A déli horizonton...

Szabadszemes jelenségek (légköri jelenségek, halók és rokonaik, éjszakai világító felhők, sarki fények stb.) észlelőinek fóruma
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.25. 19:19

Sajnos a precesszió nem dél felé, hanem kelet felé mozog, és amit az egyik oldalon ffelemel, annyit lesüllyszt a másikon. Kr. sz. 1000-ben (honfoglalás) Budapest helyéről az egész Skorpió látszott (a vissza kanyarodó farkával), ma már nem, és 3000-ben méglejjebb megy. Viszont ma a Cetet magasabban látjuk, mint őseink, és mégmagasabb lesz 3000-ben.
Péternek igaza van, tulajdonképpen a nagyon alacsony csillagoknál az az érdekes, hogy meglátom-e puszta szemmel. No, azért ha nem látom, vagy bizonytalanul, akkor oda nézek binoklival! Engem azért érdekelt, mert egyik-másik ábrándos szerző azt írta, hogy a magyar népi Datu csillagkép azoonos a Ptolemáiosz katalógusbeli Grus-szal. No, de hát honna tudhatta a bugaci pásztor 1800-ban, hogy 1700 évvel korábban egy alexandriai csillagász hoghyan jelölte a Darut? És hát azt tapasztaltam, hogy a Grus két legészakibb csillaga, csak éppen surolja a látóhatárt (binoklival bukkantam rájuk.)
Hanem nagyon tiszta levegőjü helyről, és nagyobb tengerszint feletti magasságból (Mátra, Börzsöny, talán a Mecsek is), érdemes vadászni a déli csillagokra. Sok sikert. BQ.
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.25. 19:42

Ja értem! Én néztem el a tájolást.Azt hittem már h javul a rálátásunk :)
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.25. 19:45

Kukac írta:Te nem a mágneses pólus vándorlására gondolsz? Ha a Föld tengelye évente 10 ivpercet mindig "fordulna" pár száz év alattt fejre állna...

Ergo: ha a pólus mozog, attól még a Föld nem mászik el, és akkor a csillagok sem mászkálnak sehova.
Vagyis, tessék szépen gyűjteni a nyaralásra a pénzt és irány Horvátország vagy Szicília!


Én 25-30 évente 10 ívpercet írtam. csak az irányt néztem el! És amúgy is akár merre is billen ki a Föld tengelye az hatással van a csillagok láthatóságára.
Ha tehát K felé azaz 0h irányába mozdul el a föld tengelye akkor az arrafelé lévő csillagképekre látunk rá egyre jobban...

Ja és Köszönöm Péternek a linket. Nagyon jó volt elolvasni. Én anno még ez év elején a Puppisban kezdtem és nagyon érdekel a Tejútnak ama vége.
Szóval akkor az őszi csillagképeknél (Phoenix, Grus stb.) nyerünk a láthatóságon, viszont a tavaszi égen (Centaurus) meg vesztünk...
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Cseh Viktor 2011.08.26. 08:50-kor.
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.26. 08:49

Még azt elfelejtettem írni hogy én ezeket az észleléseimet szintén először szabad szemmel végzem és feljegyzem azt a csillagot amelyet a legdélebbre látok, vagy azonosítom az Égabrosz alapján.
Utána viszont előkapom a Binokulárt és azzal pásztázom a Horizontot s szintén feljegyzem a leghalványabb/legdélebbi csillagot.
Igazából engem érdekel egyrészt hogy szabad szemmel meddig juthatok de még inkább az hogy távcsővel meddig. Ezen a télen a Puppisban szeretném távcsővel megfigyelni az alábbi mély-ég objektumokat: Col 135, NGC2451, NGC2546. Ezek még fényes nyílthalmazok és kitűnő átlátszóság mellett látszanak is mivel ez év januárjában az NGC2451-et és a Col135-öt sikerült azonosítanom csak nem rajzoltam le.
Vagy két napja viszont a gamma Grus jött szabad szemmel pedig az átlátszóság eléggé rossz volt, viszont a Corona Australis csillagait csak távcsővel láttam egészen a bétáig.

Még egy kérdésem lenne:
A légkör fénytörő képessége segít nekünk ezeknél a megfigyeléseknél vagy nem? Ezalatt értem azt h pl. a kelő Hold vagy a Nap is lapos. Tehát olyan mintha a lékör "megemelné" a látóhatáron túli objektumokat. Bár lehet h megint tévedek :D
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.26. 10:21

Elméletileg segít a refrakció, mert a látóhatár alól kb. fél fokos sávot felemel a horizont f9lé. Viszont az erős sugárelnyelés miatt ott már nagy a fényveszteség. De az utóbbi nagyon erősen függ a légkör állapotától.
Az amit a kézikönyvek táblázatai közölnek, az un. normál légkörre vonatkozik: 0 C fokon, 1013hektopascal nyomásnál érvényes.
Szóval érdekesebb a gyakorlatik tapasztalat, az elmélet itt csak közelítő tájékoztatást ad! BQ.
Varus
Hozzászólások: 332
Csatlakozott: 2009.12.16. 18:31

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Varus » 2011.08.26. 13:22

astrohist írta:Sajnos a precesszió nem dél felé, hanem kelet felé mozog, és amit az egyik oldalon ffelemel, annyit lesüllyszt a másikon. Kr. sz. 1000-ben (honfoglalás) Budapest helyéről az egész Skorpió látszott (a vissza kanyarodó farkával), ma már nem, és 3000-ben méglejjebb megy. Viszont ma a Cetet magasabban látjuk, mint őseink, és mégmagasabb lesz 3000-ben.
Péternek igaza van, tulajdonképpen a nagyon alacsony csillagoknál az az érdekes, hogy meglátom-e puszta szemmel. No, azért ha nem látom, vagy bizonytalanul, akkor oda nézek binoklival! Engem azért érdekelt, mert egyik-másik ábrándos szerző azt írta, hogy a magyar népi Datu csillagkép azoonos a Ptolemáiosz katalógusbeli Grus-szal. No, de hát honna tudhatta a bugaci pásztor 1800-ban, hogy 1700 évvel korábban egy alexandriai csillagász hoghyan jelölte a Darut? És hát azt tapasztaltam, hogy a Grus két legészakibb csillaga, csak éppen surolja a látóhatárt (binoklival bukkantam rájuk.)
Hanem nagyon tiszta levegőjü helyről, és nagyobb tengerszint feletti magasságból (Mátra, Börzsöny, talán a Mecsek is), érdemes vadászni a déli csillagokra. Sok sikert. BQ.


Ezzel kapcsolatban pl. azt olvastam, hogy a Farkas csillagképben robbant 1006-os szupernóvát a svájci Szent Gallen kolostorból is megfigyelték. Napjainkban az az égterület gyakorlatilag már nem látható Svájcból.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.26. 17:36

"Ezzel kapcsolatban pl. azt olvastam, hogy a Farkas csillagképben robbant 1006-os szupernóvát a svájci Szent Gallen kolostorból is megfigyelték. Napjainkban az az égterület gyakorlatilag már nem látható Svájcból.
Kernya János Gábor (Varus)"

Igen, ez nagy valószínűsíthető azonosítás volt. Hozzá kell tenni azért, hogy a légköri körülmények ott sokkal jobbak voltak. Már 1000 méteren is 2,5-3 mg-val jobb a horizont közelében az áteresztő képesség, mint nálunk az Alföldön. A Lipus-Centaurus pedig 1000 éve kicsit magasabban volt, az Orion persze alacsonyabban.
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.26. 17:51

Akkor ezek szerint a tengerszint feletti magasság növelésével is javul a láthatóság. Nagyvarsány - ahol én lakom - átlagmagassága 110 méter és a Nyírségben fekszik. A közelünkben a Tokaji hegy a legmagasabb pont, bár a Kárpátok vonulataitól sem esünk messze.
Nincs valami képlet vagy számítás arra vonatkozóan hogy pl. mittomén 100, 1000 méter hány fokos emelkedést idéz elő?
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.08.26. 19:28

Halló Viktor! Vannak refrakciósképletek, bár ezek eléggé bonyolultak, és ehhez képest bizonytalanok. Lényegében az teszi nagyon összetetté, hogy a fényelnyelés hullámhossz-függö (is) A kék tartományból több vész el, mint a vörösből. Ezért a nagyon vörös szibű csillagokat kevésbé oltja ki, mint a kékeket. Ehelyett ide másolom a számodra az 5 fokos és mégalacsonyabb csillagokra vonatkozó átlagos elnyelést megnitúdóban.
Ennyivel kell csökkenteni a csillag katalógusbeli fényességét (vagyis hozzá adni a magnitűdó értékhez. Ez nagyon tiszta légkörre, téli és nyári átlag állapotra vonatkozik:

Télen: 5° magasságban, 0 méteren 2,53 mg, 500 m-en 2,21 mg 1000 m-en1,93 mg
3 " 3,68 " 2,20 2,82
2 " 4,72 4,09 3,60
1 " 6,44 5,58 4,91
0 " 9,60 8,60 7,49

Nyár 5° " 3,28 2,73 2,32
3 " 4,78 3,98 3,38
2 " 6,11 5,08 4,32
1 " 6,33 6,93 5,89
0 " 12,68 10,06 9,97

Ez azt jelent, hogy pl. a Vegát télen a tengerszinten 1 fok horizont feletti magasságban 0,1 + 6,4 = 6,5 mg-nek érzékeljük, vagyis puszta szemmel éppen a láthatóság határán van, de 1000 méteren 5,0 mg, tahát nagyon halványan látni. Persze ezek az értékek hullámzanak a légköri állapottttól függően, érdemes különböző alkalmakkor utána nézni a valóságban.
Üdvözlet: BQ.
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: A déli horizonton...

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.08.27. 06:30

Köszönöm szépen a hasznos adatokat. Ez a kis táblázat azért is jó mert meg lehet vele becsülni hogy mely csillagok fognak egyáltalán látszani a horizonton szabad szemmel - de távcsővel is!
Úgy látom hogy télen nagyobb eséllyel vehetünk akkor észre csillagokat a horizonton, mondjuk sokkal gyakrabban is vannak jó átlátszóságú éjjelek. Remélem hamarosan jön is egy hidegfront mert a jelenlegi viszonyok között nem sok dolgot lehet megfigyelni.
Válasz küldése

Vissza: “Szabadszemes jelenségek”