Planetárisok észlelése
Elküldve: 2014.09.11. 21:22
Sziasztok!
Bátorkodok nyitni egy teljesen új témát a planetárisoknak, mert elég tág egy téma. Nincs belőlük két egyforma se alakban, se nagyságban, se fényerősségben, se észlelhetőségi könnyelműségben.
A téma legelején nem szeretnék egyből a mély vízbe ugrani, mutatva hogy NEM CSAK HALADÓKNAK indítom.
Bizonyára mindenki ismeri a fényesebb, könnyebben észlelhető csillagbuborékokat (Súlyzó-köd, Gyűrűs-köd, Macskaszem-köd, Csiga-köd, Eszkimó-köd, Jupiter szelleme-köd és még sorolhatnám). Remélem lesz sok összehasonlítás bizonyos objektumokról különféle távcsövekkel, mivel hogyan látható, mekkora a legkisebb átmérő amivel még éppen megpillantható, egy 20-as távcsőben milyen részletek tűnnek fel, majd egy 30-assal mennyit javul a látvány és így tovább. Melyik szűrővel milyen a javulás vagy épp a romlás?
Reménykedek egy hangulatos és aktív beszélgetést összehozni, tapasztalat megosztást és programajánlat ötletet adni mindenkinek akit csak érdekelnek a távoli csillag pöffenések.
Legelső vélemény ami elég érdekes, nem tudom nektek mi a tapasztalatok:
Azt vettem észre, hogy régebben mikor még egy 15T-vel észleltem az M27-et, 240x-es nagyítással, röhögve jött a központi csillag, magán a ködön belül is vagy egy tucat csillag villogott, meg a köd is szálas, csomós volt.
30T-re átváltva (+OIII szűrő) és 250x-es nagyítás: a csillagok mind eltűntek, a köd hatalmas fényességgel virított és semmi részlet nem látszódott. A "szemei" eltűntek, már oválisra dagadt az egész. Részlet nem látszott benne! Csak egy nagy ovális (már majdnem fehér!!!) folt. Ez hogy lehetséges? Tól sok már a 30T+OIII a részletekhez és maga a köd fényessége leradírozza? Vagy a bemutatás miatti 20 másodperces nézés volt kevés?
Itt egy 2010-es rajzom 15T-vel, 240x-es nagyítás mellett:
Bátorkodok nyitni egy teljesen új témát a planetárisoknak, mert elég tág egy téma. Nincs belőlük két egyforma se alakban, se nagyságban, se fényerősségben, se észlelhetőségi könnyelműségben.
A téma legelején nem szeretnék egyből a mély vízbe ugrani, mutatva hogy NEM CSAK HALADÓKNAK indítom.
Bizonyára mindenki ismeri a fényesebb, könnyebben észlelhető csillagbuborékokat (Súlyzó-köd, Gyűrűs-köd, Macskaszem-köd, Csiga-köd, Eszkimó-köd, Jupiter szelleme-köd és még sorolhatnám). Remélem lesz sok összehasonlítás bizonyos objektumokról különféle távcsövekkel, mivel hogyan látható, mekkora a legkisebb átmérő amivel még éppen megpillantható, egy 20-as távcsőben milyen részletek tűnnek fel, majd egy 30-assal mennyit javul a látvány és így tovább. Melyik szűrővel milyen a javulás vagy épp a romlás?
Reménykedek egy hangulatos és aktív beszélgetést összehozni, tapasztalat megosztást és programajánlat ötletet adni mindenkinek akit csak érdekelnek a távoli csillag pöffenések.
Legelső vélemény ami elég érdekes, nem tudom nektek mi a tapasztalatok:
Azt vettem észre, hogy régebben mikor még egy 15T-vel észleltem az M27-et, 240x-es nagyítással, röhögve jött a központi csillag, magán a ködön belül is vagy egy tucat csillag villogott, meg a köd is szálas, csomós volt.
30T-re átváltva (+OIII szűrő) és 250x-es nagyítás: a csillagok mind eltűntek, a köd hatalmas fényességgel virított és semmi részlet nem látszódott. A "szemei" eltűntek, már oválisra dagadt az egész. Részlet nem látszott benne! Csak egy nagy ovális (már majdnem fehér!!!) folt. Ez hogy lehetséges? Tól sok már a 30T+OIII a részletekhez és maga a köd fényessége leradírozza? Vagy a bemutatás miatti 20 másodperces nézés volt kevés?
Itt egy 2010-es rajzom 15T-vel, 240x-es nagyítás mellett: