talán meteorit

[cbo]

Sziasztok!

Tegnap volt a Nyirabrany LL5-s meteorit hullasanak
100 eves evforduloja!!!

Vki irhatna rola bovebben is. Nekem most csak ket kep
erejere futja. Az egyik a Main Mass, a masik a gyujtemenyembol
egy fusion crust-os szelet. Szep meteorit, alacsony TKW-vel.

Zs

[cbo]

Na jó, írok vmit róla:

A Természettudományi Múzeum adattárából idézet:

Katalógusnév: Nyirábrany
Lelőhely*: Nyírábrány, Hajdú-Bihar megye, HUN
Koordináták: É 47° 33'; K 22° 1'
Hullott/talált: Hullott
Hullás ideje*: 1914. 07. 17., 19:00
Típus (1. szint): Kő
Típus (2. szint): Kondrit
Típus (3. szint): Normál kondrit
Csoportjel: LL5
Földet ért tömeg*: 1350 g (Kiss, 1934 szerint)
Szinonimák*: Nyírábrány
Megjegyzés: Az adatok forrása: Grady, M. M. (2000): Catalogue of meteorites. 5th rev. enl. ed. Cambridge: Cambridge University Press. A *-gal jelölt adatokat kiegészítettük, illetve javítottuk.

A hullás története: A folyó év július hó 17-én este 7 óra tájban Nyíracsádon, a hivatalos helyiségem felett, északkeleti irányból jövet, egy a folyó évi május hóban látott [kisvarsányi] meteorhullásnál sokkal nagyobb meteorhullást észleltem. A tűzsáv óriási nagy volt, és annak megszűnése után pár perccel ágyúdörgésszerű robbanás hallatszott. Körülbelül 7-8 vagy kilenc robbanás következett gyors egymásutánban. Mint utánajártam, a meteor a nyírábrányi határban esett le; idemellékelve, a múzeum számára megküldeni kedves kötelességemnek tartottam.

Forrás: Somlyódy János főszolgabíró levele a Szabolcs vármegyei Múzeum igazgatóságának, idézte Kiss L. (1934): Az 1914. évi meteorhullás Szabolcsvármegyében. Természettudományi Közlöny, 66, 533–535, kisebb stiláris és helyesírási változtatásokkal.

WIKI:
Az ásványain végzett kémiai összetétel (Mg/Fe arány) alapján a Nyírábrány kondritos meteorit az LL5 típusba sorolható be. Típusát tekintve tehát rokona a Knyahinyai meteoritnak, mert azt a kutatás az utóbbi időben már L5/LL5 típusba sorolja breccsás szerkezet alapján.

MetBull direct link:
http://www.lpi.usra.edu/meteor/metbull.php?code=17970

Üdv:
Zs

U.I:
Érdekes, hogy mint a MetBull-ban, mint a Monica Grady féle 2001-es katalógusban és mind a múzeumi kiállításon, a TKW-nak 3 adatot (1100, 1323, 1350 gr) adnak meg?!
Lajos bácsit kérdezném erről, hogy akkor most mi a helyes érték?

[astrohist]

1914-ben Magyarországon hat héten belül 2 meteorit hullás történt:
Május 24-én, KEI-ben 18:25-18:30 közt Kisvarsány (Varsánygyüre) határában
július 17-én 19:18-19:20 KEI közt Nyírábrány határában.
Akkoriban nem történt tudományos vizsgálat (az I. Világháború éveiben voltunk), a tűzgömb jelenségről Az Időjárás korabeli számai után Kiss Lajos a Természettudományi Közlöny 1934. októberi füzetében számolt be. Megjegyzem a hullás időpontjai naghyon megbízhatók, mindkét esetben egy tapasztalt észlelő is megadta az időpontot. A hullást követően az első ásványtani vizsgálatot Mauritz Béla és munkatársai végezték, közli: Földtani Közlöny 83. évf. 4-6. sz. 1953 .
Majd 40 évvel az esemény után). A keverés akkora volt, hogy egyik-másik ismertetés egyetlen hullás darabjaiként tartja számon.
A meteorotokról Hadobás Sándor közölt a Meteor 1988. évi 5. sz-ban rövid cikket, a rudabányai Bányászati Múzeumban őrzött példányokról. Ehhez én fűztem kiegészítést. A két meteorithullás körülményeiről részletes cikket közöltem a Meteor 1989. áprilisi számában, ott a kisvarsányi hullás darabjainak szórási ellipszisét is megpróbáltam rekonstruálni (kb. 8-10 km nagytengelyű ellipszisen hullottak).
Akkori adataim szerint
A KISVARSÁNYI meteorit tömege 1507 gr, a rudabányai Múzeumban, 3 darabot, a Debreceni Kollégium gyűjteménye 3,4, 1,4 és 0,3 gr-os darabot őriz. A MNM Természettudományi Múzeum Ásványtárában volt egy 2 darab, 110 és 55 gr-os, ezeket 1956-ban a szovjet tüzérség megsemmisítette. Több példányról nincsen tudomásom, bár a korabeli leírások alapján legalább 25-30 (ha nem több) darab hullhatott. Szemtanuk szerint több darab a Tiszába hullott.
A NYÍRÁBRÁNYI hullás Rudabányán levő példányának eredeti tömege 1350 gr volt, , ebből 246 gr tömeget vágtak ill. csiszoltak le. Hollétéről nem tudok. Jelenleg a az 1990-ben végzett ellenúrzésünk szerint a rudabányai darab tömege 1104 gr.
A kisvarsányi meteorit tüzgömbje igen érdekes, mert jó megfigyelő szemtanuk adatai alapján a feltűnés magasságát 40-50 km-re, a kialvási pontot 20-25 km-re teszem. n A nyírábrányi is érdekes, pályája majdnem merőleges volt a földfelszínre, kb. 80-10 km magasan villant fel, és aránylag nagy magasságban is aludt ki.
A Meteorban közölt cikkek az interneten a az MCSE Meteor archivumban fellelhetők. - BQ.

[cbo]

Koszonjuk Lajos bacsi!

Akkor amit projektet beszeltunk a magyar hullasok
kulturtorteneti feldolgozasarol elkezdodott.
Mar csak egy jo kis geokemiai, petrologiai, petrografiai
kiegeszitest kellene hozzatenni es vegeztunk is veluk. Iletve
a vilagban fellelheto prldanyok helyet, tomeget lehetne meg
nyomozni. Ebben tudok vmelyest segiteni, hogy kijojjon a TKW.
A vagasi vesztesegeket sem szabad elfelejteni, mert Sztrokay-ek
szerintem vastag (tobb milis) pengevel vaghattak es az eleg
szaomttevo veszteseget okoz. Tuti elment jo par gr a vekonycsiszolatokhoz
is.

Koszonom magam reszerol a kiegeszitest.

Ha nagyon kapacitalnank magunkat Lajos bacsi, kiadhatnank
Konyvben (minimum ketnyelvu) ezeket az infokat. En benne lennek.
Beszeljuk ezt meg privatban. Inkabb ilyen konyvre lenne szukseg, semmint
a 89.-ik egboltatlaszra.

Ott leszek az MMT-n ha Te is josz?!

Zs

[Dlajos]

...Én néha -ha tudom- megnézem, hogy az adott meteorit valószínüleg melyik égitestről származik...
Néhányat a tudomány is egyértelműen bebizonyított. Manapság egy egyszerű mérés elegendő ahhoz, hogy megmondjuk, ez az egzotikus kő a Holdról, a Marsról, vagy a Vestáról jött-e hozzánk...

Nos, ez így ebben a formában nem igaz, így fogalmazni, a bulvár hírekben szokás...

A mérés sohasem egyszerű mutatvány, főleg nem a tudományos igényű méréseknél.
Rengeteg, pontos adatra van szükség még egy összehasonlító mérés esetén is.
A Holdi eredetű meteoritek vizsgálatánál nagy könnyebbséget okoz, hogy a Holdról van eredeti, az Apolló expedíciók által hozott kőzetmintánk.
A Mars esetében még nincs eredeti marsi kőzetmintánk. Viszont vannak olyan mérési eredmények amik alapján a szakértők biztosak a marsi eredetben.
Néhány ezek közül;
- Radioaktív kor meghatározás
(Ez úgy zajlik, hogy néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás kibocsátása mellett, szigorúan állandó ütemben elbomlanak és ezáltal más elemekké alakulnak. Ezek arányából következtetni lehet az eltelt időre.)
Néhány Antarktiszi minta esetében azt tapasztalták, hogy azok magmás kőzet (bazalt) tartalmúak és koruk 1,3 – 0,7 milliárd év.
Ebből arra következtettek, hogy a minta származási helyén, 1,3 - 0,7 milliárd éve még volt vulkáni tevékenység. Ez arra utal, hogy a szülőégitest mérete, a már vulkáni tevékenységet nem mutató Hold és a még aktív Föld között kell hogy legyen. Kisbolygók esetében nincs vulkáni tevékenység.
- Gázok elemzése;
Ezen meteoritokból őrleményt készítettek mert a kőzetek pórusaiban megtalálható a szülőbolygó léköre, ha van... Az elnyelt légköri gázok összehasonlító elemzése nagy hasonlóságot mutatott, megegyezett a Viking szondák mérési eredményeivel.
-Szövettani elemzés
A megtalált Mars gyanús meteoritekből készített vékony csiszolatokban, (TS), fehér kristályokat találtak, amelyek polarizált fény hatására feketévé váltak. Ez arra utal, hogy megüvegesedett földpát szemcséket találtak. Ez is azt támasztja alá, hogy viszonylag nagy méretű szülőbolygóról van szó, ugyanis a megüvegesedéshez hatalmas hőmérséklet szükséges. Ehhez nagy erejű becsapódás kell egy nagy tömegű és tehetetlenségű égitestbe, hogy a becsapódási energia hővé alakuljon át, és ne pl. pálya módosítást végezzen.
- Egyéb kémiai jellemzők
A minták nagyon hasonlítanak a Földi ásványokhoz. Pl. oxidáció és víz jelenlétére utaló változások.
A kristályok erősen oxidáltak. A marsi légkör 95%-a CO2 ez felgyorsítja az oxidációs folyamatokat.
A szulfitok esetében a Marson 1 vas atomhoz 2 kén atom kapcsolódik így akár pirit kristályokká is válhatnak, szemben az űrben található 1 vas 1 kén kapcsolattal.
Tehát, ilyen és még sok más, nagyon aprólékos és precíz mérésekkel kell a tudósoknak alátámasztaniuk feltételezéseiket.
Érdekesség, hogy magnetit kristály füzéreket is találtak! A magnetit kristály kb. 50 nm, míg a füzérek 200-300 nm hosszúak voltak. Földi környezetben ilyen magnetit füzéreket egyetlen „helyen” egy magnetotactic nevű baktériumban találhatunk mint kettős füzér. Csak az UFO hívők meg ne lássák!
Arról, hogy az, ez irányú kutatásoknak mi lett a végkövetkeztetése, hiteles leírást még nem találtam.
Ha valakinek van, nem index vagy origós „forrásra” gondolok, kérem ossza meg velünk!
Üdv,
L.

[cbo]

Lajos gratulalok!
Kivalo hozzaszolas! Kicsit bele lehetne vinni a tarsasagot
az elmeletbe, par grafikon, Ge, Ga, Ir, Ni ppm-el.
Oxigen izotop tablazat magyarazattal, stb.

Csak ha van kedved:)

Udv:
Zs

[Dlajos]

Ilyen felkérésnek ellenállni?
Van pár jegyzetem, de azok nekem szólnak, át kell írnom, hogy más is megértse. Fordítani is kell...
Azt is jó lenne tudni, hogy milyen mélységig kellene bevonni a nagyérdeműt, hogy a csak érdeklődők is élvezhessék.
Mellyek azok az alapfogalmak amiket tisztázni kell... Könyvet mégsem írhatok!
No de mindegy, próbából feltolom a vasast!
Üdv,
L.

[Dlajos]

Vasmeteoritok

5,7 % ill. 90 % jellemzi őket és mindkettő érték igaz.
A meteorit hullások 5,7% csupán, viszont az összes ismert meteorit tömegének a 90% vasmeteorit.
Eddig kb. 500 tonnányi vasmeteoritet találtak meg.
A vasmeteoritok többsége M típusú aszteroidákból származik, melyek olyan nagyobb ősi aszteroidák magjának maradványai, melyeket becsapódások törtek szét. Jelentős kivétel ez alól a IIE kémiai osztályú vasmeteorit, amely feltehetően a 6 Hebe S típusú aszteroida kérgéből származik.
Kémiai és izotópelemzések azt mutatják, hogy legalább ötven különböző égitestből származnak. Ez azt jelzi, hogy korábban legalább ennyi nagy aszteroida létezett az aszteroida-övben – sokkal több, mint napjainkban.

Osztályzásuk

Hexahedritek (H) -alacsony nikkeltartalom, nincs Widmanstätten mintázatuk, de lehetnek Neumann vonalak.
Oktahedritek (O) -közepesen magas nikkeltartalom, ez a leggyakoribb, van Widmanstätten mintázat.
A mintázatban a kamacit lamellák szélessége alapján további besorolást alkalmaznak.
Coarsest (Ogg) – Legdurvább: a lamellák szélessége> 3,3 mm
Coarse (Og) - Durva: a lamellák szélessége 1,3-3,3 mm
Medium (Om) - Közepes: a lamellák szélessége 0,5-1,3 mm
Fine (A) – Finom: a lamellák szélessége 0,2-0,5 mm
Finest (Off) - Finomabb: a lamellák szélessége <0,2 mm
Plessitic (Opl) – Finom szemcsés keveréke a kamicit-nek és taenit-nek, átmeneti struktúra az oktahedritek és ataxitok között.
Ataxitok (D) -nagyon magas nikkeltartalom, ritka, nincs Widmanstätten mintázat.

Kémiai osztályozás, mely a nyomelemek arányán alapul.

-(A ppm jelentése: Az egész rész egy milliomoda (Part per million)).
-(Ge-Ni kölcsönhatás ( Ge-Ni correlation) a Germánium és adott mennyiségű Nikkel kölcsönhatását, ill. keveredését külön elemzik, Esetenként ezt az arány mérést elvégzik Gallium és Nikkel esetében is.)

IAB
- IA: Közepes és durva oktahedritek, 6.4-8.7% Ni, 55-100 ppm Ga, 190-520 ppm Ge, 0.6-5.5 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás nincs.
- IB: Ataxitok és közepes oktahedritek, 8.7-25% Ni, 11-55 ppm Ga, 25-190 ppm Ge, 0.3-2 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás nincs.

IC

IIAB
- IIA: Hexahedritek, 5.3-5.7% Ni, 57-62 ppm Ga, 170-185 ppm Ge, 2-60ppm Ir.
- IIB: Legdurvább oktahedritek, 5.7-6.4% Ni, 446-59 pm Ga, 107-183 ppm Ge, 0.01-0.5 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás nincs.

- IIC: Plessitic oktahedritek, 9.3-11.5% Ni, 37-39 ppm Ga, 88-114 ppm Ge, 4-11 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás van.

- IID: Finom és közepes oktahedritek, 9.8-11.3%Ni, 70-83 ppm Ga, 82-98 ppm Ge, 3.5-18 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás van.

- IIE: Különböző durvaságú oktahedritek, 7.5-9.7% Ni, 21-28 ppm Ga, 60-75 ppm Ge, 1-8 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás hiányzik.

- IIIAB: Közepes oktahedritek, 7.1-10.5% Ni, 16-23 ppm Ga, 27-47 ppm Ge, 0.01-19 ppm Ir

- IIICD: Átmenet az ataxitok és finom oktahedritek között, 10-23% Ni, 1.5-27 ppm Ga, 1.4-70 ppm Ge, 0.02-0.55 ppm Ir

- IIIE: Durva oktahedritek, 8.2-9.0% Ni, 17-19 ppm Ga, 3-37 ppm Ge, 0.05-6 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás hiányzik.

- IIIF: Közepes és durva oktahedritek, 6.8-7.8% Ni,6.3-7.2 ppm Ga, 0.7-1.1 ppm Ge, 1.3-7.9 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás hiányzik.

- IVA: Finom oktahedritek, 7.4-9.4% Ni, 1.6-2.4 ppm Ga, 0.09-0.14 ppm Ge, 0.4-4 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás van.

- IVB: Ataxitok, 16-26% Ni, 0.17-0.27 ppm Ga, 0,03-0,07 ppm Ge, 13-38 ppm Ir, Ge-Ni kölcsönhatás van.

A vasmeteoritok két csoportra oszthatók: magmás és nem magmás vagy primitív vasmeteoritok.
Primitív vasmeteoritok: IAB, IIE, Udei Station csoport, Pitts csoport, JBL, SLM, SLH, SHL.
Magmás vasmeteoritok: IC, IIAB, IIC IID, IIF, IIG, IIIAB, IIIE, IIIF, IVA, IVB.

A legnagyobbak kivétel nélkül vasmeteoritek.
Az első 10 legnagyobb.
1, Hoba, IVB Ataxit, Namíbia, 1920, 60 t.
2, Campo del Cielo, IAB-MG Durva oktahedrit, Argentína, 1969, 37 t.
3, Cape York, (Ahnighito), IIIAB, Nyugat Grönland, 1894, 30,875 t.
4, Armanty, IIIE Közepes oktahedrit, Kína, 1898, 28 t.
5, Bacubirito, IRUNGR, Finom oktahedrit, Mexikó, 1863, 22 t.
6, Cape York (Agpalilik), IIIAB Közepes oktahedrit, Nyugat Grönland, 1963, 20,1 t.
7, Mbosi, IRUNGR, Közepes oktahedrit, Tanzánia, 1930, 16 t.
8, Campo del Cielo, IAB-MG Durva oktahedrit, Argentína, 2005, 14,850 t.
9, Willamette, IIIAB Közepes oktahedrit, USA, 1902, 14,14 t.
10, Chupaderos, IIIAB Közepes oktahedrit, Mexikó, 1852, 14,114 t.

Üdv,
L.

[Dlajos]

Kő-vas meteoritok (Stony-Iron meteorites)

Fe-Ni ötvözet és szilikátos anyag keveréke. A hullások 1,2%-a kő-vas meteorit.

Pallazitok

A kisbolygó méretű test köpeny-mag határáról származhatnak a kőzetminták.
A két fő alkotó ásvány, fémes vas-nikkel és az olivin. Mellettük kisebb mennyiségben tartalmaznak még schreiberzitet, troilitet és foszfátokat is.
Főcsoport (Main Group Pallasit – PMG) Fe-Ni és olivin
Eagle Station csoport (PES) Fe-Ni, olivin, piroxén
Piroxénpallazit csoport (Pyroxene Pallasite grouplet -PPX) Fe-Ni és piroxén
- ezek (kb. 5%) finom Widmanstätten mintázatot mutathatnak.
Nem besoroltak (Pallasite ungrouped -P-ung) Ezek egyik csoportba sem tartoznak.

A pallazitok Péter Simon Pallasról (1741-1811) kapták a nevüket. Ő adott elsőként részletes leírást egy Krasznojarszk közelében a hegyekben talált érdekes kőzetről. Később derült ki, hogy a kőzet égi eredetű.


Yamato 8451 TS, Antarktisz 1984, TWK: 54,9 g

Mezoszideritek

Fele részt fémes nikkel-vas ötvözetből, és fele részt szilikát összetevőkből áll.
A szilikátos részben főleg olivint, piroxént és Ca-ban gazdag földpátot találunk.
A mezoszioderitek breccsásak.
Ebből a típusból is találtak jó nagy darabokat. Például a Vaca Muerta amely az Atacama-sivatagban Chilében hullott és 1861-ben találták meg. A sok töredékek össztömege 3,83 tonna volt egy nagy kiterjedésű szórásmezőben.

Négy csoportba osztályozzák a mezoszideriteket. A számjelzés az átalakulás mértékét jelzi.
1.- finomszemcsés 4, - olvadék
Altípusok
Bazaltos (A csoport) Fe-Ni, Ca-piroxin, plagioklász 1A, 2A, 3A, 4A
Ultramafikus (B csoport) Fe-Ni, Ca-piroxin, plagioklász, ortopiroxin 1B, 2B, 3B
Orpopiroxén (C csoport) ortopiroxén 2C


Allan Hills A77219 TS, Antarktisz 1977-1978, TKW: 637 g

Az én kedvencem, amiből szerezni fogok...


Fukang, Kína 2000, TKW: 1 t.

Üdv,
L.

[cbo]

Sziasztok!

Campo del Cielo IAB durva-oktahedrites vasmeteorit, kb 4-5 ezer éve hullott Argentinában.
Individual darab, eredeti patinával, tisztítatlan, most jött.

Lehet csodálkozni:)

Üdv:
Zs