scp_nt.png