DSLR fotometria

A változócsillagok észlelőinek fóruma
fidusz
Hozzászólások: 145
Csatlakozott: 2009.09.16. 07:35

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: fidusz » 2012.02.29. 12:25

Én egy 75-300mm-es telét használok 300mm-es fókusszal. Ezt a Canon EOS1000D-vel vettem csomagban, így kb. 15 ezerrel olcsóbb volt mintha külön vettem volna. Régebben használtam a 75mm-es fókuszt is, de 300mm-es fókusznál nagyobb a hmg, amit el tudok érni (igaz, a LM kisebb, de így is elég nagy).
fidusz
Hozzászólások: 145
Csatlakozott: 2009.09.16. 07:35

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: fidusz » 2013.02.05. 07:44

Befolyásolja-e a fotometriai adatokat az, hogy a nyers képek feldolgozásakor az IRIS-ben a kamera beállításoknál a fehéregyensúly értéket milyenre állítom be? Eddig 1,0/2,0/1,0 volt nálam beállítva, de azt hiszem, ez hiba volt, mert emiatt nagyon zöldek lettek a színes képek. Utólag tudok módosítani a feldolgozott színes képek színegyensúlyán, de lehet, hogy jobb lenne az elején beállítani.

Ti milyen fehéregyensúly beállításokat használtok? Főleg Canon EOS 1000D esetén érdekelne ez. Köszi a segítséget!
fidusz
Hozzászólások: 145
Csatlakozott: 2009.09.16. 07:35

AAVSO DSLR fotometria kézikönyv frissített változat

Hozzászólás Szerző: fidusz » 2013.02.05. 08:03

Néhány hete az AAVSO fórumon írta az egyik fickó (talán Roger), hogy időközben készült egy frisebb változat az eredetileg a Citizensky.org-on közzétett DSLR fotometria útmutatóról. Az URL-t nem találom, de nekem megvan lementvve a gépemen. Annál valamivel frissebb - főleg az ábrák -, mint amiről a magyar fordítás készült. Ha valakit érdekel, annak elküldhetem drótlevélben.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: Imre » 2013.02.05. 16:07

fidusz írta:Befolyásolja-e a fotometriai adatokat az, hogy a nyers képek feldolgozásakor az IRIS-ben a kamera beállításoknál a fehéregyensúly értéket milyenre állítom be? Eddig 1,0/2,0/1,0 volt nálam beállítva, de azt hiszem, ez hiba volt, mert emiatt nagyon zöldek lettek a színes képek. Utólag tudok módosítani a feldolgozott színes képek színegyensúlyán, de lehet, hogy jobb lenne az elején beállítani.

Ti milyen fehéregyensúly beállításokat használtok? Főleg Canon EOS 1000D esetén érdekelne ez. Köszi a segítséget!


Ez a beállítás adja szerintem azt az értéket, amely a legtöbb adatot viszi be a képbe. Az 1 vörös, a 2 zöld és az 1 kék cellából származó információ osztás nélkül, azaz teljes egészében a képbe kerül. Ez a maximális jel/zaj állapot. A valóságban a vörös, zöld és kék cellák gyforma feszültséget adnak le, azonos fénymennyiség hatására. Színszűrő van elöttük, tehát a színsáv szélessége a döntő, hogy mondjuk egy cella egyenletes spektrum esetében mekkora feszültséget ad le. A CCD elött van egy szűrő, amely alulról, illetve felülről korlátozza a látható sávot. A vörös irányból az EOS gépek esetében szépen laposan, kis meredekséggel, felülről az ibolyát viszont sokkal meredekeben vágja. Maga a CCD-be épített színszűrő jobban hasonlít a felül és alul áteresztőhöz, kivéve a zöldet, mert az egy kissé átfedésben a másik kettővel egy sávszűrőt alkot. Az IR szűrő amely az infra sugarakat vágja, már csökkentett sávszélességgel engedi be a vörös érzékelő elé a fényt, és kisebb feszültséget is kelt benne. A kék szűrő is már ibolya körül vág, és már csillapítja a sötétkék sugarat is. A zöld sugarat semmi nem korlátozza, eljut mindkét érzékelőbe, főként ezért zöld a kép ha ezen arányokkal összegzik a színes képet. A képfeldolgozó programok esetében akkor kapunk maximális jel/zaj arányt, ha nem osztogatjuk el az érzékelők által kapott feszültségeket, csak a kész végeredmény esetében a legutolsó lépéseként. Addig minden értékre szükség van.

Az EOS gépek szűrője erősen és lankásan vágja a vörös fényt, ott is ahol még nem kéne a csillagászok szerint. Ez a szűrő, viszont a szem érzékenységét próbálja modelezni, amely laposan vágja a vörös sugarakat. Ezért szokták lecserélni egy meredeken vágó szűrőre, amely a vörös alatt az infrafényt vágja meredeken. Ez viszont megváltoztatja kicsit az egyensúlyt, barnásabb árnyalatú lesz a kép a több vörös - mélyvörös szín miatt. A fekete sem lesz fekete, mert már az eltérő hőmérsékletű felületek, egyes festékek, anyagok is "világítanak" majd a képen - a hősugárzás miatt. Zavaró lehet a lemenő/kelő Nap infra sugara is, sőt a városi fények infra tartalma, amely mélyvörösé teheti az égi hátteret a város irányából! Az ibolya fény vágása főként a lencserendszer hibáját javítja, és ez egyúttal korlátozza is egyes égi objektumok fényképezhetőségét, pl. ilyen a Vénusz. Semmi sem látszik a felhőzetéből, ha nem távolítjuk el a CCD elé helyezett sávszűrőt, amely levágja az ultraibolya fényt. Ha ez megtörténik, akkor kapjuk a legérzékenyebb gépet, amely viszont már a hősugarakat és az ibolyán túli sugarakat is érzi, és ezzel a látható fényben erősen rontja a kontrasztot, meghamisítja a színeket is. A nem látható fény hatása ugyanis az infra és ultra fény mint zaj szerepel a végeredményen!

Nagyon összetett a kérdés. A programokban be lehet állítani azt, hogy a színegyensúlyt hogyan számítsák, hogy egy adott gépből kinyert kép a legjobban hasonlítson az eredetihez. Az általánosan elfogadott érték 0,3R + 0,59G + 0,11B arány. Figyelem! A két zöld érzékelő miatt egy érzékelőre a fele jel esik, azaz 0,295 rész. Itt az egyes érzékelők szerint kell számolni a jelt és a zajt is. Nos akkor szorozzuk meg 10/3-al mindegyiket. A cellánkénti arányok így 1,0R + 2 szer 0,98333G + 0,36666B ezek lesznek. Két zöld érzékelő van, és ezért így kell számolni. A programban ha 1:2:1 arányt választok, akkor nem történik adatvesztés.

Miért lett zöld a kép? Egyrészt azért, mert IR szűrő karakterisztikája vágott a vörösből, valamint a képnek feltehetően kicsi volt a kék, ultra közeli tartalma, avagy az optika anyaga levágta. - Ezzel élesítik is egyúttal a képet is, mert infravörösben és ibolyában már erősen hibásak az akromatikus rendszerek is. Csak a látható tartományban használhatóak! Ezért sajánlatos spektroszkópiában a tükrös távcső, illetve a több tükörrel kompenzált rendszerek előnyösek, még akkor is, ha kicsit nagyobb a fényveszteségük, mert nincs színi hibájuk!

Csillagászati fotometriában egy adott szűrőhöz lehet számolni a fényérzékenységet. A lényeg, hogy lehetőleg olyan legyen a szűrő, ami széles tartományt enged át, vagy ki kell szedni és külső ismert szűrőt kell használni, az a legbiztosabb. Az 1:2:1 RGB arány nyújtja a legjobb jel/zaj lehetőséget a képfeldolgozáskor. A CCD jele nem lesz osztva, legfeljebb a végeredmény kialakításakor az utolsó lépésben. Ekkor viszont a megfelelő színtartományba eső zaj is osztódik, a jel/zaj arány nem fog romlani. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
zsperko
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.09.17. 07:51

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: zsperko » 2013.04.12. 20:50

fidusz írta:Befolyásolja-e a fotometriai adatokat az, hogy a nyers képek feldolgozásakor az IRIS-ben a kamera beállításoknál a fehéregyensúly értéket milyenre állítom be? Eddig 1,0/2,0/1,0 volt nálam beállítva, de azt hiszem, ez hiba volt, mert emiatt nagyon zöldek lettek a színes képek. Utólag tudok módosítani a feldolgozott színes képek színegyensúlyán, de lehet, hogy jobb lenne az elején beállítani.

Ti milyen fehéregyensúly beállításokat használtok? Főleg Canon EOS 1000D esetén érdekelne ez. Köszi a segítséget!


Szia!
A Citizensky oldalon lévő DSLR fotometriai leírásban az van a kamera beállításoknál,hogy nem kell hagyni érvényre jutni a fehéregyensúly beállításokat. Azokra az egyes pixelekhez tartozó "nyers" intenzitás értékekre van szükség, amik eredendően a fényképezőgép által készített RAW file-ban vannak. A feldolgozás során a "Convert a CFA image" lépés után létrejövő kép egyes pixeleihez tartozó (R,G,B) értékeket a fehéregyensúly beállításnál lévő értékek, módosítanák. Így a további lépésekben "hamis" értékekből dolgoznánk.

Üdv. PZs
zsperko
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.09.17. 07:51

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: zsperko » 2013.04.12. 23:12

Sziasztok!

A véleményeteket szeretném kérni egy kérdéssel kapcsolatban, amit nem igazán értek. Egy kicsit messzebbről kezdem, hogy érthető legyek. A fotometria lépései zanzásítva a következők.
1. Készülnek light, dark, flat és bias képek egy DSLR-el és RAW formátumban kerülnek rögzítésre.
2. A raw képeket az IRIS-szel átkonvertáljuk CFA képekké.
3. Némi digitális bűvészkedés után készül egy light kép, ami mentes a zajoktól.
4. Ezt a CFA képet konvertáljuk egy RGB képpé
5. AZ RGB képet R, G és B csatornákra bontjuk
6. A G csatorna képén végezzük a fotometriai mérést. Stb.
Durván ennyi.
Készítettem egy 10x10 pixeles teszt képet, ami a RAW->CFA konverzió után így néz ki.
1.jpg

A Bayer mintázat cellákba a pixelek intenzitás értékeit írtam. Tehát ezen a képén azt látjuk, amit a fényképezőgép is lát (a zaj mentesítés után) az egyes pixelek előtti szűrökön keresztül.
Én úgy gondoltam volna, hogy az előbb feldolgozás 6. lépésében az itt lévő zöld pixelekben lévő intenzitás értékek maradnak és ezek megmérésével történik a mérés.
A 4. lépésben történő konverzió után a következő kép keletkezik. A kép kerete 1 pixel szélességben fekete lesz. A többi pixel értéke pedig egy-egy RGB számérték lesz. Az egyes pixelek esetén a hiányzó R, G, B értékek interpolációval kerülnek meghatározásra a konverzió során a szomszédos pixelek segítségével. Erre többféle interpolációs módszer is létezik. Hogy az IRIS itt melyiket alkalmazza azt nem tudom.
2.jpg

Az RGB szeparáció után kapott G csatorna képe pedig így néz ki.
3.jpg


Ezen a képen a négy pixel intenzitás értékei
4219 ez az érték az eredeti CFA kép kék pixelének intenzitás értékével egyezik meg.
3783 ez nem egyezik az erdeti CFA kép zöld pixelének intenzitás értékével.
3867 ez szintén nem egyezik meg az eredeti CFA kép zöld pixelének értékével.
3412 ez pedig egyezik az eredeti CFA kép piros pixelével.

Szóval ezek után nem igazán értem, hogy mit is mérünk meg a 6. lépésben.
Az eredeti CFA piros és kék pixeleinek intenzitás értékei vannak a zöld csatorna kép adott pixel helyén.
Az eredeti CFA zöld pixel intenzitás értéke pedig teljesen más értékkel jelenik meg a zöld csatorna kép
adott pixel helyén.
Tehát így nem a helyes értéket fogjuk megmérni. Mivel csak elmélkedem, elbizonytalanodtam. Én látok, értek valamit rosszul, vagy az így keletkező hiba a mérés szempontjából figyelmen kívül hagyható, vagy rossz a módszer? (Bár ez utóbbi talán mégsem, hiszen elég sokan használják és eredményeit elfogadják).
Nektek mi a véleményetek?

Üdv. PZS.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
tordaitom
Hozzászólások: 80
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:43

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: tordaitom » 2013.04.15. 19:39

Sziasztok, szia Zsolt!

Örülök a hozzászólásodnak, mert ezen a kérdésen én is rágódok több hónapja. Tehát a kérdés lényege: interpoláljunk-e, vagy sem.

Én arra jutottam, hogy az interpoláció bizony hamisít az adatokon: emiatt lesz az interpolált kép háttere jellegzetesen annyira csúnya, és belátható módon a csillagprofilok teteje is ezért lesz ellapultabb a kelleténél - de bizonyos esetekben muszáj használni. Akkor kell alkalmazni, ha az interpoláció hiánya következtében a képből kieső pixelek már nagyobb hibát adnának, mint ha - hamisított formában, - de benn maradnak. Belátható, ha az alkalmazott optikai rendszer sajátossága miatt egy csillagkorong - mondjuk - nagyon szélsőséges esetben 4 pixelre, azaz egy Bayer-mátrixra esik, akkor az interpoláció kisebb hibát ad, mint ha anélkül, csupán a megfelelő színcsatornák értéket vesszük ki. A fenti példában akkor a négy pixelből csak egy marad, ami nyilvánvalóan nagyon hamis eredményt ad, hiszen ezzel egyből negyedeltük az elméleti végeredmény várható értékét. (Persze, egy pixel nem csillag, nem is tekinthetjük annak, és nem is fognak működni a csillagkeresési algoritmusok, hiszen a képhibákra jellemző az egypixeles kiterjedés, de a példa jól segít a megértésben.)

Ebből következik, hogy ahogy növeljük a fenti képzeletbeli csillagkorongot, egy bizonyos ívmásodperc/pixel felbontás fölött a "negyedelés", a ténylegesen nyers kép információtartalma már nem okoz hibát, sőt, véleményem szerint - és itt kérném én is a megerősítést vagy a cáfolatot - pontosabb lesz a mérés a interpolációs módszerhez képest. Egy óriási, sok-sok pixelre kiterjedő csillagkorongnál már elhanyagolható, legalábbis a interpolációs módszerhez képest is elhanyagolható mérési hibát ad a debayerizáció, azaz a többi színcsatornához tartozó pixelek "kidobása". Persze ezek is mérésre kerülnek, csak a megfelelő színcsatornákban (B, G, R).

Az interpoláció elhagyásának előnye lehet a szebb hátteren túl a képek méretének drasztikus csökkenése: mindössze a negyede a kiinduló felvételhez képest. (Persze a felbontás is értelemszerűen feleződik, akárcsak a csillagok FWHM-jei is.)

Az átalakítást én a rawtran program segítségével hajtom végre, aminek nagy előnye, hogy a fits fájlok fejécébe beteszi az összes információt, még az EXIF-adatokat is.
http://integral.physics.muni.cz/rawtran/
A -c kapcsolóhoz a Ri,Gi,Gi1,Gi2 or Bi sávot választom az interpoláció elkerülése érdekében. A dilemmám csak az, hogy mekkora FWHM-től kezdve biztonságos és pontos az interpolációtol mentes, negyedakkora kép kimérése...
Avatar
jat
Hozzászólások: 120
Csatlakozott: 2009.09.14. 14:55

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: jat » 2013.04.17. 10:32

Hellosztok!

Mivel egyre több amatőrt érdekel a fotometria nem túl egyszerű világa, ezért elindítunk egy fotometriai szakkört.

A szakkör célja, hogy az alapoktól a lehető legprofibb szintig jussunk el. Kezdők és már haladok jelentkezését is várjuk, mert mindig van mit tanulni.

A szakkör két részből fog állni. Az első két alkalommal az alapokat vesszük át, míg a többi alkalommal inkább klubszerűen egymást is tanítva, a tapasztalatokat megosztva megyünk bele a bonyolultabb technikákba.

Az első alkalom május 4-én, szombaton 10-től 14-ig lesz a Polaris Csillagvizsgálóban. A foglalkozás a digitális fotózás alapjairól fog szólni, és a végén szeretnénk eljutni odáig, hogy mindenki el tudja végezni a saját felvételei kalibrálását is.

A második alkalom május 18-án, szintén szombaton 10-től 14-ig lesz a Polarisban. Itt a fotometria alapjairól lesz szó. A foglalkozás végére szeretnénk eljutni odáig, hogy egy egyszerűbb, de már beküldhető módon mindenki ki tudja értékelni a saját észleléseit.

Teljesen kezdők jelentkezését is várjuk, de nem hátrány, ha már van vizuális változóészlelési tapasztalat is.

Jelentkezni a vcssz@mcse.hu-n lehet.

Jat
Jat
zsperko
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.09.17. 07:51

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: zsperko » 2013.04.18. 14:39

tordaitom írta: Tehát a kérdés lényege: interpoláljunk-e, vagy sem.
Belátható, ha az alkalmazott optikai rendszer sajátossága miatt egy csillagkorong - mondjuk - nagyon szélsőséges esetben 4 pixelre, azaz egy Bayer-mátrixra esik, akkor az interpoláció kisebb hibát ad, mint ha anélkül, csupán a megfelelő színcsatornák értéket vesszük ki. A fenti példában akkor a négy pixelből csak egy marad, ami nyilvánvalóan nagyon hamis eredményt ad, hiszen ezzel egyből negyedeltük az elméleti végeredmény várható értékét.

Szia!
Csak a pontosság kedvéért, szerintem ha a csillag képe egy Bayer-mátrixra esik, és kidobjuk az R és B pixel értékeket, akkor még marad 2db G pixelünk, tehát csak felezzük az elméleti végeredményt, és ugyanez a helyzet, ha sok-sok pixelre esik a csillag képe. Tehát csak a fele információ vész el. Ezzel pedig már meg is kaptuk a választ, hogy az interpolációval kapott (R,G,B) értékek G komponenseit összesítjük akkor az közelebb áll a valósághoz, mintha megfeleznénk.
Én csak azt nem értem (persze sok minden mást sem még :-) ), hogy mint a mellékelt táblázatban is látható ill. az előző hozzászólásomban lévő táblázatot, ha nézitek, hogy pl. a (3;9)-es pixelt ha tekintjük, a kiinduló állapotban ez előtt egy zöld szűrő van CCD-n és Intenzitás értéke=4863-al. Hogyan lesz ebből az interpoláció után egy olyan RGB hármas (4863;3738;4855) ahol a G komponens nem 4863? Ezt az értéket az R komponens kapta. A többi pixelt tekintve is hasonló számomra furcsa értékek keletkeznek. Nem mondom, hogy ez rossz, csak nem értem. :-) Azokra a pixelekre, ahol R és B szűrő volt kapunk egy számolt G értéket. Ez mondjuk rendben van. De miért változik meg az a G érték, ami előtt eleve G szűrő volt?
Üdv. PZs
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
zsperko
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.09.17. 07:51

Re: DSLR fotometria

Hozzászólás Szerző: zsperko » 2013.04.18. 17:10

Sziasztok!

Most dőlök a kardomba éppen!
Minden a helyére került. Rájöttem, hogy a kiinduló képen rosszul színeztem, hogy melyik pixel a piros, melyik a zöld és melyik a kék.
Az alábbi kiosztás a helyes.
6.jpg

És ezek szerint az interpoláció az alábbiak szerint történik.
7.jpg

És így már minden ok :-))
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Válasz küldése

Vissza: “Változócsillagok”