Mircea írta: ↑2020.05.24. 17:02
Andras
Van egy tanacsom, sajat tapasztalatbol.
Sok eveken att eszleltem egy ( kicsi de nagyon jo) minosegu 125mm-es Dobson tavcsovel.
Sikerult bontani vele 0.9'' kettos csillagokat es nem ritkan hasznaltam 240x es meg 340x nagyitasokat is.
Gondoltam hogy lesznek ketsegek es vitak.
Ezert meghivtam forum kolegakat mikor dolguk volt varosunkban es egyut eszleltunk.
Ketszer nyeresegben voltam: a latogato amcsi tanuskodot hogy a dolgok ugy latszanak ahogyan leirtam es szereztem jo baratokat is.
Internet eloti idoben nem nagyon tortent ilyen civakodas mert a kapcsolatok foleg szemely kapcsolatok voltak.
Orszag masik vegere voltunk kepesek utazni meg ismerni egy masik amator csillagaszt.
Mircea
Kedves Mircea!
Teljesen egyetértek veled!
34 évvel ezelőtt kezdtem távcsöveket építgetni és észlelni. Először csak az "Astro Cabinet 90" nevű játékkal, azután jöttek a szemüveglencsék, végül csiszoltattam az Urániával egy 16 centis Newtonhoz tükröket. Azzal észleltem kb. 6 évig szinte minden derült éjszakán. Észlelőtársam nem volt, mert a környezetemben nem akadt olyan ember, aki az alvást felcserélte volna fagyoskodásra, vagy szúnyogcsípésekre. Kezdetleges volt minden: a tubus (használt bojler újraszabva), az állvány (kerékpárváz újraszabva), a térkép, de mégis nagyon élveztem.
Azután jött a családalapítás, építkezés..., szóval a hobbi háttérbe szorult. Közben felújítottam a kis Newtont, picit észlelgettem, de mivel nemigen volt továbbra sem társam, nem sokáig tartottam ki.
3 évvel ezelőtt egy középiskolásokból álló csoportnak tartottam a derült ég alatt - csak úgy szabadszemmel - egy előadást és annyira felbuzdultam, hogy lecseréltem a tükröst egy nagyobbra: mindig egy 25 centis Newton volt az álmom, a '80-as években a "Föld és ég" c. folyóiratban mindig szájtátva nézegettem ezeket a távcsöveket. A történetet leírtam a "Távcsővásárlás" topic-ban.
A lényeg, hogy ma is nagyon nehezen találok észlelőpartnert, mert az internet világában úgy tapasztalom, még nehezebben mozdulnak ki az emberek a "komfortzónájukból". A családom sem tartozik az "érdeklődők" kategóriájába; ha így lenne, magam is könnyebben mennék velük távolabbra is, pl. Tarjánba.
Az internet arra persze nagyon jó, hogy az ember gyorsan tanuljon; hiába volt a legtöbb csillagászattal foglalkozó könyv a polcomon, az utóbbi 3 évben sokkal gyorsabban haladtam hála Nektek és a neten fellelhető írásoknak. A fórum segítségével szereztem barátokat, többekkel személyesen is sikerült megismerkednem. A kisváros ahol lakom túl kicsi ahhoz, hogy itt bárkinek is dolga akadjon (amatőrcsillagászokra gondolok), a közelemben lakók pedig egyelőre a munkarendjük miatt nem tudnak társulni. Jó lenne, ha ez változna, mert ahogy a mondás szól: "ökör iszik magában!"
Most már sokkal jobb eszközökkel tanulom újra az eget és tényleg jó lenne másoknak is megmutatni. Ha már kijönnek, akkor jól érzik magukat, csak nehezen mozdulnak ki. Egyszer egy vadász tőlem 150 m-re lőtt egy vaddisznót, utána meglátott engem és csatlakozott hozzám egy másfél órás nézelődésre.
Tehette, mert az "inasa" vette közben kezelésbe a disznót. Szóval vannak néha ilyen "spontán" társak is.
Viszont főleg egyedül észlelek, és amit látok, azt sokszor nem tudom magamban tartani és leírom itt, aztán jönnek a bajok...
Talán ott rontom el, hogy elsősorban a pozitív észleléseimet írom le? Talán ezért tűnök "mindentlátó"-nak?... Nem tudom. A negatívak nem hoznak lázba, hogy megosszam azokat...
De hogy ne csak off-oljak, pénteken 5/10-es seeing, azonban jó átlátszóság mellett szemléltem az Izar kettősét. Aztán gondoltam egyet és feltettem a tubus kupakját, amelyen egy 5 cm-es lyuk van. (A 9 centis lyukat tartalmazó maszkot sajnos otthon felejtettem). Az 5 centis nyílással megfigyelve is szépen elkülönült egymástól a 2 Airy-korong. És mivel a kihuzatban felejtettem a 255x-öst adó 4,7/82-es ES okuláromat, ezzel az erősen eltúlzott, 5D-t meghaladó nagyítással nem volt kihívás észrevenni a pici rést a 2 nagy "gombóc" között.
2 dolog tűnt fel: a halványabb társ olyan halvány volt, hogy diffrakciós gyűrűt nem láttam az Airy-korong körül és a fényesebbet is csak egy vette körbe, az is alig látszott. A másik érdekesség, hogy ezzel a kis nyílással szinte mozdulatlan volt a kép, mintha érzéketlen lett volna az alig közepes seeingre.
Üdv, András