Re: Exobolygók
Elküldve: 2013.11.02. 10:52
Na, most becsaltál a málnásba, bevallom, nem ismerem mélységeiben a jelenlegi, statisztikákkal foglalkozó irodalmat. :)
Ami biztos, hogy a forró Jupiterek, és más, egzotikus rendszerek felfedezése sok-sok fejvakarást eredményezett, és nem kis lökést adott a bolygó- és naprendszer-keletkezési modellek fejlődésének.
A kiválasztási effektusokat mindig figyelembe veszik a statisztikai morfondírozások során.
A Kepler űrtávcső egy teljesen új fejezetet nyitott ezen a téren (mármint a statisztikázásban). Az egyik eredmény, ami szinte teljesen biztosnak tűnik a Kepler-adatok fényében, hogy a forró Jupiterek általában magányosak. Vagyis ahol egy óriási gázbolygó kering a csillagához közel, ott szinte biztosan nem találunk másik, nagyobb méretű bolygót.
Másik érdekes eredmény, hogy a kis méretű, Föld-szerű kőzetbolygók valószínűleg meglehetősen gyakoriak. Pl. az 50 napnál rövidebb keringési periódusú bolygók gyakoriságára 20-30%-ot sejtenek FGK színképosztályú csillagok esetén, vagyis kb. minden negyedik F, G vagy K típusú csillagnak lehet ilyen kőzetbolygója. M törpékre ez a becslés már 50%, vagyis minden második vörös törpének lehet kőzetbolygója.
Ennek a fényében most sokan arra fókuszálnak, hogy M törpék lakhatósági zónájában találjanak kőzetbolygót. Ez a zóna eleve közel helyezkedik el a hűvös csillagokhoz, így az ebben keringő bolygók periódusa rövid, ami a jelenlegi módszereknek kedvez.
Ami biztos, hogy a forró Jupiterek, és más, egzotikus rendszerek felfedezése sok-sok fejvakarást eredményezett, és nem kis lökést adott a bolygó- és naprendszer-keletkezési modellek fejlődésének.
A kiválasztási effektusokat mindig figyelembe veszik a statisztikai morfondírozások során.
A Kepler űrtávcső egy teljesen új fejezetet nyitott ezen a téren (mármint a statisztikázásban). Az egyik eredmény, ami szinte teljesen biztosnak tűnik a Kepler-adatok fényében, hogy a forró Jupiterek általában magányosak. Vagyis ahol egy óriási gázbolygó kering a csillagához közel, ott szinte biztosan nem találunk másik, nagyobb méretű bolygót.
Másik érdekes eredmény, hogy a kis méretű, Föld-szerű kőzetbolygók valószínűleg meglehetősen gyakoriak. Pl. az 50 napnál rövidebb keringési periódusú bolygók gyakoriságára 20-30%-ot sejtenek FGK színképosztályú csillagok esetén, vagyis kb. minden negyedik F, G vagy K típusú csillagnak lehet ilyen kőzetbolygója. M törpékre ez a becslés már 50%, vagyis minden második vörös törpének lehet kőzetbolygója.
Ennek a fényében most sokan arra fókuszálnak, hogy M törpék lakhatósági zónájában találjanak kőzetbolygót. Ez a zóna eleve közel helyezkedik el a hűvös csillagokhoz, így az ebben keringő bolygók periódusa rövid, ami a jelenlegi módszereknek kedvez.