Kettőscsillag képe
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2647
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Kettőscsillag képe
És láttad is az okulárban???
Re: Kettőscsillag képe
Igen Péter, már volt szerencsém többször is megfigyelni külömböző méretű távcsővekkel. Itt a látvány most stabilan mutatkozott, néha a csillak "szikrái" a nyugtalanságtól elnyelték. Jobb szeretem ezt a nagyítást, mert gyakribb és határozotabb a láthatóság.
Gyuricza István
Re: Kettőscsillag képe
Átlagos nyugodtságnál múlt hét szerdán egy kisebb csoporttal mi is néztük 300/1200-assal. Még kezdők is meg tudták mondani segítség nélkül, hogy milyen irányban van a kísérő, pedig volt bent kómakortektor, barlow és okulár is a kihuzatban, összesen 13 lencse.
Ma este viszont rossz nyugodtság mellett nem látszott egyértelműen a Sirius B.
Most elég nagy a távolság a két csillag között, érdemes kisebb távcsövekkel is próbálkozni jobb égen.
Ha jól emlékszem, 160-assal is láttad már, ugye?
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Kettőscsillag képe
Ez tényleg nagyon jó lett, Pisti. Gratulálok!
Én mindig rápróbálok,amikor csak kijutok,de még nem sikerült megpillantani,200,f/6-al
Viszonylag kis és közepes nagyításon, amikor még egyben van a képe,nem látszik,200x fölött meg annyira szétszórja a légkör az erős fényét,hogy akkor meg azért esélytelen.
Ahogy a Neoton is megénekelte: "220 felett,észre sem veszed ..."
Kiss Antal
195/1200T , 130/865T , 130/650T , 60/700L , 50/500L , 50/200L ED
10x50 ED binokulár
Alt-az (Dobson?) zsámoly ; Skytee 2 alt-az mechanika
Sparta alt-az mechanika ; TMS Eq platform
195/1200T , 130/865T , 130/650T , 60/700L , 50/500L , 50/200L ED
10x50 ED binokulár
Alt-az (Dobson?) zsámoly ; Skytee 2 alt-az mechanika
Sparta alt-az mechanika ; TMS Eq platform
Re: Kettőscsillag képe
Nem áll szándékomban fotózni,de ha már annó,egy távcsővel kaptam okulárra rögzíthető telefon tartót,csak kipróbáltam a Polarison.
200/1200 Newton,6mm BCO,Xiaomi MI note10 lite,pro üzemmód, ISO 480,záridő 6s.
200/1200 Newton,6mm BCO,Xiaomi MI note10 lite,pro üzemmód, ISO 480,záridő 6s.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Kiss Antal
195/1200T , 130/865T , 130/650T , 60/700L , 50/500L , 50/200L ED
10x50 ED binokulár
Alt-az (Dobson?) zsámoly ; Skytee 2 alt-az mechanika
Sparta alt-az mechanika ; TMS Eq platform
195/1200T , 130/865T , 130/650T , 60/700L , 50/500L , 50/200L ED
10x50 ED binokulár
Alt-az (Dobson?) zsámoly ; Skytee 2 alt-az mechanika
Sparta alt-az mechanika ; TMS Eq platform
Re: Kettőscsillag képe
Szép lett ez Anti! Néha-néha jó megörökíteni dolgokat, ez így rendbe is van.
Gyuricza István
Re: Kettőscsillag képe
2022.03.03 esti észlelés témája a Procyon A-B észlelése volt. 238/1000 -es távcsövemhez a 3,4mm-es és a 2,4mm okulárokkal próbáltam leészlelni a párost, de vizuálisan nem sikerült. A nyugodságot jó volt időnként, de az átlátszóság csak 4-es. Kamerával próbálkoztam és a 2,4-es okulárral projekcióztam, közben minden egyes felvételnél az expót csökkentettem. Az erősítés 300-on hagytam, és az expót 120ms-ról indítottam,majd 15- 20ms-ként csökkentve haladtam egés 19ms-ig. Gondoltam, hogy az így húzódott csillag szóródási körén kívül, előbb-utóbb ott kell legyen. És valóban, két különbözö expós felvételen, ott volt,de csak élesítés után volt látható.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Gyuricza István
Re: Kettőscsillag képe
Igen, valóban: a 160-as is mutatta, és nem mondanám szörnye nehéznek, még azzal sem. A rossz nyugodtság a gyenge optika inkább a gyilkosa, mint az átmérő vagy a nagy nagyítás.
Gyuricza István
Re: Kettőscsillag képe
A Sirius és a Sirius B kicsit másképp
A felvétel egy kompozit kép, mely nagy égbolt nyugodtság mellett (kb. 0,9") készült egy 130 mm-es f/6-os TMB LZOS triplet-apokromatikus lencsés távcsővel, TeleVue 3x-óval, ZWO ASI 462 MC kamerával.
A főcsillagot a Siriust ProPlanet infraszűrővel 25 msec-os integrációs idővel nagyon alacsony Gain-el rögzítettem (10000 frame), e mellé 10 msec-al és magasabb gain-el készült az a kép amin már a Sirius B is látszódott, de itt meg ugye "beégett" a főcsillag.
A két képet úgy dolgoztam össze, hogy az 25 msec-es képeken látszódó központi Sirius Airy-folt (korong) és a körülötte lévő diffrakciós Rayleigh gyűrűk és a Sirius B kicsiny foltja azonos pozícióban, azonos fényességgel (normálva) látszódjon de a túl fényes és beégett Sirius ne. A színeket UV+Ir cut vágószűrővel kombináltam a ProPlanet 642 szűrőre, így kb. maga a Sirius és a Sirius B is közel színhelyes.
A felvételeket AS!3 szoftverben adtam (stack) össze, ügyelve arra, hogy magára az Airy-foltra legyen az összeadás, így a szcintilláció miatti gyűrű elmosódás átlagban már jó lett és kontrasztos lett az eredmény. Az atmoszférikus színezést ADC-vel korrigáltam, hiszen a Sirius egy fehér színű csillag, de a felvételek készítésekor 21 fok magasan látszódott és itt már észrevehető a színezés. Élesítés Registax, utómunka Photoshop.
Az elkészült képen jól látszódik a jó minőségű triplet-apokromátokban látható "gyűrűs" megjelenésű kép és a 8,4 mg fényességű 11,3"-re szeparálódó társcsillag, így kellene látnunk a valóságban - pl, vákuumban - is ezt a két csillagot, de ugye az optikánk és a légkör ezt nem teszi lehetővé.
Mégegyszer tehát: ez nem grafika vagy szimulációs kép, ez maga a leképezett, összeadott videó.
A felvétel egy kompozit kép, mely nagy égbolt nyugodtság mellett (kb. 0,9") készült egy 130 mm-es f/6-os TMB LZOS triplet-apokromatikus lencsés távcsővel, TeleVue 3x-óval, ZWO ASI 462 MC kamerával.
A főcsillagot a Siriust ProPlanet infraszűrővel 25 msec-os integrációs idővel nagyon alacsony Gain-el rögzítettem (10000 frame), e mellé 10 msec-al és magasabb gain-el készült az a kép amin már a Sirius B is látszódott, de itt meg ugye "beégett" a főcsillag.
A két képet úgy dolgoztam össze, hogy az 25 msec-es képeken látszódó központi Sirius Airy-folt (korong) és a körülötte lévő diffrakciós Rayleigh gyűrűk és a Sirius B kicsiny foltja azonos pozícióban, azonos fényességgel (normálva) látszódjon de a túl fényes és beégett Sirius ne. A színeket UV+Ir cut vágószűrővel kombináltam a ProPlanet 642 szűrőre, így kb. maga a Sirius és a Sirius B is közel színhelyes.
A felvételeket AS!3 szoftverben adtam (stack) össze, ügyelve arra, hogy magára az Airy-foltra legyen az összeadás, így a szcintilláció miatti gyűrű elmosódás átlagban már jó lett és kontrasztos lett az eredmény. Az atmoszférikus színezést ADC-vel korrigáltam, hiszen a Sirius egy fehér színű csillag, de a felvételek készítésekor 21 fok magasan látszódott és itt már észrevehető a színezés. Élesítés Registax, utómunka Photoshop.
Az elkészült képen jól látszódik a jó minőségű triplet-apokromátokban látható "gyűrűs" megjelenésű kép és a 8,4 mg fényességű 11,3"-re szeparálódó társcsillag, így kellene látnunk a valóságban - pl, vákuumban - is ezt a két csillagot, de ugye az optikánk és a légkör ezt nem teszi lehetővé.
Mégegyszer tehát: ez nem grafika vagy szimulációs kép, ez maga a leképezett, összeadott videó.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Kettőscsillag képe
Castor A és B
A Gemini (Ikrek) csillagkép főcsillaga a Castor ( alfa Gem ), ami elsőre egy szép közel azonos fényességű párból álló kettős csillag, vagyis ez így már a dupla ikrek...
A csillagok fősorozati A típusú törpe csillagok, a fényesebbik 1,9 a társ 3 mg, igen elnyúlt pályán keringenek 445 év periódussal, 2 és 6" között változó szögtávolsággal. A Castor kettősségét Cassini írta le előszőr, Sir William Herschel pedig egész életében kitüntetett figyelemmel követte a csillagpárt. Későbbi modern mérések kimutatták, hogy a csillagok önmagukban is spektroszkópiai kettősök, utóbb találtak egy messzebb lévő C komponenst ami szintén kettős. A Csillagok háborúja elképzelt égboltján így a Castor egy hatos csillagrendszerként tűnhetne fel.
Jelenleg az A és B fő komponensek távolsága kb. 5,5" ( növekvő) ami a közel azonos fényességek miatt könnyen megfigyelhető célpont akár kistávcsövek számára is.
Az elmúlt napokra jellemző egész jó égnyugodtságnak köszönhetően a Castor kettősét is rögzítettem (2022.03.24. 19:41 UT), a Sirius A és B csillagoknál leírt módszeremmel.
Műszer:
130/780 TMB LZOS triplet-apokromát lencsés távcső, TeleVue 3x, ASI462 MC kamera, Baader UV+Ir cut szűrő, Astronomik ProPlanet 642 infraszűrő, Fornax 152 mod. mechanika, FS2 kontroller, 0,5-10-25 msec integrációs idő, 3x15000 frame
Képfeldolgozás: SharpCap Pro, AS!3, Registax, Photoshop
A képen balra látható a két csillag az összeérő Rayleigh féle szóródási gyűrűkkel, jobbra pedig a Castor A és B egy speciális nagysebességű képfelvétellel, ahol megfigyelhető a csillagok jellegzetes kissé sárgás és fehéres-kékes színe.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy hullámoptikai zsánerkép
A Gemini (Ikrek) csillagkép főcsillaga a Castor ( alfa Gem ), ami elsőre egy szép közel azonos fényességű párból álló kettős csillag, vagyis ez így már a dupla ikrek...
A csillagok fősorozati A típusú törpe csillagok, a fényesebbik 1,9 a társ 3 mg, igen elnyúlt pályán keringenek 445 év periódussal, 2 és 6" között változó szögtávolsággal. A Castor kettősségét Cassini írta le előszőr, Sir William Herschel pedig egész életében kitüntetett figyelemmel követte a csillagpárt. Későbbi modern mérések kimutatták, hogy a csillagok önmagukban is spektroszkópiai kettősök, utóbb találtak egy messzebb lévő C komponenst ami szintén kettős. A Csillagok háborúja elképzelt égboltján így a Castor egy hatos csillagrendszerként tűnhetne fel.
Jelenleg az A és B fő komponensek távolsága kb. 5,5" ( növekvő) ami a közel azonos fényességek miatt könnyen megfigyelhető célpont akár kistávcsövek számára is.
Az elmúlt napokra jellemző egész jó égnyugodtságnak köszönhetően a Castor kettősét is rögzítettem (2022.03.24. 19:41 UT), a Sirius A és B csillagoknál leírt módszeremmel.
Műszer:
130/780 TMB LZOS triplet-apokromát lencsés távcső, TeleVue 3x, ASI462 MC kamera, Baader UV+Ir cut szűrő, Astronomik ProPlanet 642 infraszűrő, Fornax 152 mod. mechanika, FS2 kontroller, 0,5-10-25 msec integrációs idő, 3x15000 frame
Képfeldolgozás: SharpCap Pro, AS!3, Registax, Photoshop
A képen balra látható a két csillag az összeérő Rayleigh féle szóródási gyűrűkkel, jobbra pedig a Castor A és B egy speciális nagysebességű képfelvétellel, ahol megfigyelhető a csillagok jellegzetes kissé sárgás és fehéres-kékes színe.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy hullámoptikai zsánerkép
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.