czejczej írta:Szerintem is egy kisebb távcsővel jobb elkezdeni a pályát mint egy nagyobbal....szerintem már a 150/750-es is nagy...legalábbis szerintem...nekem egy 114/500-as Newtonom van és szerintem egy ekkora csővel lehet lehet a legjobban megismerni elsőre az ég szépségét
és szerintem az ember pénztárcáját is megkíméli a kisebb cső...mert lehet, hogy most elemében van az amcsill társ de lehet, hogy 2hét...3 hónap...x idő múlva megunja...és akkor csak ott fog porosodni vagy eladja a csövet...de viszont ha egy kisebbel kezd el észlelni és már jó ideje ugyan azt a csövet nyüstöli (én már 6 éve használom ezt) akkor biztos, hogy nagyobbra váltásnál is ugyan úgy kifogja használni a nagyobbat mint annak idején a kisebbet...és mivel többet mutat meg így újra és újra átéli azokat az élményeket majd mint régen. Fotózni meg szerintem a kisebb csövekkel is lehet...igaz nem lesz olyan részletes meg szép a kép mint egy nagyobb csővel...de az érzés szerintem ugyan az...mint a vizuális észlelésnél is itt is szerintem jobb egy kis távcsővel megtanulni fotózni mint egy nagyobbal..."Úgy gondolom erre a célra egy 150/750 abszolút minimum"...ezzel kapcsolatban csak az lenne a kérdésem, hogy mihez abszolút minimum? Mélyegezni lehet kiscsővel is meg fotózni...igaz a hosszú expót kézzel vezetve lehet megoldani...de én erre azt mondom, hogy na és? legalább nem szokunk egyből hozzá a GOTO mechanikák kényelméhez és a gombnyomogatáshoz...és ha egyszer oda jutunk, hogy nem lesz ilyen szerkezet a kezünkben akkor ott lesz a régi tapasztalat és menni fog a fényképezés tovább is.
Miért irom, hogy egy 150/750 abszolút minimum (fotózásra, hosszabb távon)?! Ennél kisebb newton távcső esetében (most az "olcsó" kínai távcsövekről beszélek, nem az egyedileg gyártott tubusokról) nem tudsz tükörreflexes fényképezőgéppel fókuszba állni. Ha ragaszkodik az ember a kistávcsőhöz (7-9 cm) akkor maradnak a lencsés távcsövek. Egy fényerős akromát szinez, nem igazán jó megoldás hosszú távon. Egy hosszú fókuszú akromát meg elég fénygyenge, fotózásra megint nem jó. Egy közkedvelt 8 cm-es apo jó megoldás, ennek csak az ára 2x akkora, teljesitménye meg kb negyede egy 150/750-es newtonhoz képest, tehát nem épp költséghatékony kezdésnek.
Nézzük a mechanikát. Ha komolyan gondolja az ember a fotózást (a fenti newtont feltételezve) egy EQ-5 goto mechanika az abszolút minimum mind teherbirás, mind pontosság szempontjából - természetesen autoguiderrel. Ha egyszerre ez nagy összeg, akkor az alap EQ-5-öt lehet bőviteni, igy szintén hosszabb távon jó döntés.
Természetesen ha az embernek az a célja fotózás tekintetében, hogy valami életlen, bemozdult pacát, hold-szerű képződményt megörökitsen, akkor nem kellenek a fenti eszközök.
Egy kistávcsőnek is megvan a maga helye egy amatőrcsillagász életében, de tudni kell, hogy mire jó és mire nem jó.
Még egy észrevétel, ha az ember megvesz 100e Ft-ért egy newton távcsövet, 60e Ft-ért jó eséllyel el tudja használtan adni ha mégsem válik be. Tehát lényegében 40e Ft-ot "bukik" rajta (vagy más oldalról nézve ennyiért bérelte a távcsövet). De ha 40e Ft-os kistávcsövet vesz elég kicsi az esélye, hogy használtan el tudja adni, tehát ugyanannyit "bukik". Melyik a jobb megoldás?! Nem véletlenül mondta valaki, hogy a kétszer megvett távcső a legdrágább. Ezért irtam, hogy ha komoly céljai vannak az embernek az amatőrcsillagászattal (és anyagilag megteheti) akkor érdemes nagyobb műszerrel kezdeni.