UFÓ-észlelők kíméljenek!!!
![mosoly :-)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
juhaszlaszlo írta:Kedves Mónika!
Egy ma reggel látott jelenséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Tehát ma, (2009. szept. 20.) kb. 06.00-kor, vöröses-narancssárga színű felhőket láttam, ami önmagában is szép látvány lett volna, de a horizont felett k. 3-4 fok magasságban egy fényes csomót is volt. Melléknapra emlékeztetett, de nyilvánvalóan a kelő nap helye felett jelent meg, nem tőle oldalra. Naposzlop lehet esetleg? Napkelte előtt mintegy 30 perccel korainak tűnik. 10-15 perccel később a jelenség nem volt feltűnő, a napkeltét pedig már nem követtem. Mit láttam, illetve miért voltak ilyen színesek a felhők?
A csatolt képeket Olympus E-400 géppel készítettem (ISO 200, 1/40 mp, 36,illetve 100 mm ekvivalens fókusz), Budapestről.
Üdvözlettel: Juhász László
PS A fényképezőgép órája sietett kb. negyven percet, valójában a képfájl létrehozásának ideje kb. 06.00. körül.
Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?
Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?
Ádám írta:Pape írta:A Nap nem nyáron kel fel a "leglaposabban" a horizonthoz képest? És nem ősszel a legmeredekebben?
Én úgy tudom, hogy a nap magassága egy (1 napos ciklusú) szinuszhullámmal jól közelíthető , csak az év folyamán változik, hol kell "megskalpolni" a szinuszt (látóhatár). Télen a szinusz hullámnak csak a pozitív csúcsa körüli része van a látóhatár felett, ekkor a nap viszonylag lassan emelkedik a látóhatár fölé (mivel már nem sok hiányzik a pozitív maximumhoz), majd az emelkedés tovább lassul és hamar bekövetkezik a delelés. Majd kevés süllyedés után lenyugszik, ekkor még nem süllyed annyira meredeken (ez az oka a téli viszonylag hosszú polgári szürkületnek). Ősszel/tavasszal a skalp a szinuszhullám legmeredekebb részeinél van, ezért a Nap meredekebb szögben emelkedik (ezért a legrövidebbek az őszi/tavaszi szürkületek). Nyáron a skalp egészen lent van, a Nap csak a szinuszhullám negatív csúcsa körül tartózkodik a látóhatár alatt. Ezért egyre lassabban süllyed a látóhatár alá (ez az oka a nyári igen hosszúra nyúló navigációs és csillagászati szürkületnek), majd nem sokkal később bekövetkezik az alsó delelés.
Minél északabbi földrajzi szélességen vagyunk, annál durvábban mutatkozik meg a Nap lenyugvása körüli és utáni meredekség-különbség - ami egész változatossá tudja a szürkület lefolyását tenni.
Ez a "skalp" is szinuszosan változik, de az egész év folyamán, ahogy haladni látszik keletre a Nap az ekliptikán.
Landy-Gyebnar Monika írta:Ezt nagyon szépen leírtad (mármint Ádám), mivel elég vizuális vagyok, már hullámzik előttem mindenAkkor ezek szerint Petinek van igaza, én meg hülyeséget írtam.
Pape írta:Landy-Gyebnar Monika írta:Ezt nagyon szépen leírtad (mármint Ádám), mivel elég vizuális vagyok, már hullámzik előttem mindenAkkor ezek szerint Petinek van igaza, én meg hülyeséget írtam.
Igen?![]()
Mert én ezt nem nagyon tudtam követni az alap alatti szintű matektudásommal.![]()
Előttem is itt van a szinuszgörbe, csak nem nagyon fogom hogy hogy kell ezt a horizonthoz viszonyítani, meg hogy mekkora is.
Én csak arra emlékszem, hogy olvastam, hogy azért lehet holdsarlót, állatövi fényt, Merkúrt tavasszal és ősszel legjobban látni, mert napnyugtakor/napkeltekor ilyenkor metszi a legmeredekebben a horizontot az ekliptika.
Azt meg könnyű belátni, hogy nyáron milyen laposan kel, hiszen ekkor a leghosszabb a szürkület. Nézd meg majd a nyugvó vagy kelő Vegát, hogy mily sokáig van horizontközelben.