Kistávcsöves kedvcsináló

A gömb- és nyílthalmazok, ködök, galaxisok észlelőinek fóruma
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: mizar » 2012.10.24. 18:27

Azért jók ezek a Nagy Mesemondók (akár itthon, akár máshol a világon) mert újra lendületet adnak a magamfajta elkényelmesedett észlelőknek.
Sem magashegységben, sem sivatagban nem látni vizuálisan kistávcsővel ilyen részleteket, de újra és újra megpróbáljuk, hátha mégis... :D
sq
Hozzászólások: 329
Csatlakozott: 2011.05.10. 15:00

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: sq » 2012.10.24. 18:50

én már semmiben sem vagyok biztos, mióta az ócska kis áruházi 114-es newtonom a maga mindenféle optikai hibájával atomjaira bontotta az m13-at. igaz a zselicben.

egyébként a részleteknek van konkrét, fotókról kimérhető mérete, a távcsőnek van egy elvi felbontása, az objektumnak felületi fényessége.

ha a részletek mérete és a távcső felbontása stimmel, és még a felületi fényesség és az ég sötétsége is passzol, akkor nincs ok gyanakodni.
"alapvetően gonosz"
/by kukac/
bognart
Hozzászólások: 497
Csatlakozott: 2009.09.08. 13:17

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: bognart » 2012.10.24. 20:31

:))
örülök neki, hogy sikerült követ dobnom az álló vízbe, és sikerült hullámokat vetnem. :)

Johannes barátomnak nagyon örülök. Fantasztikusan rajzol. Nagyon jól megragadja a részleteket. A rajzai után ki akarok menni és észlelni akarok. Ezért már megéri.

Ugyan akkor Lajos bácsi is írta, az agy érdekes eszköz. Gyakran megtréfálja az embert. Nem zárkózok el semmi elől. Saját példámról tudom, hogy 76m-es newtonnal megtanultam észlelni 150mm-hez javasolt krátereket. Megtanultam a távcső mellett kuporogva az adott átmérőhöz szinte elérhetetlen részleteket felfedezni. Szóval nem zárkózok el attól, hogy sok mindent látni lehet.
Johannes barátomnak van egy 430mm-es ágyú csöve is. Így nem kizárt, hogy sok éjszaka ősszesített vizuális anyagát hozzátette a képfeldolgozó szoftvere az észlelt "raw" látványhoz. (elnézést a sajátos fogalmazásért)
Ilyen élményem volt már nekem is.
A lényeg akkor is az, hogy van a vizuális észlelésnek és a rajzos ábrázolásnak jelentősége.
Ha a rajznak van olyan hatása, hogy kimegy az ember és megpróbálja észlelni, már megérte. Még akkor is, ha egy nagyobb "mozsárágyú" vizuális infója is rakódott hozzá.

Ezzel kapcsolatban volt nyáron egy meghatározó élményem. Csizmadia Szilárdék észlelő hétvégéjén néztem csodáltam meg kitűnő ég mellett az M51-et egy 200mm-es newtonnal. Volt időm hosszasan csodálni a látványt. Mindig új és másabb részleteket fedeztem fel. De soha sem sikerült együtt látnom ezeket. Talán csak idő kérdése volt. Akkor is érdekes lett volna mi lett volna az eredménye egy féléjszakás rajzolásnak. :))

Majd az új távcsővel... :))
Bognár Tamás "asztrobarát"
http://univerzumkepekben.hu/
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2012.10.24. 21:06

Nagyon örülök a hozzászólásodnak, Tamás!

"Johannes barátomnak van egy 430mm-es ágyú csöve is. Így nem kizárt, hogy sok éjszaka ősszesített vizuális anyagát hozzátette a képfeldolgozó szoftvere az észlelt "raw" látványhoz. (elnézést a sajátos fogalmazásért)
Ilyen élményem volt már nekem is."

Igen, azt hiszem ez a dolog nyitja. Az agy képes régebben látott képeket is kvázi bevinni az észlelésbe, ha megerőltetjük egy kicsit. Ezért veszélyes - és valójában az észlelő amatőrnek felesleges is - képeket nézegetni, legalábbis erőteljesen megfigyelni. Ez olyasmi, mint a változóészlelésnél az előrevárás: tudom - mert megnéztem az elmúlt időszak észleléseit - hogy az adott csillag most fényesedő, felszálló ágban van, tehát hétről hétre fényesebbnek fogom látni, miközben éppenséggel stagnál...

Nagyon fontos, hogy egy rajz ne tartalmazzon bizonyosan nem látott részleteket: sem látómező-csillagokat, sem a rajzolt objektum darabjait. Ahogy a változósok se észlelnek a látáshatáron, vagy ha igen, megjelölik ezt a körülményt az észlelésnél. Mert így korrekt.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.10.24. 21:59

Mindenkinek van valamelyes igazsága (még nekem is), részben a saját szempontjából. Akinek örömet nyujt, hogy esetleg órákon át meredjen egy okulárba, és megpróbálja rajzban megörökíteni amit látott (vagy képzelét), annak nyiván ez jelent élményt. De azért ezt ne általánosítsuk, hiszen pl. egy kezdőnek élmény, ha először pillant meg, és egyáltalában megpillant egy halvány objektumot. Elnézegeti 5-10 percig, azután valami mást keres.
A bökkenő ott van, hogy egy 7-8 cm-es, vagy akár 10-12 cm-es távcsővel nézegetőnek ne ajánlgassunk olyan látványt, amit biztosan nem fog látni! Mert akkor azt hiszi, hogy a távcsövében van a hiba, vagy a szemében, egyszóval ez akkor éppen nem "kistávcsöves kedvcsináló", hanem kiábrándító sokak számára. Azt persze érdemes megírni, hogy egyre többet lát, ahogy megtanul nézni, de ne biztassuk azzal, hogy idővel még a galaxisok halóját is meglátja.
Nekem néhány évbe telt, amig beletőrődtem, hogy 20 cm-es távcsővel nem fogom ugyan azt a látványt kapni, mint a Wilson-hegyi fotóin látható.
Itt van azután egy másik kényes pont: fényessség, felületi fényesség, átmérő. Tudomásul kell venni, hogy a katalógus adatok csak tájékoztató jellegűek. Példa rá az M33, amelyet egyesek puszta szemmel is látni vélnek, én jó ég mellett, pl. Tarjánban 10x50-el megtalálom (sőt valaha, amikor Budapest nem volt ennyire kivilágítva, még 4x40-el is jól láttam). Pedig a katalógusok jó fényesnek adják meg. Viszont ma a Bp-i lakásom mögötti teraszon már a 70/500-al is sokszor kétséges. De az M81-t könnyen meglelem innen is, mert kiebb, élesen határolt.
Egyébként nekem az a problémám, hogy Lord Rosse előtt miért nem látták egyes galaxisok spirálszerkezetét? Amikor már korábban is voltak nagy távcsövek! Valószínű, hogy Rosset követően már rudták, hogy ilyen látványnak kell lennie, és spirálszerkezetet láttak ott is, ahol nincs, sőt pl. a Lyra-gyűrűst is 30 cm-es távcsővel csillagokra bontották! Ennyit számít a belső előfeltevés.
Az M30-ról konkrátan: A kis korong mellett, előtér-csillagokból álló halvány csillagsor van. A régebbi asztrográf képeken ezek összemosódó halvány csíkklént tüntek elő. Ezekne a képeknek az amléke élhetett barátunkban, tudat alatt! - BQ.
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: santage » 2012.10.25. 12:55

astrohist írta:Egyébként nekem az a problémám, hogy Lord Rosse előtt miért nem látták egyes galaxisok spirálszerkezetét? Amikor már korábban is voltak nagy távcsövek! Valószínű, hogy Rosset követően már rudták, hogy ilyen látványnak kell lennie, és spirálszerkezetet láttak ott is, ahol nincs, sőt pl. a Lyra-gyűrűst is 30 cm-es távcsővel csillagokra bontották! Ennyit számít a belső előfeltevés.
Az M30-ról konkrátan: A kis korong mellett, előtér-csillagokból álló halvány csillagsor van. A régebbi asztrográf képeken ezek összemosódó halvány csíkklént tüntek elő. Ezekne a képeknek az amléke élhetett barátunkban, tudat alatt! - BQ.


A galaxisok spirálszerkezetének érzékelésekor nekünk van két előnyünk:
1., A tükrös távcsöveink reflexióképessége sokkal jobb, mint az akkoriaké: egy fémtükrös teleszkópnál jó érték volt az 50%, azaz 2 felület esetén 25%. Magyarul az 1,8 méteres távcső fénygyűjtő képessége egy jóval kisebb műszerének felelt meg. Nagy lencsét meg nem tudtad készíteni az 1800-as évek közepéig-végéig.
2., Mi tudjuk, mit fogunk látni - ez az akaratlan előrevárás is segít a karok és a szerkezet meglátásában. Tapasztalataim szerint, a spirálgalaxisok többsége (leszámítva az M51-et és még 1-2 nagyon látványos szerkezettel rendelkező példányt) csak foltokat, kar-részleteket mutat még 25-30 cm-es távcsővel is - azaz ha tudjuk, hogy ez és ez a galaxis S típusú, akkor ezek a foltok összeállnak a spirálszerkezetté. Ha nem tudnánk erről, akkor a látvány értelmezhetetlen lenne sok esetben.

Az M30 felületén látható két csillaglánc tagjai tudtommal nem előtércsillagok, hanem fényes vörös óriás halmaztagok. 8 cm-es lencse , igen kiváló körülmények (vidéki ég, holdmentes, jó átlátszóság) mellett megmutatja őket.

Snt
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: santage » 2012.10.25. 13:02

bognart írta:Sziasztok !



NGC891 : http://univerzumkepekben.hu/ngc-891/


Láttam a blogon ezt a rajzot, és nekem valami nem stimmel. Nem lehet, hogy az a 68 mm 68 cm? Az NGC 891, megbízható, tapasztalt észlelők szerint 6 cm-es távcsővel ÉPPEN megpillantható SÖTÉT ég alól. Itt nincs mese: nem arról van szó, hogy a kis távcső megvadul a hegyekben, mert a 6 cm csak 6 cm, és a galaxis is 10,9m. A porsávot én eddig 30 cm alatti műszerrel nem láttam, és akik erről rajzot küldtek - Dán András, Berkó Ernő, Kernya János Gábor, Szabó Gábor, stb., ők sem látták kisebb műszerrel.
Gyanítom, hogy itt egy gépelési hiba történt.

Snt
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: santage » 2012.10.25. 13:05

Vizi Péter írta:Nagyon örülök a hozzászólásodnak, Tamás!

"Johannes barátomnak van egy 430mm-es ágyú csöve is. Így nem kizárt, hogy sok éjszaka ősszesített vizuális anyagát hozzátette a képfeldolgozó szoftvere az észlelt "raw" látványhoz. (elnézést a sajátos fogalmazásért)
Ilyen élményem volt már nekem is."

Igen, azt hiszem ez a dolog nyitja. Az agy képes régebben látott képeket is kvázi bevinni az észlelésbe, ha megerőltetjük egy kicsit. Ezért veszélyes - és valójában az észlelő amatőrnek felesleges is - képeket nézegetni, legalábbis erőteljesen megfigyelni. Ez olyasmi, mint a változóészlelésnél az előrevárás: tudom - mert megnéztem az elmúlt időszak észleléseit - hogy az adott csillag most fényesedő, felszálló ágban van, tehát hétről hétre fényesebbnek fogom látni, miközben éppenséggel stagnál...

Nagyon fontos, hogy egy rajz ne tartalmazzon bizonyosan nem látott részleteket: sem látómező-csillagokat, sem a rajzolt objektum darabjait. Ahogy a változósok se észlelnek a látáshatáron, vagy ha igen, megjelölik ezt a körülményt az észlelésnél. Mert így korrekt.


Teljesen egyetértek.

Snt
Sirius
Hozzászólások: 483
Csatlakozott: 2009.09.14. 19:59

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Sirius » 2012.10.25. 18:34

Vizi Péter írta:Nagyon fontos, hogy egy rajz ne tartalmazzon bizonyosan nem látott részleteket: sem látómező-csillagokat, sem a rajzolt objektum darabjait. Ahogy a változósok se észlelnek a látáshatáron, vagy ha igen, megjelölik ezt a körülményt az észlelésnél. Mert így korrekt.

Őszintén szólva, én pont ezért vagyok ellensége a digitális (mélyég) rajzolásnak. Szépnek szépek, de véleményem szerint nem azt adja vissza, amit látunk, hanem azt, amit szeretnénk látni. És nagyon "mű", én nem tartom ezeket teljes mértékben észlelés-értékűnek...
sq
Hozzászólások: 329
Csatlakozott: 2011.05.10. 15:00

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: sq » 2012.10.25. 19:48

nekem úgy tűnik, hogy digitális technikánál sokkal könnyebben megszalad a tableten a cerka, mint kézi rajznál, sokkal nagyobb önuralmat igényel. viszont nem csak a digitális technika hordoz veszélyeket, hanem a hagyományos is. én például sose nézek meg előre semmit, nem tervezek, az ég alatt döntöm el, mi lesz a célpont. és az ég alatt ki is dolgozom, utólag nem adok hozzá semmit, mert minden egyes pluszinformációval amit közben gyűjtök nő az esély a hamisításra. nehéz, etikai kérdés ez. vigasztaljon minket a tudat, hogy mi legalább nem viszünk bele sosemvolt szineket és kontrasztokat a művekbe, szemben az asztrofotós(oppos)okkal. vagy legalábbis messze nem olyan mértékben.

pár napja amúgy sikeresen leészleltem megint az ngc40-et, mert elfelejtettem, hogy egy hónapja már megvolt, vmiért nem pipáltam ki a táblázatomban. még a nagyítást is sikerült ugyanakkorára választani meg. hamarosan beteszem a mitészleltem-topikba összehasonlítandó a kettőt, tanulságos hiba volt. :)
"alapvetően gonosz"
/by kukac/
Válasz küldése

Vissza: “Mély-ég”