Csillagváros.Hu

Magyarországon nyáron melyik a legjobban megfigyelhető, lapjával felénk néző spirálgalaxis, illetve kettős csillag?

a "legjobban" nem túl egzakt kifejezés, valószínűleg kinek-kinek más és más, de talán a legjobban spirálszerkezet az m51-nél látható (távcsőméretet nem írtál), ráadásul cirkumpoláris és még kölcsönható is. kettőscsillagból talán az m51-hez közeli mizar/alcor páros ami szintén cirkumpoláris, vagy az albireo, epsylon lyrae amik látványosak, fényesek, stb.

sq-nak igaza va csak az a csunyaság, hogy az M51 Örvényköd mostanában már nagyon alacsoyan van, mire eléggé sötét az ég. Hajnalban )éjfél után 2 felé) má jó magasan van az Andromeda és a Triangulum, a térkép segítségével az M33 is megkereshető, bár fényes, de nagy felülete miatt nehéz dió. Kis nagyítással, holdmentes, tiszta levegőnél azért egy 70 mm-es-el megtalálható.
Kettősök: Hattyúban a béta (Albireo), Delfinben a gamma, Cassiopeiában az éta, andromedában a gamma jól bontható. Holdas éjszakán is jól megtalálhatók.
De jó, ha először térképen ismered ki magad. BQ.

Egy skywatcher 90/900 típusú távcsövet használok, az Andromedát pont az imént próbáltam megkeresni, de még a kereső távcsőben sem találtam meg, pedig egy kisebb város szélén lakom, nem nagy a fényszennyezés (bár nemtudom a telihold fénye mennyit ront rajta). Térkép helyett a Stellarium nevű programot használom, a Jupitert és a Szaturnuszt hamar megtaláltam vele. Ti hogy fogtok hozzá ha megakartok valamit keresni? Esetleg van valami tippetek ezzel kapcsolatban?

"Mit észleljek ma ?" témakör 45. oldalon írtam tegnap pont az Andromeda galaxis megkeresésére tippet. A Hold nehezíti, én sem láttam meg csak egy kis binokulár felével néztem volna, de nem tűnt elő a kissé kéklő égből, szintén vidékről.

hát, az androméda nem egészen lapjával néz felénk, ezért ezt ki is zártam. azonkívül csak a fényessége miatt sztárolják ennyire, egyébként millió látványosabb galaxis/galaxispáros van (pl ott az m81/82 (legfőképp utóbbi)) az égen. dehát nyílván nem mindig vannak a legjobb pozícióban, ahogy azt Lajos bácsi is írta. galaxisnál fokozottan érvényes, hogy minél közelebb van a zenithez, annál jobb. (kivéve ha nem a zenit a legsötétebb égterületed ) a telihold fénye rengeteget ront a helyzeten, de tényleg: párásabb, porosabb estéken akár 2-3 magnit is olyan szépen levesz a határmagnitúdóból, hogy csak na. úgyhogy ahogy a népi bölcsesség mondja:

"Égre ha a Hold feltéved,
Kerekedik, dagad, éled,
Fényes az ég, ó igen!
Mélyegező megpihen."

szóval galaxisoknak, egyéb elkenődött ködöknek még nagyobb távcsővel, jobb égen sem barátja a hold. valószínűleg az andromédát is megtaláltad, csak nem láttad a fától az erdőt.

de mindennek megvan a maga ideje, ilyenkor tényleg lehet kettősözni, bolygózni, stb.

program helyett szerintem mielőbb szerezz be egy jó csillagtérképet és csinálj egy piros fényű észlelőlámpát, mert rettentő sokat ront a sötétadaptációdon ha folyamatosan egy monitort nézel észlelés közben. nem is hinnéd, milyen sokat: magnitúdókban mérhető lesz a különbség, és ez - pláne mélyegezésnél - megintcsak nem mindegy.

Ha az M31-et nem találodm egy 90-essel, akkor kicsit még gyakorolni kell. Valószínűleg nem jó helyen kerested. Ajánlaném, hogy a Stelláriumot feljetsd el, csak arra használd, hogy lássad, egy megadott időpontban hogyan állnak a csillagképek az égen (látóhatárhoz, égtájhoz viszonyítva). Az égi tajákozódáshoz egy csillagatlasz és egy kis csillagtérkép kell. (Mellesleg, ha szerzel egy forgatható csillagtérképet, amelyen minden napra, minden órára beállítható az ég helyzete, akkor méggyorsabban tájékozódhatsz.)
1. Holdas éjszakák nem igazán alkalmasak ködök nézegetésére! De a féányesebb kettősöket felkeresheted.
2. Alaposan meg kell ismerni a csillagképeket.
3. Ajánlom, hogy nézzed át alaposan a Csillagatlasz kistávcsövekhez II., kiadásának bevezetőjét.
(Csak mellékesen: éppen a legutóbbi leveledre gondolva, mára virradó hajnalban megnéztem az M31-et, a 70/500-al, 23x-osan, és a 10x50 binoklival egyaránt szépen látszott a belső fényes része.) Üdv: BQ.

Az M33 galaxist mekkora műszerrel érdemes keresni, hogy látható is legyen ? Azt néztem, hogy megtalálni, hogy hol van nem lenne nehéz, mert az M31 Androméda galaxissal szemben van majdnem tükörképileg a Mirach Bet And csillagához, ami kiindulópont szokott lenni az M31-hez is, csak épp az ellenkező irányban. De az M33 sokkal halványabb felületi fényességű, így hogy kontraszt is legyen a tiszta ég mellett, még nagyobb műszert is igényel, én még nem láttam egyébként.

Sötét égről (hmg legalább 6,5) puszta szemmel, vagy max 10x50 binóval gyönyörű az M33. De pl. hmg 5,0 égről bármivel gyötrelem.

Cephei írta:Magyarországon nyáron melyik a legjobban megfigyelhető, lapjával felénk néző spirálgalaxis, illetve kettős csillag?

Nyaranta nem kifejezetten jól látszanak a galaxisok, az a Tejút és a halmazok, ködök ideje.
De ha mégis, akkor M51, és M81-82, bár azok nem teljesen lapról látszanak.

Ősszel M31, ami fényes, de igazán jól csak 5-5,5 m hmg alatt látszik. M33-t csak 6m hmg körül tudom ajánlani. M77 is szuper, a Cetben, de ennek - fizikai okok miatt - halványak és kicsik a karjai, ennek ellenére nagyon látványos gombóc.
Északabbra az NGC 7331 a Pegazusban a maga 9,5 magnitúdójával az Androméda-köd kicsinyített mása egy 10-15 cm-es műszerrel, nem budapesti égen.

Télen a fényes galaxisok hiányoznak, illetve hajnalban kereshetőek, így az NGC 2903 a az Oroszlánban (9m, és 15 cm megmutatja a küllőt és szerencsével a karokat is, ha eged 6m határfényességű), az M65-66. Télen még jó sokat kell várni a Coma Berenicesre, de ott az M99-100 és az M64 tuti siker, bár az első kettőnek a karjai szintén sötétebb eget igényelnek, ahogy majdnem minden mélyég-objektum.

Most ősszel az M15, M2 gömbhalmazokat és a Cassiopeia nyílthalmazait ajánlanám felkeresésre.

Snt